A neomór építészet (, , ) a historizáló építészet, azon belül az úgynevezett neostílusok egyik ága a 19. században. A két világháború közötti időben (1920-as, 1930-as évek) az újhistorizáló építészet keretén belül alkalmilag jelent meg a használata. Nem összekeverendő a szintén iszlám elemeket felhasználó indo-szaracén építészettel.
Története
Kialakulása, jellemzői A 19. század elején megnőtt régi, egzotikusnak tartott Kelet felé való érdeklődés (orientalizmus) keretében merült fel a keleti kultúrák építészetének vizsgálata. Ahogy folyamatosan más régi európai építészeti stílusokat is felújítottak (pl. neoromán, neogót, neoreneszánsz, neobarokk), úgy jelentek meg a középkori arab világhoz köthető építészeti emlékek utánzásai. Az ilyen stílusban épült épületeket egyszerűen neomórnak (újmór) szokták nevezni, utalva a Hispániai-félsziget déli részének középkori mór építészetére (8–15. század).
Jellemző rá a patkóív forma, a geometrikus és növényi formák alkalmazása, a kupolás (különösen a csegelyes kupolás)Déry, i. m., 259. o. építési mód használata. Előnyben részesítette a vörös tégla és a hármas árkádsor alkalmazását is.Orbán Eszter: Mór stílusú zsinagógák (zsima.hu, 2021. aug. 4.) Olykor (főleg zsinagógaépítészetben) megfigyelhető a hagymakupola, a kisebb tornyok és a háromnegyedköríves nyílások használata.Déry, i. m., 257. o.
A neomór stílus a festőiséget kedvelő romantikus építészet idején jelent meg.Moravánszky, i. m., 39. o.
A stílust gyakran keverték a bizánci (neobizánci) építészeti formákkal,Moravánszky, i. m., 43. o. más esetekben neoromán és egyéb (nem mór) keleti elemekkel.https://kultura.hu/a-romantika-epitomestere-feszl-frigyes/ A Frankfurti zsinagógánál a gótikus építészet formáival (pl. szamárhátíves záródású, mérműves ablakok) keverték a mór stílust.Déry, i. m., 260-261. o.
Fontos kiemelni, hogy a régi keleti építészetnek másfajta utánzása is létezett. Azaz lehet beszélni többek között neobizánci építészetről, neoegyiptomi stílusról, indo-szaracén vagy neomogul építészetről is. Az építészeti orientalizás egyik korai példája, a híres Royal Pavilion (Brighton, Anglia, 1815–1822) például nem neomór, hanem inkább indiai-neomogul (kínai formák felhasználásával) épületnek tekinthető.Maximilian Bernhard: 1000 építészeti csoda. A világ leghatásosabb építményei, Alexandra Kiadó, Pécs, 2010, , 44. o.
Használata
A keleti formák alkalmazása gyakran (de nem mindig) az épület funkciójával összefüggést mutathatott. Példa erre a Zacherl-gyár (Bécs), amely indiai rovarport használt termékeinek előállításához, az épületet is a iszlám építészet formáira tervezték.
A neómór stílust nagyon kedvelte az európai zsidóság is a zsinagógaépítészetben annak keleti eredete miatt. A színes és festői stílus ugyanakkor a zsinagógák mellett keresztény templom építésénél is igénybe vették olykor (pl. Gusztáv Adolf templom, Bécs, 1846–1849; Görög katolikus templom, Bécs, 1858;Moravánszky, i. m., 44. o. Matzleinsdorfi temetőkápolna, Bécs, 1858)Déry, i. m., 261. o. Múzeumi alkalmazására példa a bécsi Hadtörténeti Múzeum (1849–1856). Ebben az esetben a törökökkel való harcokra utalhatott a stílus.Moravánszky, i. m., 50-51. o.
A nagy méretű berlini Új Zsinagóga (1859–1866) hátrahúzott középső rizalitjával, szélső tornyaival, belső karzatával és kupolás terével sajátos épülettípust teremtett a következő fél évszázad számára. Érdekessége, hogy a kupola esetében a hagymakupola mintáját használták fel.
A ma már nem létező Trocadéro-palota (Párizs) az 1878-as Világkiállításra épült. Szándékoltan különleges, mór elemeket is felvonulató megjelenésével hamar az Világkiállítás szimbólumává vált. A kiállítás után az eredeti tervekkel szemben nem bontották el, hanem különféle (pl. múzeumi) célokra használták. Elbontására csak az 1930-as években került sor.https://www.auditorium-lyon.com/en/1878-palais-du-trocadero
A neomór stílus a 19. század végéig élt, ám ebben az időben már leginkább csak cirkuszok, jégcsarnokok, szabadtéri jégpályák öltözőépületeinél használták (pl. Párizsi Jégcsarnok).Déry, i. m., 258-259. o.
Egyéb példák: császári pavilon a Mars Mezőn, Párizs (1867)Déry, i. m., 258. o. Palais Vassier, Ille (1892, elbontva: 1925) Villa Wilhelmina, Bad Cannstadt Carratera de Aragon bikaviadalcsarnok, Madrid (1874, elbontva: 1934) Múzeum, Trinity College, Dublin (1852–1857) Zsinagóga, Kaiserslautern (1886)Déry, i. m., 260. o. Zsinagóga, Frankfurt (1850–1860)Déry, i. m., 260-261 o. Zsinagóga, Braunschweig (1875)
Az Európán kívüli világban elszórtan találunk példákat a neomór stílus használatára, elsősorban a gyarmati építészetben (pl. Emanu-El zsinagóga, New York, 1868; Hippodrome, New York, 1905; Forum Színház, Melbourne, 1929).
A neomudéjar stílus A spanyol hódítás után a Hispániai-félszigeten maradt, meg nem keresztelkedő arabok építészete a mudéjar építészet. Ez bizonyos mértékben eltért a korábbi mór építészettől. Ennek 19. századi utánzását neomudéjarnak szokták nevezni.
Képtár
Utótörténet a két világháború között A historizmus hagyományos korszakhatára az első világháború ideje. Ezt követően ismét újraéledtek historizáló törekvések, ezt új- vagy latinosan neoeklektikus stílusnak nevezik (1920/1930-as évek), amely párhuzamosan élt a korai modern építészettel. Ebben az időben – akárcsak a korábbi historizmus időszakában – többféle régi stílusból válogattak az építészek. Ritkán sor került neomór stílusú épületek tervezésre is, ilyen volt például a mexikói Las Ventas bikaviadal-aréna (1924–1931).
Magyarországon Neomór stílusú épületeket Magyarországon is építettek, erről
Jegyzetek
Források Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák–Magyar Monarchiában 1867–1918, Corvina Kiadó, Budapest, 1988, Déry Attila – Merényi Ferenc: Európai építészet 1750–1918. Budapest, 2004,
Kategória:Historizáló építészet Kategória:Építészet stílusok szerint