A 2021-es népszámláláskor Oroszország lakossága 147,2 millió fő volt. Európa legnépesebb országa, a világ kilencedik legnépesebb országa, népsűrűsége 8,5 lakos/négyzetkilométer (22 lakos/négyzetmérföld). 2020-ban Oroszországban a születéskor várható teljes élettartam 71,54 év volt (férfiaknál 66,49 év, nőknél 76,43 év).

1992 és 2012 között, majd 2016 óta ismét meghaladta Oroszország halálozási aránya a születési arányt, amit az elemzők demográfiai válságnak neveztek, ennek következtében az ország népessége elöregedett, az ország lakosainak átlagéletkora 40,3 év. 2009-ben Oroszországban tizenöt év óta először regisztráltak éves népességnövekedést; a 2010-es évek közepén Oroszországban a csökkenő halálozási arányok, a megnövekedett születési arányok és a bevándorlás növekedése miatt növekedett a népesség. 2020 és 2021 között, az ukrajnai orosz inváziót megelőzően Oroszország népessége a COVID-19 világjárvány okozta többlethalálozás miatt a történelem során feljegyzett legnagyobb békeidőszaki csökkenésen ment keresztül, emellett legalább 1 millió orosz menekült el az országból az ukrajnai háborúba való besorozás elől.

Etnikumok Oroszország többnemzetiségű állam, országszerte több mint 193 etnikai csoportnak ad otthont. A 2021-es népszámláláskor a lakosság közel 72%-a orosz etnikumú volt, és a lakosság mintegy 19%-a tartozott etnikai kisebbségekhez.

Az ENSZ szerint Oroszország bevándorló népessége a világ harmadik legnagyobbja, több mint 11,6 millió fő; többségük más posztszovjet államokból származik.

Etnikai megoszlás

+ Oroszország etnikai megoszlása Etnikum 2002 2010 fő arány fő arány tendencia orosz 115 819 107 79,8% 111 016 896 77,7% csökkenő tatár 5 554 601 3,8% 5 310 649 3,7% enyhén csökkenő ukrán 2 942 961 2,0% 1 927 988 1,35% erősen csökkenő baskír 1 673 389 1,2% 1 584 554 1,1% enyhén csökkenő csuvas 1 637 094 1,1% 1 435 872 1,0% csökkenő csecsen 1 360 253 0,9% 1 431 360 1,0% növekvő örmény 1 130 491 0,8% 1 182 388 0,8% növekvő kaukázusi avar 814 473 0,6% 912 090 0,6% növekvő egyéb 9,8% 10,5%

bélyeg|Marik bélyeg|Mordvinok

+ Finnugor népek Etnikum 2002 2010 fő arány fő arány tendencia mordvin 843 350 0,6% 744 237 0,5% csökkenő, Mordvinföldön növekvő udmurt 636 906 0,4% 552 299 0,4% csökkenő mari 604 298 0,4% 547 605 0,4% csökkenő komi 293 406 0,2% 228 235 0,2% erősen csökkenő komi-permják 125 235 0,1% 94 456 0,1% erősen csökkenő karjalai 93 344 0,1% 60 815 erősen csökkenő nyenyec 41 302 44 640 növekvő hantik 28 678 30 943 növekvő finn 34 050 20 267 erősen csökkenő észt 28 113 17 875 erősen csökkenő manysik 11 432 12 269 növekvő vepsze 8 240 5 936 erősen csökkenő A többi finnugor nép kevesebb mint 5000 fős népességű.

Vallás Az ország alkotmánya szerint Oroszország szekuláris állam. A domináns vallása a kereszténység. Itt él a világ legnagyobb ortodox lakossága.

A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta a szibériai sámánizmus is újjáéledtKharitonova, Valentina (2015). "Revived Shamanism in the Social Life of Russia". Folklore. FB and Media Group of LM. 62: 37–54. doi:10.7592/FEJF2015.62. ISSN 1406-0949. és új vallási mozgalmak jöttek létre Oroszország-szerte. Az alkotmány az Orosz Föderációt szekuláris államként határozza meg.ст. 14 Конституции РФ: 1. Российская Федерация — светское государство. Никакая религия не может устанавливаться в качестве государственной или обязательной. 2. Религиозные объединения отделены от государства и равны перед законом.

A nyugati megfigyelők alapján a vallásszabadság orosz hatóságok általi tiszteletben tartása az 1990-es évek vége és a 2000-es évek eleje óta csökkent.Knox, Zoe (2008). "Religious Freedom in Russia: The Putin Years". In Steinberg, Mark D.; Wanner, Catherine (eds.). Religion, Morality, and Community in Post-Soviet Societies. Indiana University Press. pp. 281–314. . Például a Jehova Tanúi tevékenysége a 2020-as évek elején be van tiltva az országban.UNITED STATES COMMISSION on INTERNATIONAL RELIGIOUS FREEDOM:

Nincs hivatalos statisztika az egyházak vagy vallási szervezetek tagságáról: a törvény tiltja, hogy a polgárokat a vallási hovatartozásuk nyilatkozatára kötelezzék. Az oroszok vallásossága, vallási világképe csak a felmérések alapján ítélhető meg.

2021-ben a ВЦИО́М (Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ) adatai szerint a lakosság vallási összetétele a következő: ortodox – 66% nem hívő - 14% muszlim - 6% „a hit és hitetlenség között ingadozik” - 6% "hívő, de felekezet nélküli" - 4% (a felsoroltakon kívül) más vallású - 2% protestantizmus - 1% buddhizmus - 1% nehéznek találta a konkrét választ - 1% katolicizmus - ~0% judaizmus - ~0%

Népesség

Demográfiai statisztikák a legfrissebb Roszsztat népességstatisztika szerint és a World Population Review 2019-ben. Egy születés minden 22. másodpercben Egy halálozás minden 13. másodpercben A népesség csökkenése egy fővel minden 30. másodpercben

Demográfiai krízis

Miután 1991-ben 148 689 000 fővel elérte a csúcsot, a lakosság száma ezután csökkent, és 2008-ra 142 737 196 főre esett vissza. Oroszország egyre inkább a bevándorlásra támaszkodik a népesség megtartása érdekében. 1994 óta 2021-ben volt a legmagasabb a nettó bevándorlás, ennek ellenére összességében kis mértékben csökkent a lakosság száma, 146,1 millióról 145,4 millióra 2021-ben, ami több mint egy évtized óta a legnagyobb csökkenés.

A természetes népesség 2020 októbere és 2021 szeptembere között 997 000 fővel csökkent (a születések és a halálozások számának különbsége egy adott időszakban). 2020 januárjában, 2021-ben és 2022-ben a természetes halálozási arányszám egyenként közel kétszerese volt a természetes születési arányszámnak.

Ukrajna 2022-es orosz invázióját követően az országban elmélyült a demográfiai válság, mivel az ország magas katonai halálesetekkel küzd, miközben a nyugati tömeges szankciók és bojkottok által okozott újbóli agyelszívással és a humán tőke elvándorlásával kell szembenéznie. Sok kommentátor azt jósolja, hogy a helyzet rosszabb lesz, mint az 1990-es években.

A The Economist 2023 márciusában arról számolt be, hogy "Az elmúlt három évben az ország mintegy 2 millióval több embert veszített el, mint amennyit rendes körülmények között elveszített volna a [ukrajnai] háború, a betegségek és az elvándorlás következtében."

Az ENSZ előrejelzése szerint a 2021-ben kezdődött csökkenés folytatódni fog, és ha a jelenlegi demográfiai feltételek fennmaradnak, Oroszország lakossága ötven év múlva 120 millió lesz, ami körülbelül 17%-os csökkenést jelent. 2024 januárjában a Roszsztat orosz statisztikai hivatal azt jósolta, hogy Oroszország lakossága 2046-ra 130 millióra csökkenhet.

Termékenység

1993 és 2008 között az ország népessége nagymértékben csökkent, 148 millióról 143 millióra. Az 1987-es 2,5 millióról 1997 óta az évi születések száma óriási, 50%-os csökkenést mutat, de a jelenlegi 1,42-es termékenységi ráta még mindig magasabb, mint az 1990-es években.

2022 elején 320 400 baba született január és március között, 16 600-zal kevesebb, mint 2021 január-márciusában. A halálozások száma csaknem kétszer annyi volt (584 700), mint a születéseké. A nyers születési arányszám - 8,9/100 000 lakos - a legalacsonyabb volt 2000 óta.

Oroszországban az egyik legalacsonyabb a termékenységi ráta a világon: 2022-ben 1,42 gyermek jutott egy nőre, ami elmarad a 2,1 gyermek/nő értéktől, amelyet el kell érnie a népesség megtartásához. 2022-ben az évtizedek óta tartó alacsony termékenység következtében az orosz népesség a világ egyik legidősebbje, átlagosan 40,3 éves.

Népességének változása

Egészség

Oroszország alkotmánya garantálja az ingyenes, egyetemes egészségügyi ellátást minden orosz állampolgár számára a kötelező állami egészségbiztosítási programon keresztül.. Az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériuma felügyeli az orosz állami egészségügyi rendszert, és az ágazat több mint kétmillió embert foglalkoztat. A szövetségi régióknak is vannak saját egészségügyi minisztériumaik, amelyek a helyi közigazgatást felügyelik. Oroszországban a magán egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez külön magán egészségbiztosítás szükséges.

Oroszország 2018-ban GDP-jének 5,32%-át költötte az egészségügyre. 2018-ban egészségügyi kiadásai jelentősen alacsonyabbak, mint más fejlett országoké. Oroszországban a világ egyik leginkább nőies nemi arányú országa, ahol minden nőre 0,859 férfi jut,, a magas férfi halálozási arány miatt. 2019-ben Oroszországban a születéskor várható teljes élettartam 73,2 év volt (68,2 év a férfiaknál és 78,0 év a nőknél), és nagyon alacsony volt a csecsemőhalandóság (1000 élveszületésre 5).

Oroszországban a legfőbb halálozási okok a szív- és érrendszeri betegségek. Az elhízás Oroszországban elterjedt egészségügyi probléma; 2016-ban az orosz felnőttek 61,1%-a volt túlsúlyos vagy elhízott. Oroszországban azonban a történelmileg magas alkoholfogyasztási arány az ország legnagyobb egészségügyi problémája, mivel ez továbbra is az egyik legmagasabb a világon, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent. A dohányzás egy másik egészségügyi probléma az országban. Az országban magas az öngyilkosságok száma, bár csökkenőben van, továbbra is jelentős társadalmi probléma.

COVID-19 Oroszországban volt az egyik legtöbb megerősített COVID-19 eset a világon. A hivatalos kormányzati demográfiai statisztikákból származó, a születéseken és halálozásokon alapuló, a migrációt kizáró többlethalálozások elemzése azt mutatta, hogy Oroszországban békeidőben az eddigi legnagyobb éves népességcsökkenés volt, 2020 októbere és 2021 szeptembere között 997 000 fővel csökkent a népesség, amit Alekszej Raksa demográfus úgy értelmezett, hogy elsősorban a COVID-19 világjárvány miatt.

Legnagyobb városok

Források

Irodalom Gavrilova N.S., Gavrilov L.A. Aging Populations: Russia/Eastern Europe. In: P. Uhlenberg (Editor), International Handbook of the Demography of Aging, New York: Springer-Verlag, 2009, pp. 113–131. Gavrilova N.S., Semyonova V.G., Dubrovina E., Evdokushkina G.N., Ivanova A.E., Gavrilov L.A. Russian Mortality Crisis and the Quality of Vital Statistics. Population Research and Policy Review, 2008, 27: 551–574. Gavrilova, N.S., Gavrilov, L.A., Semyonova, V.G., Evdokushkina, G.N., Ivanova, A.E. 2005. Patterns of violent crime in Russia. In: Pridemore, W.A. (ed.). Ruling Russia: Law, Crime, and Justice in a Changing Society. Boulder, Colorado: Rowman & Littlefield Publ., Inc, 117–145 Gavrilova, N.S., Semyonova, V.G., Evdokushkina G.N., Gavrilov, L.A. The response of violent mortality to economic crisis in Russia. Population Research and Policy Review, 2000, 19: 397–419.

További információk Ethnic groups of Russia Problems with mortality data in Russia Kihalás felé menetel az orosz társadalom, a megoldás sokakat meglep majd Szele Tamás: Oroszország és a nemiség Oroszország eltitkolja a demográfiai statisztikákat, sem a születések, sem a halálozások számát nem lehet tudni mostantól Pszichológushoz küldenék a gyermeket nem tervező nőket Oroszországban

Jegyzetek

Kategória:Demográfia országok szerint Kategória:Oroszország Kategória:Ázsia demográfiája Kategória:Európa demográfiája