Velečevo () falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben. A boszniai háború előtti Velečevo falunak a Szerb Köztársaság területére eső, lakatlan része.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 60 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re északra, a Szana jobb partjától keletre fekvő dombos, erdős területen fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb120Bosnyák5000Horvát10Jugoszláv00Egyéb130Összesen5250
Története Velečevo falu története a számos régészeti lelőhely leletei alapján a távoli múltra tekint vissza. Ez a hely természeti adottságai és kedvező stratégiai helyzete miatt mindig alkalmas volt védelmi létesítmények építésére. A Szana jobb partján a régmúltban több erődítményt is emeltek. A falutól nyugatra, a Szana nagy kanyarulatában emelkedő 400 méter magas Durmišević nevű hegyen már az őskorban erődítmény állt. Az erődöt valószínűleg a bronzkorban építették, de használatban maradt a vaskorban is. Ezt az erődítményt később a rómaiak is tovább építették és legkésőbb a 4. századig használatban volt. A település másik római kori lelőhelye a „Gromile”, ahol az ókorban római település, közelében pedig villagazdaság állt. Ezek az erődhöz hasonlóan a 4. századig álltak fenn.
A település középkori létezéséről tanúskodik a „Mramorje” lelőhely késő középkori temetőjének maradánya. Az itt talált stećak sírkövek a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre. A középkori települést védte a Szana jobb partján a „Lokve” nevű lelőhelyen romokban fennmaradt középkori erőd. A török a 15. század végén hódította meg ezt a területet.
Velečevo 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 35 házat és 221 muszlim lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o. 1910-ben 84 házat, 19 ortodox szerb és 355 muszlim lakost találtak itt.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 254. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 73 házat és 352 lakost számláltak.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején, 1995-ben szerb lakossága elmenekült az előrenyomuló bosnyák hadsereg csapatai elől.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének egy kis része, 1,11 km2 területtel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került, míg a település területének nagyobb része, 3,48 km2 területtel a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Ključ község területénél maradt.
Nevezetességei Durmiševica – őskori és késő ókori erődítmény maradványai a Szana-folyó kanyarulatában emelkedő hegytetőn. Az erőd nagy része mára beleomlott a Szana szurdokába, mára két sánc és habarcsban rakott kőfalak maradványai maradtak belőle. A leletek között őskori kerámiákon kívül római téglák és cseréptöredékek is előkerültek. Az erőd korát a bronzkorra, a vaskorra és a római korra (3. – 4. század) teszik. Gromile – római település és villagazdaság maradványai. Az épületmaradványokból hét kisebb-nagyobb romhalmaz ma is látható építőanyag, tégla és cseréptöredékek formájában. Korát az 1. és 4. század közötti időszakban határozták meg. Lokve – késő középkori erődítmény maradványai a Szana jobb partján. A lelőhely egy 60x20 méteres területet ölel fel. Mramorje – késő középkori temető maradványai 11 darab észak-déli tájolású sírkővel. A többi mára megsemmisült.
Jegyzetek
További információk Ribnik község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései