Gornja Pecka () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina középső nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 56, közúton 82 km-re, községközpontjától légvonalban 16, közúton 26 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, 570 méteres magasságban az M 15-ös Mrkonjić Grad és Glamoč közötti főút mentén, tőle nyugatra fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb364124Bosnyák00Horvát01Jugoszláv00Egyéb50Összesen369125
Története A Velika Gradina régészeti lelőhely leletei alapján határában már az őskorban erődítmény állt, melynek korát a bronzkorra és a vaskorra teszik.
A 3. században itt, a Salona - Servitium (Bosanska Gradiška) út (melyet később Turmanski putnak neveztek) mentén volt egy Sarnade nevű római város. Sarnada létezése összefügg az 530-as szalonikai zsinat határozatával is, melyet a város plébánosa, azaz a sarnadai plébánia főpapja is aláírt. A plébánia ekkor a sziszeki egyházmegyéhez tartozott.Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 - BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA A középkorban szász bányászok dolgoztak itt, amit az itt talált salakmaradványok és fémdarabok tanúsítanak.
A település nevének eredetéről több magyarázat létezik. Az egyik változat szerint valamikor itt téglát égettek, innen a Pecka név. Egy másik magyarázat szerint a szerbiai hasonló nevű faluból érkeztek ide telepesek, végül a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a falu nevéhez Szent Petka kultuszának tisztelete fűződik. Úgy tartják, hogy a mai templom egy középkori templom alapjaira épült, mert az 1517-ből származó török defter szerint Peckán volt egy kolostor, ahol szerzetesekről emlékeznek meg. A török feljegyzések szerint a 16. század közepén, a kolostor élén egy Max nevű szerzetes és egy Jovan nevű pap állt. A helyi folklórban és a költészetben is megtalálható a peckai középkori ortodox templom emléke.Ševo, Ljiljana (2002). Pravoslavne crkve i manastiri u Bosni i Hercegovini do 1878. godine. Banjaluka.
Peckát a török okiratok még Kozara néven említik. Az 1879-es osztrák-magyar népszámlálás szerint Pecka községnek összesen csaknem kétezer lakosa volt, külön Dolnja Pecka településnek pedig 53 háza és 374 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o. A Trbovo dol alatt található a Szana folyó három forrása. A hely természet adta védelem alatt állt, mert nincsenek bekötőutak, és a terep kialakítása olyan, hogy hosszú ideig nem történt urbanizáció. 1910-ben az egységes Peckának 427 háza és 2629 ortodox szerb lakosa volt.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 308. o. 1921-ben az akkor egységes Peckában 424 házat és 2476 lakost számláltak.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 140. o. Az első általános iskola a múlt század harmincas éveiben nyílt meg egy magánházban.
A kis vízerőmű építése 2014 elején kezdődött. A folyó tisztaságának megőrzése érdekében Donji Vrbljaniban megalakult a Szana Védelméért Koalíció, amely 23 civil szervezetből áll Ribnik önkormányzata vezetésével, amelyen keresztül a későbbiekben átfolyik a Sana. A koalíció véleménye szerint a Mednai Erőmű Szana folyón való megépülése által végül realizálódó haszon közel sem éri el az okozott környezeti károkat.
Nevezetességei Kristovi – késő középkori temető maradványai 10 db fennmaradt stećak sírkővel. Velika Gradina – őskori erődítmény maradványai, a korabeli sáncok nyomaival. Az erőd a késő bronzkorból és a vaskorból származik.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Mrkonjić Grad község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései