Az Mk 18-as atombomba, más néven SOB vagy Super Oralloy Bomb, egy amerikai atombomba szerkezet, mely az Egyesült Államok által gyártott legnagyobb hatóerejű fissziós bomba volt. A Mark 18 tervezett hatóereje 500 kilotonna volt. A nukleáris fegyverek tervezője, Ted Taylor volt a Mark 18 vezető tervezője. bélyegkép|352x352px|Az Ivy King kísérleti robbantása a Mk 18 SOB szerkezettel A Mark 18-at egyszer tesztelték, 1952. november 16-án, az Ivy King nukleáris tesztjén a Csendes-óceáni Enewetak atollnál. A teszt teljes sikerrel zárult.
A bomba A Mark 18-as bomba szerkezete egy fejlett 92 pontos implóziós rendszert használt, amely a Mark 13-as atombombából és annak elődeiből, a Mark 6-os atombombából, a Mark 4-es atombombából és a második világháborús Fat Man Mark 3-as atombombából származott. A szokásos vegyes urán/plutónium hasadóanyagú magot ("pit") több mint 60 kg tiszta, magasan dúsított uránnal helyettesítették. A természetes urán tamperréteggel ellátott bomba magjában több mint négy kritikus tömegű hasadóanyag volt, és nem volt biztonságos: a detonátor akár csak egy detonátor kioldójának véletlenszerű felrobbantása valószínűleg jelentős (sok kilotonna hatóerejű) robbanást okozna. A hasadóanyag magba egy neutronok elnyelésére tervezett alumínium-bór láncot helyeztek, hogy csökkentsék a véletlen nagy hatóerejű detonáció kockázatát, amelyet az élesítési folyamat utolsó lépései során távolítottak el. Allbombs.html list of all US nuclear warheads at nuclearweaponarchive.org. Accessed April 16, 2007. Historical US nuclear weapons at Globalsecurity.org, accessed April 17, 2007
Használata 1953 márciusától kezdve az Egyesült Államok számos Mark 18-as bombát helyezett szolgálatba.
A fegyver élettartama rövid volt, és az 1950-es évek közepén termonukleáris fegyverek váltották fel. A Mark 18-as bombákat 1956-ban mind átalakították kisebb hatóerejű Mark 6-os bombává.
Kapcsolódó szócikkek
Ivy King Mk 13-as atombomba Mk 6-os atombomba Mk 4-es atombomba Mk 3-as atombomba (Fat Man) Orange Herald
Források
Kategória:Atomfegyverek