Caspar (vagy Kaspar) Neumann (Breslau, 1648. szeptember 14. – Breslau, 1715. január 27.) breslaui német professzor és lelkész, akinek tudományos érdeklődése a halálozási mutatókra irányult.

Életpályája Caspar Neuman Breslauban született 1648. szeptember 14-én, Martin Neumann városi adószedő gyermekeként. 1648-ban a későbbi lelkész először gyógyszerészi tanonckodást végzett. Felsőfokú iskolai tanulmányait a breslaui Maria-Magdalen gimnáziumban végezte. 1667-ben a Jénai Egyetem teológiai hallgatója lett, majd 1673. november 30-án pappá szentelték, miután I. Ernő szász–gothai herceg fiának, Christian hercegnek (1653–1707) utazó káplánjául kérték fel. 1673-ban hazatérve, egy kétéves nyugat-németországi, svájci, észak-itáliai és dél-franciaországi utazást követően Altenburgban udvari káplán lett és feleségül vette J. J. Rabe szász-friedstein-i herceg rendi orvosának lányát. 1678-ban a breslaui Szent Mária-Magdaléna diakónusa lett, majd 1689-ben lelkipásztor. Második házasságában Breslauban vette feleségül Christiana Greiffent, Christian Greiffen breslaui kereskedő és Sophia Regina Lindsay Annaberg im Erzgebirge-ből származó lányát, David Lindsay skót nemes, szász királyi titkos tanácsos és malomigazgató lányát Annabergben.

Későbbi karrierje 1680-ban Jénában "Kern aller Gebete" címmel adta ki imakönyvét. 1689-ben a breslaui Szent Mária Magdolna plébánosa lett. A város halálozási arányaira vonatkozó megfigyeléseiből született a "Reflexionen über Leben und Tod bey denen in Breslau Geborenen und Gestorbenen" című értekezése, amelyet végül Leibniznek küldött - a kísérőlevél dokumentált, maga a szöveg elveszett. Úgy tűnik, Leibniz tájékoztatta a Royal Society-t Neumann munkájáról. A Társaság titkára, Henri Justel (1619–1693) 1691-ben felkérte Neumannt, hogy az általa gyűjtött adatokat bocsássa a Társaság rendelkezésére. Neumann 1692 januárjában és decemberében két levelet küldött a Társaságnak az adatairól. Justell érdeklődéssel válaszolt, de 1693 szeptemberében meghalt. Neumann második levelét novemberben olvasták fel a Társaságnak. Edmond Halley számításait, amelyekben feldolgozta Neumann adatait, 1994-ben publikálták a "Philosophical Transactions of the Royal Society" 1693-as kötetében. Neumann elveszettnek hitt leveleit a 19. század végén fedezték fel újra a Royal Society archívumában; később angolra is lefordították őket. Neumannt tudományos kutatásainak eredményeként 1706-ban a Berlini Tudományos Akadémia tagjává választották.

1697-ben Neumannt a breslaui protestáns iskolák és templomok felügyelőjévé nevezték ki. Végül a Szent Erzsébet plébánosává és a város mindkét gimnáziumának teológiaprofesszorává vált. Neumann hatással volt Johann Christian Kundmannra (1684-1751), aki később a Sammlung von Natur- Medizin- sowie auch dazu gehörigen Kunst- und Litteraturgeschichten (1718) ff. című művében publikálta az első német összehasonlító tanulmányt a halálozási arányokról.

Neumann több mint 30 éneket hagyott hátra, amelyek közül sok bekerült Burg Gesang Buchjába (Breslau: 1746) és a Breslau Vollständige Kirchen-und Haus-Music kilencedik kiadásába (1700 körül).

Ismert volt az elméletéről is, amely szerint az egyes héber betűknek "hieroglifikus" jelentése van. Az aleph betű például a tevékenység gondolatát, a beth a három dimenzió gondolatát stb. jelképezi (lásd Clavis Domus Heber című művét, 3,10. o.) 1712 körül Isaac Newton írt Neumannak, amelyben elismerte Clavis Domus Heber című könyvének kézhezvételét, és gratulált neki a vállalkozáshoz, de úgy nyilatkozott, hogy nem eléggé jártas a héber nyelvben ahhoz, hogy felelősségteljes ítéletet alkothasson a könyv sikerét illetően.

Himnuszok "Adam hat im Paradies" "Auf, mein Herz, des Herren Tag" "Gottes und Marien Sohn" "Grosser Gott, von alten Zeiten" (Korok nagy Istene!) "Herr! auf Erden muss ich leiden" (Uram, a földön lakom szomorú szívvel) Mein Gott, nun ist es wieder Morgen" "Nun bricht die finstre Nacht herein." Kiadványok Kern aller Gebete. Breslau, 1680. (1697-es nürnbergi kiadás:) Genesis linguae sancte V[eteris] T[estament]: Perspicue docens Vulgo sic dictas Radices non esse vera Hebraeorum Primativa; Sed Voces, ab alio quodam, Radicibus his priore & Simpliciore Principio deductas. Nürnberg, 1696 . Bigam Difficultatum Physico-Sacrarum: De Gemmis Urim & Tummim ... & De Cibo Samariae obsessae ... & De Cibo Samariae obsessae ... Una cum Responsione ad Quaestionem amici, num Potus, Caffe dicti, aliqva in Sacris dentur vestigia? 1709. Clavis Domus Heber. 1712.

Jegyzetek

Irodalom Jonas Graetzer: Edmund Halley und Caspar Neumann. Ein Beitrag zur Geschichte der Bevölkerungs-Statistik. S. Schottlaender, Breslau 1883 (Digitalisat). Gotthold Eduard Guhrauer: Leben und Verdienste Caspar Neumanns. Nebst seinem ungedruckten Briefwechsel mit Leibniz. In: Schlesische Provinzialblätter N.F. Nr. 2, 1863. Edmond Halley: An Estimate of the Degrees of the Mortality of Mankind. 1693 (Halleys Artikel über Neumanns Zahlenmaterial; E-Text). Neumann, Kaspar. In: Werner Hartkopf: Die Berliner Akademie der Wissenschaften. Ihre Mitglieder und Preisträger 1700–1990. Akademie Verlag, Berlin 1992, , 260. oldal P. Konrad: Kaspar Neumann. In: Korrespondenzblatt des Vereins für Geschichte der Evangelischen Kirche Schlesiens. 7. Jg., 1900, 49–78. oldal Ralph-Jürgen Lischke: Caspar Neumann (1648–1715). Ein Beitrag zur Geschichte der Sterbetafeln. IFAD, Berlin, 1998 (=Edition IFAD, Historische Reihe, Nr. 3). M. Schian: Caspar Neumann als geistlicher Redner. In: Korrespondenzblatt des Vereins für Geschichte der Evangelischen Kirche Schlesiens. 12. Jg., 1912, 29–45. oldal

Heinrich Doering: Die gelehrten Theologen Deutschlands im achtzehnten und neunzehnten Jahrhundert. Verlag Johann Karl Gottfried Wagner, Neustadt an der Orla, 1833, 3. kötet, 46–48. oldal Peter Koch: Neumann, Caspar. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 19, Duncker & Humblot, Berlin 1999, , 156. oldal (Digitalisat). Hermann Beck: Neumann, Casper. In: Realencyklopädie für protestantische Theologie und Kirche (RE). 3. kiadás. 13. kötet, Hinrichs, Leipzig 1903, 770–771. oldal Ulrich Rose: Neumann, Casper. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL). 6. kötet, Bautz, Herzberg 1993, , Sp. 647–648. Neumann, Caspar, ein Lutherischer Theologus. In: Johann Heinrich Zedler: Grosses vollständiges Universal-Lexicon Aller Wissenschafften und Künste. Band 24, Leipzig 1740, Sp. 243 f.

Fordítás

Kategória:1648-ban született személyek Kategória:1715-ben elhunyt személyek Kategória:Német közgazdászok Kategória:Német teológusok Kategória:Wrocławiak