Eugen Lovinescu (Fălticeni, 1881. október 31. – Bukarest, 1943. július 16.) román irodalomkritikus, irodalomtörténész, író, a modern román irodalomkritika megteremtője, a Román Akadémia posztumusz tagja.

Monica Lovinescu kritikus apja, Anton Holban író, Horia Lovinescu drámaíró és Vasile Lovinescu ezoterikus író nagybátyja.

Élete Elemi iskoláit szülővárosában, a középiskolát szülővárosában (1892–1896) és Jászvásáron (1896-1899) végezte. Érettségi után a jászvásári egyetemre iratkozott be, de néhány hét után otthagyta az intézményt, és a Bukaresti Egyetemen tanult klasszikus nyelveket. Tanárai között voltak Titu Maiorescu, Nicolae Iorga, Ovid Densusianu és Dumitru Evolceanu. 1903-ban szerzett diplomát, majd 1904 és 1906 között a ploiești-i gimnáziumban latint tanított. Tárcái az Epoca című lapban jelentek meg, ezeket 1906-ban Pași pe nisip címmel kötetben is kiadták.

1906 és 1909 között Párizsban élt, és doktori értekezését írta Jean-Jacques Weiss et son oeuvre litteraire címmel. Közben a Convorbiri critice, Convorbiri literare és Viața Românească közreműködője volt. 1909-ben avatták doktorrá. 1910-ben tért vissza Romániába, ahol több bukaresti gimnáziumban tanított, 1911-1912-ben Jászvásáron volt helyettes tanár, 1913-ban Pompiliu Eliadét helyettesítve a bukaresti egyetemen a romantikáról tartott kurzust. Az első világháború idején politikai jellegű cikkeket írt a Românul, Naționalul, Flacăra és Lectura pentru toți című lapokba.

1919-től az ő kezdeményezésére és vezetésével jelent meg a Sburătorul című irodalmi-művészeti folyóirat, amely új irányt szabott a két világháború közötti román irodalomnak. Ezzel párhuzamosan Lovinescu lakásán a kritikus haláláig működött az azonos nevű irodalmi kör. 1924 és 1926 között jelent meg háromkötetes Istoria civilizației române moderne [A modern román civilizáció története] című munkája, amely nagy vitákat váltott ki. Ezt követte az 1926 és 1929 között kiadott hatkötetes Istoria literaturii române contemporane [A kortárs román irodalom története]. Számos modernista költő és író (például Ion Barbu, Camil Petrescu, Ilarie Voronca indulását támogatta.

Többszöri próbálkozása ellenére sem sikerült egyetemi oktatói állást találnia. 1936-ban elutasították felvételét a Román Akadémiára (Nicolae Iorga szerint becsmérelte Mihai Eminescu örökségét). Irina Livezeanu szerint pályájának kettétörését a nacionalizmustól való távolságtartása okozta. 1938-ban nyugdíjba vonult; 1943-ban hunyt el. A fălticeni-i Sfinții Voievozi-Grădini templom temetőjében, a családi kriptában nyugszik.

Munkássága Több mint hatvan irodalomkritikai, irodalomtörténeti, prózai, illetve műfordítási kötete jelent meg. Monográfiát írt Grigore Alexandrescuról (1910), Costache Negruzziról (1913), Gheorghe Asachiról (1921). Több regényt írt, ezek közül kettő Mihai Eminescuról szól (Mite, 1934; Bălăuca, 1935), írt novellákat, jeleneteket, színdarabokat. Fordított Homérosz, Tacitus és Vergilius műveiből.

Szinkronizmusnak nevezett elmélete szerint a fejlett Nyugathoz való (szükséges) csatlakozás két lépésben történik: előbb egy utánzás, illetve formális igazodás történik, ezt követi az átvétel és beépítés, ezáltal a szinkron kialakulása.

A modernizmus fő szószólójaként elutasította a Sămănătorul csoportjának a falusi témák iránti hajlandóságát, és a városi témájú regények mellett állt ki. A Sburătorul az írók új generációjának műveit jelentette meg, a realistáktól a szimbolistákig és a korai avantgárdig.

Művei Irodalomkritikai és irodalomtörténeti művek Jean-Jacques Weiss et son oeuvre littéraire, 1909 Les voyageurs français en Grèce au XIX e. siècle (1800-1900), 1909 Portrete Literare: Caragiale, Duiliu Zamfirescu, Mihail Sadoveanu, 1918 Epiloguri literare. 1, T. Maiorescu, Hortensia Popadat-Bengescu, Duiliu Zamfirescu, Barbu Delavrancea ..., 1919 Critice, 1920- Revizuiri literare, 1920 Gheorghe Asachi : viaţa şi opera lui, 1921 Poezia nouă, 1923 Istoria civilizației române moderne, 1924-1925 Figuri ardelene : Octavian Goga, L. Rebreanu, T. Maiorescu, Şt. O. Iosif, I. Agârbiceanu, Ilarie Chendi, 1925 Evoluţia ideologiei literare, 1926 Istoria literaturii române contemporane, 1926-1929 Critica impresionistă : Eminescu, Caragiale, P. Cerna, D. Anghel, I. Minulescu, Elena Farago, I. A. Basarabescu ; Pe drumurile Eladei, 1926 Critice, 1925-1929 Critica impresionista : V. Alecsandri, Al. Odobescu, B.-P. Hasdeu, Al. Da Vila, Caragiale, Barbu dela Vrancea, etc, 1927 Grigore Alexandrescu : viaţa şi opera lui şi corespondenţa lui cu Ion Ghica, 1928 Mihail Eminescu, Ion Creangă, Vasile Alecsandri, 1929 Literatura nouă, 1929 T. Maiorescu, 1940 Costache Negruzzi : viaţa şi opera lui, 1940 T. Maiorescu și contemporanii lui, 1943 T. Maiorescu și posteritatea lui critică, 1943 P. P. Carp: critic literar şi literat

Emlékiratok Memorii: portrete și scene din viața literară, 1930 Memorii: 1916-1930, 1932 Agende literare (posztumusz)

Regények és novellák Nuvele florentine, 1906 (második kiadása Crinul címen, 1912) Nuvelem, 1907 Aripa morții, 1913 Lulu, 1920 Bizu, 1932 Patru, 1932 Viața dublă, 1932 Firu'n patru, 1933 Mite, 1934 Bălăuca, 1935 Mili, 1937 Diana, 1956 Acord final, 1974 Comedia dragostei

Drámai művei De peste prag, 1906 Lulu, 1924 (Hortensia Papadat-Bengescuval együtt) Revederea, 1962

Magyarul megjelent művei

A modern román civilizáció története; ford. András János, átdolg. Schütz István,Németi Rudolf, szerk., utószó Farkas Jenő; Palamart, Budapest, 2002

Utóélete és emlékezete A két világháború között az általa szerkesztett lapban és a kapcsolódó irodalmi körben fejtette ki hatását. 1945 után beemelték az irodalmi kánonba, és az 1960-as években állandó hivatkozási alap volt az esztétika autonómiájáról szóló vitákban. Az 1980-as évektől kezdődően azonban eszméit kritika alá vonták azzal, hogy aláaknázta a román alkotói eredetiséget, a Nyugat felsőbbrendűségét hirdetve.

1990 óta egy bukaresti középiskola viseli nevét. 1991-ben a Román Akadémia posztumusz tagjává választották. 2001-ben bélyeget adtak ki tiszteletére.

A lakás, ahol Eugen Lovinescu 1938-tól haláláig lakott, 2000 óta Casa Lovinescu néven különböző kulturális rendezvények helyszíne.

Jegyzetek

További információk

Kategória:Román irodalomkritikusok Kategória:Román irodalomtörténészek Kategória:Román írók Kategória:A Román Akadémia tagjai Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek