Trnovo () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 49, közúton 90 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 40 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, azon belül pedig a Lisina-hegységben, 999 méteres magasságban található. A Trnovo részét képező falucskák észak-déli irányban sorakoznak el, a Sokočnica-folyó folyását követve, amely a Crni vrh alatt 1141 méteres magasságban ered. A folyó egyben a falu határát is képezi.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb18828Bosnyák00Horvát00Jugoszláv10Egyéb00Összesen18928
Története A régészeti leletek tanúsága szerint Trnovo területe már az őskortól fogva lakott volt. A „Gradina” és „Vuletina gradina” lelőhelyeken két, a késő bronzkorra és a vaskorra keltezhető erődítmény maradványeit találták meg. A település területének sűrű középkori lakottságára utal az itt fennmaradt, nem kevesebb mint öt, késő középkori temető maradványa, számos, a korszakra jellemző stećak sírkővel, amelyek a 12. századtól terjedtek el a Nyugat-Balkán területén és az itt lakó eretneknek tartott bogumil lakosságra voltak jellemzők. Ez a lakosság az oszmán hódítás során nagyrészt beolvadt a hódítókba és muszlimmá vált.
A község 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák–magyar népszámlálás során a községben 128 házat és 1603 ortodox szerb lakost számláltak. A község Sokolina és Trnovo településeket foglalta magában.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o. 1910-ben a községben 160 házat, 1061 ortodox szerb és 57 muszlim lakost számláltak. Ekkor Čeraja, Jusići, Miletići és Sregjani falvak tartoztak ide.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 308. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1921-ben 165 házat és 1052 lakost számláltak itt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 139. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
Trnovo 1963-ig Baraći községhez tartozott, amelynek területét felosztották Mrkonjić Grad és Šipovo községek között. A második világháború után a lakosság Mrkonjić Gradba és Šipovóba, valamint a vajdasági Csúrog elhagyott házaiba költözött, melynek magyar és német lakosságát a háború végén a partizánok kiirtották.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 189-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Nevezetességei Gradina – őskori erődítmény maradványai. A romok egy kúp alakú hegy tetején találhatók, melyet a déli és keleti oldalon a meredek hegyoldal védett. A hegytető platónán 35 méteres hosszúságban habarcs nélkül rakott fal található. A legkönnyebben elérhető nyugati oldalon egy mintegy 10 méteres átmérőjű tumulus, míg lejjebb egy megerősített földsánc védte. 1967-ben L. Bojanovski vezetésével a helyszínen kisebb, szondázó ásatást végeztek, melynek aorán a kultúrrétegben a késő bronzkorra és a vaskorra utaló leletek kerültek elő. Kučišta – középkori temető maradványai 2 db késő középkori stećak sírkővel, a többi megsemmisült. Mramor – középkori temető maradványai 1 db magányos késő középkori stećak sírkővel, a többi megsemmisült. Spasovina – középkori temető maradványai 1 db magányos késő középkori stećak sírkővel, a többi megsemmisült. Trnovo – őskori tumulus és középkori temető maradványai. A tumusulon, melynek korát a késő bronzkorra vagy a vaskorra teszik, 6 db késő középkori stećak sírkő található. Trstovina – középkori temető maradványai 80 db késő középkori stećak sírkővel. Vuletina gradina – őskori erődítmény maradványai. Az egykori erőd nyomai mára elmosódtak, kultúrréteg nem található. Alatta a hegy lejtőin és a hegy lábánál néhány őskori kerámiatöredék került elő. Az erőd korát a késő bronzkorra és a vaskorra teszik.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Mrkonjić Grad község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései