A csetfalvai festett kazettás mennyezetű gótikus református templom Beregszásztól délkeletre található a Tisza jobb partján a Tiszaháton, Csetfalva község központjában.

A 14. században épült, feltehetően még a Széchy család itteni birtoklása idején. Eredetileg a római katolikus közösség számára szolgált Isten házaként. Ma már a református gyülekezet tulajdona. A reneszánsz idején a templom egy Mózes-paddal és kazettás mennyezettel bővült Lándor Ferencnek köszönhetően. A templom legikonikusabb elemét és nevezetességét, a faharangtornyát, a 18. század végén építette Kakuk Imre. Csetfalva református temploma átélte a tatárjárásokat, háborúkat, szabadságharcokat és a vallást tiltó kommunizmust. Ma is büszkén áll és továbbra is helyet ad az istentiszteleteknek.

A templom padlásán egy takarításkor a nagy piszok alatt, nem épp a legjobb állapotban, átázottan és az egér által átrágattan találtak rá egyházi íratokra. Ezen íratokat ma a Kárpátaljai Református Egyház Levéltárában és Múzeumában lehet megtekinteni restaurált állapotban.

Története A csúcsíves, egyszerű idomú, gótikus templomot a 14. században építették római katolikus vallásúaknak. A 16. század közepén a lutheri tanok és a német lakosság közvetítésével a reformáció Magyarországon is elterjedt, ahol kezdetben főleg a városi magyar polgárság bizonyult fogékonynak Kálvin János nézeteire, később Kelet-Magyarország vidéke is a csetfalvaiakkal együtt. A templom freskókkal teli falait a reformátusok lemeszelték. Az okmányok szerint már 1645-ben virágzó református anyagyülekezet működött Csetfalván.balra|bélyegkép|1929. évjárat|211x211pxBeregi István nemesi bíró és Gerét Mihály másodbíró idejében a templomot teljesen átalakították, mellette református iskolát nyitottak. Az iskola jótevőjeként a Buday családot említik; 1647-ben Buday István alispán könyvekkel és írószerekkel látta el a szegénysorú református tanulókat, annak ellenére, hogy római katolikus vallású volt. Nánási Szabó György özvegye 1648-ban ékes áldozó kelyhet készíttetett a templom számára. Kétfejű sasos kancsója 1700-ból való. Asztalos Lándor Ferenc jelentősen hozzájárult a templom építészetéhez, mint például a Mózes-paddal. A templomhajó kazettás mennyezetét 1753-ban festette. A szentély kazettáinak lefestésére húsz évvel később került sor 1773-ban.

Harangtornyát Kakuk Imre jándi fatoronyépítő mester tervezte, amelyet 1796-ban húzták fel közvetlenül a templom nyugati homlokzatának bejárata elé. A harangtoronynak két harangja van: egy kicsi és egy nagy. A kis harang a legöregebb, 1821-ben öntötték. A nagy harangot 1922-ben öntötte Egri Ferenc kárpátaljai harangmester.

1917-ben készítették a templom nyugati karzatát.

Az 1998-as és 2001-es tiszai árvíz elöntötte Csetfalvát és a református templomát is. Az árvízi helyreállítások során Magyarország támogatásával elindulhatott a szakszerű helyreállítás, amelyet átfogó régészeti és restaurátori kutatások előztek meg.

Építészete Külső tér A templom nyugat felé néző, egyhajós tájolású, ötszögű apszisú szentéllyel rendelkező épület. A hajó és szentély tört kőből van építve, ám sarkai igényesen vágott kváderekből van kirakva. A hajó teteje meredek oromzatú, konytyos, ugyanakkor zsindellyel van fedve. A templomhajó és a szentély déli és délkeleti homlokzatának ablakai a 18. századi átépítés során keletkeztek. Koronázópárkánya nyomtalanul elpusztult.Némedi Gusztáv: Javaslat a „Szatmár, Bereg és Kárpátalja középkori templomai” A Magyar Értéktárba történő felvételéhez (Kiadási dátum: 2014. június 2.)

A belső tér Benn a szentélyt a hajótól csúcsíves diadalív választja el. A templomhajó keleti-déli részén Szent Mihályt ábrázoló freskó látható. Mennyezete reneszánsz stílusban festett kazettákkal pompázik. A templomhajó északi és nyugati oldalán (festett) fakarzat van. A diadalív északi oldalán fűrészelt és faragott elemekből készült díszes szószék áll. Harangtornya 33 méter magas, négy fiatornyos fatornya már több kilométer távolságból feltűnik. Kupolája és maga a harangtorony ugyanolyan arányú, de térbeli felfogásban a vége alacsonyabbnak tűnik. Ennek a szerkezetnek az alja egy nyitott keret, amelyet széles öv véd az esőtől. A torony egyszerűen a földön áll - nincs alapja, helyette a kerülete mentén sziklákkal vannak kirakva fapánttal, amely 16 tartóoszlopon helyezkedik el, amelyeket egy fejlett merevítőrendszer köt össze. A faharangtoronyról továbbá érdemes szót tenni, hogy 33 méter magasságával Kárpátalja három nagy faharanglába között (Hetyen, Visk) a csetfalvai a legmagasabb.

Testvértemplomok A templom ikertestvére Magyarországon, Tákoson található.

Képek

Jegyzetek

Források Fodor Gusztáv. Református múltunk kezesség I. — Adattár (kárpátaljai gyülekezet-történeti kutatásokhoz 1523–2016). Narancsik Imre Kutatói Műhely (Tiszaszentimre, 2016). Kollár Tibor. Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig – Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és Kárpátalján II. kötet. (Nyíregyháza, 2013).

További információk A Csetfalvai Református Egyházközség Facebook-oldala Csetfalvai református templom, az Örökségtúra honlapján. Csetfalva református temploma, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület honlapján. Csetfalva, református templom, a Középkori Templomok Útja honlapján.

Kategória:Gótikus vallási építmények Kategória:Református templomok Kategória:Kárpátalja Kategória:A kárpátaljai magyarság vallási élete Kategória:A kisebbségi magyarság kulturális emlékei, látnivalói