A döntés lényege A Kúria ebben a döntésében azt vizsgálta, hogy a peres felek között fennálló közjogi jogviszony és ennek alapján a támogatott lakhatás biztosítása kikényszeríthető-e magánjogi perben, tehát a polgári bíróság dönthet-e közjogi kérdésről jogszabályi felhatalmazás nélkül. Ennek keretében azt állapította meg, hogy hiába illeti meg a felpereseket a támogatott lakhatás, mivel nem jött létre közöttük magánjogi jogviszony, így az polgári perben nem kényszeríthető ki,Kúria Pfv.IV.21.186/2022/10. (a továbbiakban: Kúria ítélete) hiszen a polgári bíróságok csak akkor bírálhatnak el közjogi jogviszonyokat, ha erre jogszabály felhatalmazást ad.Kúria ítélete

A döntés adatai Ügyszám: Kúria Pfv.IV.21.186/2022/10.

Dátum: 2023. április 5.

Döntéssel érintett jogterület: Személyiségi jogi ügyek

Kérdés: Közjogi jogviszonyból származó igény kikényszeríthető-e polgári – és azon belül is személyiségi jogi – perben

Tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna (a Tanács elnöke), Véghné dr. Szabó Zsuzsanna (előadó bíró), Dr. Dzsula Marianna (bíró), Dr. Pataki Árpád (bíró), Dr. Stark Marianna (bíró)

Tényállás A felperesek – tehát azok, akik a pert indították – 29 és 45 év közötti, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló, halmozott fogyatékossággal élő személyek, illetve az őket gondozó édesanyák voltak.Fővárosi Törvényszék P. 21.357/2019/76. ( a továbbiakban: elsőfokú ítélet) Az alperesek – tehát azok, akik ellen a pert megindították – az EMMI minisztereelsőfokú ítélet és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.elsőfokú ítélet

A fogyatékossággal élő felperesek nappali ellátásokat igénybe vettek hétköznaponként, egyébként édesanyjuk gondoskodott róluk. Így kialakult közöttük egy nagyon erős viszony, azonban a szülők hiába próbáltak keresni olyan helyet, ahol gyermekeik önálló életvitelt folytathatnának a támogatott lakhatás keretében, nem találtak ilyet, hiszen Budapesten nincsen támogatott lakhatást biztosító intézmény és a felperesek budapesti lakosok.elsőfokú ítélet A támogatott lakhatás azért is kiemelkedően fontos számukra, mert a fogyatékossággal élő felperesek is vágynak arra, hogy kortársaikkal lehessenekPl. elsőfokú ítélet és részt vegyenek különféle foglalkozásokon, amelyekre a szüleik gondozása mellett nincsen lehetőségük,Pl. elsőfokú ítélet a szülőknek pedig ez csökkenthetné az aggodalmat a gyermekükkel kapcsolatban,Pl. elsőfokú ítélet hiszen a haláluk esetén így a gyermekük élete biztosított lenne. Valamint a támogatott lakhatás hiánya és a fogyatékossággal élő gyermek otthon gondozása a gondozó anyák egész életét kiteszi,Pl. elsőfokú ítélet amely miatt nyaralni sem jutottak el nagyon rég óta,Pl. elsőfokú ítélet illetve az emberi kapcsolataik is leépültek, akár a házasságuk is tönkrementelsőfokú ítélet és egy szabad hétvégéjük sem volt.

A nappali ellátások alapellátások, amelyek fenntartása jellemzően az önkormányzatok feladata, szemben a szakosított ellátásokkal, amelyeket jellemzően a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tart fenn. A legjelentősebb különbség ezek között az ellátások között az, hogy az alap ellátás nem jár a lakóhely megváltoztatásával, míg a szakosított ellátás igen. A szakosított ellátás egyik formája a támogatott lakhatás, amelynek célja az, hogy a fogyatékossággal élő személy segítséggel, de mégis önálló életvitelt folytathasson. A szakosított ellátások igénybevételéhez azonban szükség van egy komplex szükséglet felméréshez, amely a fogyatékossággal élő személy szükségleteit méri fel.Szoctv. 75.§ (6) bek A felperesek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása után nem jelöltek meg olyan intézményt, amelybe a felvételt kérik, így a kérelmüket nem továbbították a döntést hozó szervhez. Később kérelemre arról tájékoztatta a felpereseket, hogy Budapest területén nincs is olyan hely, ahol támogatott lakhatást nyújtanának, vagy lakóotthon lenne súlyos-halmozott fogyatékossággal élő személyek számára.Kúria ítélete

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában léteznek ugyan többszáz fős bentlakásos intézmények, de azok távolsága Budapesttől 174–245 km, amelyek igénybevételére a felpereseknek nem volt reális esélye.elsőfokú ítélet A fogyatékossággal élő személyeknek fontos a családjuk közelsége.elsőfokú ítélet A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság arról tájékoztatta a felperesek egy részét, hogy a korábban önkormányzati fenntartású intézmények állami tulajdonba kerültek és azok kitagolása 2036-ig fog befejeződni.elsőfokú ítélet

A felperesek kérték a bíróságtól annak megállapítását, hogy az alperesek megsértették az emberi méltósághoz való jogukat, magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat és a kapcsolattartáshoz fűződő jogukat, valamint az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogukat. Kérték továbbá, hogy az alperesek fejezzék be a jogsértést, az ítélet rendelkező részét tegyék közzé a honlapjukon és küldjék meg a Magyar Távirati Irodának, valamint biztosítsanak a fogyatékossággal élő felpereseknek támogatott lakhatást és annak megvalósításáig az alperesek saját költségen biztosítsanak a fogyatékossággal élő felpereseknek bizonyos szolgáltatásokat és fizessenek meg a felpereseknek fejenként 5 millió forint nem vagyoni kártérítést.elsőfokú ítélet

Az EMMI minisztere az ellenkérelemben – tehát a felperesek által benyújtott, az előző bekezdésben foglaltakat tartalmazó keresetlevelére reagálva – előadta, hogy az ő feladata a „szociális ellátási rendszer működési kereteinek biztosítása”, a szakosított ellátás megszervezése és fenntartása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feladata.  Hivatkozott továbbá arra is, hogy számos bentlakásos intézmény elérhető Budapesten, de azt nem vitatta, hogy támogatott lakhatás nem elérhető Budapest területén. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem vitatta, hogy a szakosított ellátás fenntartása az ő feladata lenne, de szerinte nincsen olyan előírás, hogy ezt milyen formában kellene létrehoznia, így ennek megfelelően 900 férőhely van Budapest területén, amely igénybe vehető fogyatékossággal élő személyek által. Hivatkozott még a komplex szükségletfelmérés szükségességére, amelynek a felperesek nem tettek eleget. A férőhelyek igénybevételére azonban átlagosan 4-8 évet kell várni és azt sem vitatta, hogy támogatott lakhatás nem elérhető, hiszen összesen csak 10 darab van Budapest területén, amelyek nem is alkalmasak feltétlen a fogyatékossággal élő személyek fogadására.elsőfokú ítélet A támogatott lakhatás egyébként a jogszabályi rendelkezés alapján 2013. január 1. óta része a magyar jogrendszernek,elsőfokú ítélet és Sztv. 57.§ (2) bek e) pont valamint új férőhely kialakítása, vagy az intézmény kitagolása  csak támogatott lakhatás formájában valósulhat meg, 2015. január 1-től.elsőfokú ítélet és Sztv. 66/A. § (1) bek

Pertörténet Az elsőfokú bíróság korábbi ítéletét a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és rögzített megállapításokat, amelyeket az elsőfokú bíróságnak az új eljárásban figyelembe kell vennie és attól nem térhetett el.elsőfokú ítélet A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felpereseket megilleti a támogatott lakhatás, valamint azért, mert nincs Budapest területén egy olyan intézmény, ahova a felperesek be tudnának jelentkezni, a komplex szükségletfelmérés elmaradása nem feltétele a támogatott lakhatás nyújtásának.elsőfokú ítélet Így az elsőfokú bíróságnak abban kellett döntenie, hogy a támogatott lakhatás hiánya okoz-e személyiségi jogsérelmet,elsőfokú ítélet hiszen az alperesek magatartásának jogellenességét a másodfokú bíróság megállapította.elsőfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezménye (a továbbiakban: a CRPD) önmagában nem keletkeztet lakhatás létrehozására való állami kötelezettséget, de 2013. január 1-e óta a támogatott lakhatás bevezetésével fennáll az állam kötelezettsége, különösen 2015. január 1-től.elsőfokú ítélet Ennek megfelelően az államnak az elsőfokú ítélet meghozatalakor már 14 éve fennállt állami kötelezettsége – azaz CRPD hatálybalépése óta – és 6 éve pedig a támogatott lakhatás nyújtására való kötelezettsége.elsőfokú ítélet Megállapította továbbá, hogy a szülőktől nem elvárható az, hogy a gyermekeiket nagylétszámú bentlakásos intézményekbe adják, hiszen megilleti őket a támogatott lakhatás.elsőfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperesek megsértették az emberi méltósághoz fűződő jogátelsőfokú ítélet a felpereseknek, hiszen így a fogyatékossággal élő felperesek nem tudnak önálló életvitelt folytatni.elsőfokú ítélet A szülőknek pedig gyermekeik gondozása egy egész emberéletet kíván.elsőfokú ítélet A magánélethez fűződő jog sérelmét is megállapította az elsőfokú bíróság.elsőfokú ítélet A családi élet tiszteletben tartásához és a kapcsolattartáshoz fűződő jog sérelmét nem állapította meg a bíróság,elsőfokú ítélet hiszen a felperesek ezen jogok sérelmére annak keretében hivatkoztak, hogyha a gyermekeket nagylétszámú, Budapesttől távoli intézményben kell elhelyezni, akkor ebben a helyzetben sérülnének ezek a jogok.elsőfokú ítélet Azonban csak jogsértésre lehet hivatkozni a személyhez fűződő jogsérelem esetén, amely itt nem teljesült.elsőfokú ítélet

Az egyenlő bánásmódhoz való joggal az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy ez a kötelezettség kettős: egyrészt az államnak tartózkodnia kell a hátrányos megkülönböztetéstől, másrészt pedig a hátrányos helyzetben lévő embereket az államnak kompenzálnia kell, amely azonban nem kényszeríthető ki.elsőfokú ítélet Azonban, ha már létezik egy jogszabályi kötelezettség a kompenzációra, akkor az már kikényszeríthető és személyiségi igény alapja lehet. Így megállapította az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét a fogyatékossággal élő felperesek tekintetében, hiszen a nem fogyatékossággal élő fiatalokhoz képest hátrányosabb helyzetbe kerültek a támogatott lakhatás hiánya miatt.elsőfokú ítélet A gyermeküket gondozó anyák tekintetében pedig az „átsugárzó diszkrimináció” miatt a hátrányos megkülönböztetés őket és érinti.elsőfokú ítélet

Ennek megfelelően a bíróság a jogsértés abbahagyására kötelezte az alpereseket,elsőfokú ítélet valamint az ítélet rendelkező részének közzétételére kötelezte az alpereseket.elsőfokú ítélet A sérelmes helyzet megszüntetésével kapcsolatban hivatkozott egy korábbi ítéletre,Legfelsőbb Bíróság, Pfv. IV.21.568/2010/5. amely kimondta, hogy a jogsértés megszüntetésének konkrét módja is meghatározható az ítéletben, függetlenül attól, hogy ez egy közjogi jogviszony és nem polgári jogi.elsőfokú ítélet Így az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy biztosítsanak támogatott lakhatást Budapest területén.elsőfokú ítélet A fejenként 5 millió forint kártérítést is megalapozottnak tartotta a bíróság az alperesi jogsértés súlyos következményei miatt.elsőfokú ítélet

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét helyben hagyta,Pf. 20.047/2022/5. ( a továbbiakban: másodfokú ítélet) azt csak a perköltség viseléssel kapcsolatban pontosította.másodfokú ítélet Kiemelte továbbá, hogy a komplex szükségletfelmérés ilyen esetben nem elvárható, hiszen az csak akkor szükséges, ha van olyan intézmény, amelynek igénybevételére van lehetőség.másodfokú ítélet Megállapította azt is, hogy az Alaptörvény XIX. cikkének első mondata államcél, míg a második mondata az állam oldalán kötelezettséget keletkeztet, a másik oldalon pedig jogosultságot a jogérvényesítésre.másodfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság azért részítéletet hozott, mert az egyik fogyatékossággal élő felperes meghalt a per során, így az ő vonatkozásában az eljárás félbeszakadt.elsőfokú ítélet

Ezt követően a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felülvizsgálati kérelmet adott be a Kúriához, amelyről a Népszava30 és a TASZ31 is beszámolt.

A Kúria érvelése