Az Xserve szerver sorozat volt, amit az Apple 2002 májusa és 2011 januárja között fejlesztett, gyártott és forgalmazott. Ez volt az Apple első rackbe szerelhető szervere, a Power Macintosh G3/G4 szerverek utóda. A szervert a gyártó fájl- és/vagy webszervernek szánta, amely alkalmas nagy erőforrás igényű számítástechnikai alkalmazások futtatására is. Az Xserve alkalmas volt számítógépfürt kialakítására is. Az első Xserve PowerPC G4 processzort kapott, amelyet 2004-ben PowerPC G5, 2006-ban pedig Intel Xeon processzor váltott. A sorozat minden gépének volt egy- és kétprocesszoros változata. Az Xserve 2011-ben megszűnt. Helyettük az Apple a Mac Pro Servert és a Mac mini Servert ajánlotta. Az Xserve megszűnésével kezdődően az Apple folyamatosan redukálta a szerver szoftvere tudását, fokozatosan kilépett a szerverpiacról. (Az Xserve helyes kiejtése: iksz-szörv.)
Az Xserve előtt is épített az Apple szervernek szánt számítógépet – Apple Workgroup szerverek és Apple Network szerverek –, de ezek nem arattak piaci sikert. Amíg a korábbi szervereket meglevő számítógépeinek megerősítésével építette a cég, addig az Xserve önálló hardver fejlesztés volt.
A kezdet: Xserve G4 260px|bélyegkép|Az első Xserve G4 Az Xserve-t az Apple vezetője, Steve Jobs mutatta be akkori helyettese, leendő utóda, Tim Cook segítségével a 2002. május 14-én tartott prezentációjában, a forgalmazás júliusban kezdődött. A másfél órás prezentáció során Jobs elmondta, mivel a Fortune 500 listán szereplő vállalatok jelentős része használ Macet (is), így van helye az Xserve-nek.
Két modellel indult az Xserve sorozat. Az alacsony kategóriás modell egyetlen 32-bites processzorra épült. A szerver merevlemezzel és került. Ezzel a konfigurációval az addigi legerősebb számítógépét állította elő az Apple. A két processzoros, verzió ára volt. Az ügyfelek meghajtókkal bővíthették a szerver tárkapacitását.
A cél összetett volt, az alapvetően szervektől elvárt fájl- és nyomtatási szolgáltatásokon túl az Xserve-re telepített és felbővített Mac OS X alkalmas volt webhely-kiszolgálóként működni, e-mail postafiók funkciót ellátni (kliens maileket kiszolgálni), adatbázis tárolásra, nagy processzor teljesítményt igénylő feladatok futtatására és az Apple fejlesztette QuickTime hang– és videó–streamingre.
Az Xserve Mac OS X Servert futtatott. A Mac OS X UNIX alapú operációs rendszer volt, így a Server változata a fenti szolgáltatásokat (és egyebeket) a Unixos szoftver-maghoz kötötte, így a Machez nem, de UNIX-hoz értő informatikusok ismerős környezetben tudtak dolgozni. A legtöbb UNIX-os funkciónak a fejlesztő elkészítette a grafikus felületről kezelhető változatát is. Más gyártók szervertermékével ellentétben a Mac OS X Server az Xserve-en a korlátlan verzió volt, ami azt jelenti, hogy a vállalatnak nem kellett fizetnie az Apple-nek további licencekért, amikor további felhasználókat vett fel.
260px|bélyegkép|Az második generációs Xserve G4 260px|bélyegkép|Xserve G4 (Cluster Node) 2003. február 10-én továbbfejlesztett és kibővített Xserve termékcsaládot mutattak be. A fejlesztések eredményeképp egy vagy két processzort, gyorsabb memóriát és nagyobb kapacitású merevlemez-meghajtót kapott az eszköz. Az előlapot újratervezték egy bővítőhely-betöltő optikai meghajtóhoz. Az egyprocesszoros Xserve árával megegyező áron jelentették be az új modellt. Az Xserve (Cluster Node) modellt, amely csak egy merevlemezt, optikai meghajtót, grafikus kártyát, egyetlen bővítő helyet és dupla Ethernet kártyát tartalmazott, a számítási feladatok priorizálására tervezték. Az ára volt.
2003. április 2-án bevezették az Xserve RAID-et, amely sokkal nagyobb kapacitást és nagyobb teljesítményű lemezalrendszert biztosít az Xserve számára.Duál Xserve G5 – új Xserve RAID adattároló 2004 január
Operációs rendszer az Xserve G4-en Az 1999-ben megjelent volt az első operációs rendszer, amelyet az Apple Computer a NeXT felvásárlása után kiadott. Bár a platina „kinézete és érzete“ volt, a klasszikus Mac OS helyett a NeXTSTEP operációs rendszerre épült, így a felhasználók betekintést kaphatnak a jövőbeli operációs rendszerbe. A keveredett a klasszikus Mac OS, NeXTSTEP és . A képernyő tetején egyetlen menüsor volt, mint a , de a fájlkezelést a NeXTSTEP-es Workspace Manager végezte a Finder alkalmazása helyett. A felhasználói felület továbbra is a NEXTSTEP Display PostScript alapú ablakkiszolgálóját használta a alapú WindowServer helyett, ez utóbbi egy évvel később debütál a Public Beta verziójában. A nem mentett tartalomú ablak bezárási gombja NeXTSTEP-esen fekete pont volt. A nem rendelkezett a később hozzáadott Dock-kal vagy Aqua megjelenéssel, viszont tartalmazta a NetBoot szerver első verzióját. A klasszikus alkalmazások futtatását a „Blue Box” emulátorral oldotta meg, amely a operációs rendszert emulálta. Később a ez lett a „Classic Environment”, de már a rendszer emulációjával.
A 2001 májusában megjelent megkapta az új Aqua felhasználói felületet, az Apache-t, a PHP-t, a MySQL-t, a Tomcatet, a WebDAV-támogatást, a Macintosh Managert és a NetBoot-ot.
A 2001 szeptemberében kiadott jelentős lépés volt a 10.0-hoz képest. Míg a 10.0 egy újabb béta verziónak tűnt, a 10.1 volt az első kiadás, amelyet ténylegesen lehetett használni. Az alkalmazásindítási idő csökkent, az ablakok átméretezése és a menük lényegesen gyorsabbak voltak, a dokkoló mozgatható lett, nőtt a testre-szabhatóbb felületek mennyisége. Továbbfejlesztették a 3D grafikus teljesítményt, több száz illesztőprogramot kínáltak más gyártók nyomtatóihoz, kameráihoz, MP3-lejátszóihoz és tárolóeszközeihez. További hálózati integrációs megoldások kerültek a verzióba. A ingyenesen frissíthető volt a 10.0 tulajdonosai számára. Mérete miatt azonban nem volt letölthető az internetről, hanem vagy közvetlenül az Apple-től volt rendelhető (postaköltség: 20 dollár), vagy beszerezhető volt az Apple Store-ban helyben írt CD-n.
A 2002. augusztusi 10.2-es Server kiadás frissített LDAP alapú Open Directory felhasználó- és fájlkezelést tartalmazott, ezzel megkezdődött a NeXT-ből származó NetInfo architektúra kiváltása. Az új Workgroup Manager felületén egyszerűbb lett a konfigurálás. Ebben a kiadásban a NetBoot és a NetInstall is jelentős frissítéseket kapott. Számos általános hálózati szolgáltatás vált elérhetővé, például NTP, SNMP, webszerver (Apache), levelezőszerver (Postfix és Cyrus), LDAP (OpenLDAP), AFP és nyomtatószerver. A verziója szoros integrációt tett lehetővé a Windows-kliensekkel és -kiszolgálókkal. A és a is bekerült. A 10.2.2 elhozta a a naplózott HFS Plust, a natív Macintosh fájlrendszert, növelve a megbízhatóságot és az adat-helyreállítási funkciókat. Ezt később hozzáadták a -hez a verziójában.
A tárhely: Xserve RAID 260px|bélyegkép|Az Xserve RAID Az Xserve RAID egy csatolt, rack-szekrénybe szerelhető tömegtároló eszköz, amelyet az Apple tervezett, gyártott és forgalmazott.
Az Xserve RAID teljes kiépítésben tizennégy, üzem közben cserélhető, Ultra-ATA merevlemezt tartalmazott. Az Xserve RAID hardver 0, 0+1, 1, 3 és 5 RAID-szinteket támogat, szoftveresen hibrid RAID-szinteket lehetett létrehozni. Az eszköz rack-szekrénybe szerelhető, 3U magas volt, teljes kiépítésben közel ötven kilogramm súlyú. és októberében az Apple frissítette a terméket, ami nagyobb tárolókapacitást tesz lehetővé. A végére akár tárolására volt képes az eszköz.
Bár az Xserve RAID tartalmazott, két független, álló csoportra osztották őket, amelyeket egy-egy RAID-vezérlő kezelt. A vezérlők függetlenek voltak, de nem redundánsak. Az egyik vezérlő meghibásodásakor mind a hét meghajtó elérhetetlen lett, a másik vezérlő nem tudta átvenni a feladatait. Az Xserve RAID redundáns hűtőegységekkel és tápegységekkel rendelkezett. Az Xserve RAID két Fibre ChannelA Fibre Channel (FC) nagy sebességű adatátviteli protokoll, amely a nyers blokkadatok sorrendben történő, veszteségmentes kézbesítését biztosítja. A Fibre Channel elsősorban a számítógépes adattárolás és a szerverek összekapcsolására szolgál kereskedelmi adatközpontokban található tárolóhálózatokban (SAN). portja az adatátvitelt, egy portja a távfelügyeletet és egyetlen soros portja a szünetmentes tápegység kapcsolódását szolgálta.
Az Apple az Xserve RAID-et elsősorban az Xserve kísérőjeként forgalmazta, de más gyártók szervereivel (Windows Server 2003 vagy Red Hat Enterprise Linux) is használható volt. A rendelkezésre álló többplatformos támogatás miatt a felhasználóknak nem volt szükségük Macintosh számítógépre az Xserve RAID adminisztrálásához. Az Apple az eszköz mellé CD-ROM-ot adott, amely tartalmazta az Xserve RAID Admin Tools-t, egy Java szoftveralkalmazást, amely a legtöbb operációs rendszeren futott – beleértve az OS X-et, Windows-t, Linuxot és Solarist.
Az Xserve RAID alapára volt. Az Xserve RAID forgalmazását 2008. február 19-én fejezte be az Apple.
Xserve RAID technikai adatok A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az adatok az Apple adatlapjáról származnak. Gép nevebemutatvakivezetve Méretmagasságszélességmélységsúly MemóriaalapA modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát. max.Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép. Háttértármerevlemezkülső adathordozó Fontosabb csatlakozókBővítő helyek 27–45 kg 128 MBmax: 512 MB 180 GB HDD 2x 10/100Base-T2x USB 1.114x 3,5" 27–45 kg 512 MBmax: 512 MB 250 GB HDD 2x 10/100Base-T2x USB 1.114x 3,5" Xserve G5 260px|bélyegkép|A kis rack-szekrényben legfelül Xserve RAID, alatta egy Xserve G5, alatta öt Xserve Cluster Node 2004. január 6-án, a Macworld 2004 rendezvényen Steve Jobs mutatta be a teljesen áttervezett házú . A 32 bites egy vagy két, 64 bites PowerPC 970 processzorra cserélték. Hűtési problémák miatt a korábbi négy, üzem közben cserélhető SATA merevlemez helyett csak három került az eszközbe, a negyedik meghajtórekesz eredeti helye pedig szellőzőnyílás lett. Az optikai meghajtó megmaradt. A nagyobb memóriakapacitása és sávszélessége, valamint erősebb lebegőpontos teljesítménye alkalmassá tette a nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazásokhoz. A egy ilyen fürt számítógép volt, amely Xserve-ekből épült fel.130px|bélyegkép|A Virgina Tech-en fürtözött Xserve-ekből felépített szuperszámítógépA System X (az X a tízes számot jelenti) szuperszámítógép volt, amelyet a Virginia Tech Advanced Research Computing állított össze , dollárba került. Eredetileg 1100 darab duál Apple Power Mac G5 számítógépből állt. 2004-ben a Virginia Tech az Apple újonnan kiadott szerverére frissítette a számítógépeket. A továbbfejlesztett verzió a 2004-es TOP500-as szuperszámítógép listán a került. a Virginia Tech részlegesen átépítette a , ezek a fejlesztések a számítógép sebességét emelték, amivel a helyet foglalta el a 2005-ös TOP500 listán.
Három konfigurációs lehetőség volt elérhető: egyprocesszoros modell – , PowerPC 970fx – , kétprocesszoros modell – két , PowerPC 970fx – . A harmadik konfiguráció az Xserve G5 (Cluster Node) volt szintén . Cluster Node jelzéssel már G4-es Xserve-t is forgalmazott az Apple. A Cluster Node jelzés arra utal, hogy ezek az Xserve gépek kimondottan úgy lettek konfigurálva – kevesebb hely lokális tárhely számára, az adatok külső tárhelyen, mint például Xserve RAID tárolódnak –, hogy belőlük számítógépfürt legyen építhető (Cluster Node kb. fürt elem).
2005. január 3-án az Apple az Xserve G5-öt gyorsabb processzorokkal – PowerPC 970fx – frissítette a kétprocesszoros konfigurációkban. A belső tárhelye három merevlemezzel elérheette az . Az optikai meghajtó kombinált DVD-ROM/CD-RW szabványú volt. Nem sokkal ezután az Apple frissítette az Xserve RAID-et, hogy lehetővé tegye az 500 GB-os merevlemezek használatát.
Xsan