A mezőgazdasági építészet az építészetnek egyik ága, amely alá a mezőgazdasággal összefüggő épületek és építmények tartoznak.
Jellemzői Mezőgazdasági épületek már az ókortól épültek. Céljuk a mezőgazdaság két fő ága, a növénytermesztés és az állattenyésztés során felmerülő feladatok megkönnyítése. Néhány ilyen épület- és építménytípus: istálló,Néprajzi lexikon, istálló szócikk hodály,Néprajzi lexikon, hodály, birkaszín, juhakol szócikk sertés/baromfi-ól, karám,Néprajzi lexikon, karám szócikk állás,Néprajzi lexikon, állás szócikk szénatartó-,https://real.mtak.hu/149974/2/N%C3%A9phagyom%C3%A1ny_vonz%C3%A1s%C3%A1ban_200213.pdf kocsi- és faragószín,Néprajzi lexikon, szín szócikk galambdúc,Néprajzi lexikon, galambászat szócikk méhes,Néprajzi lexikon, méhes szócikk bognár/kádár/kovács stb. műhely, magtár,, Magtár szócikk csűr (gabonapajta),Néprajzi lexikon, csűr, pajta szócikk dohánypajta (dohányszárító pajta),http://www.danyikronika.hu/node/8495?size=bigger góré,Néprajzi lexikon, góré szócikk gémeskút,Néprajzi lexikon, gémeskút szócikk kútház,https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=125237 szárnyék,Néprajzi lexikon, szárnyék szócikk mérlegház,https://szekelyhon.ro/aktualis/hiaba-uzemkepesek-a-csiki-merleghazak-tobbseguk-hasznalatlanul-all kelence (zárt méheskert),https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/ii-gazdalkodas-4/termeszeti-gazdalkodas-2E/meheszet-109/zsakmanyolo-meheszkedes-10A/a-kelence-126/ egyszerűbb malmok (szélmalmok, vízimalmok).Bővebben: Selmeczi Kovács Attila: Vízimalmok és molnárok a Mátraalján, Honismereti Szövetség, Budapest, 2021, Ide tartozik a gabonatárolásra használt az úgynevezett kőlábú hombár, míg a normál hombár pusztán gabonatároló nagyobb ládát jelent.A magyar nyelv értelmező szótára Létezek kőlábú kukoricagórék is.https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/normal.phtml?kep=/004800/004897/PlJo_FoN_0188.jpg&id=4897
Mezőgazdasági épületek elsősorban a falvakban, illetve azok köré épültek, ugyanakkor nem tekinthetők mezőgazdasági épületeknek a falvak lakóházai (ahogy a csárdák, posták, faluházak, templomok, temetőkápolnák sem ide tartoznak). A lakóház és az ól egybeépült változata az óltanya.Néprajzi lexikon, óltanya szócikk
A falvak határában elhelyezkedő mezőgazdasági épületeket Magyarországon külsőségeknek nevezik.(szerk.) Estók, i. m., 26. o. Ilyen voltak például a (külterületi) ólak, pásztorszállások,https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/p-44572/pasztorszallas-451FF/ esztenák,Néprajzi lexikon, esztena, isztina, sztina szócikk kunyhók, szőlőkunyhók, pálinkafőző kunyhók, dézsmaházak, dézsmapincék, csőszházak, kapásházak,https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/ii-gazdalkodas-4/paraszti-gazdalkodas-378/szolomuveles-es-boraszat-985/a-hazai-szolo-es-borkultura-neprajzi-kepe-99C/a-termeles-helyszine-99D/a-szolohegy-epitmenyei-9A9/ kerekes kunyhók (bódék, kalibák),Néprajzi lexikon, kerekeskunyhó, bódé, kaliba szócikk présházak. Külterületi épületek mellett építmények is létesültek, így enyhelyek, cserények. A külterületi mezőgazdasági épületek és építmények gazdasági egységei időként tartozéktelepülésekké, tanyákká alakultak át. Földalatti építménynek számíthatók az (önálló, lyuk-) pincék,Néprajzi lexikon, lyukpince pinceházak,https://villany.hu/szallas/szepare-pincehaz/ és a gabonatároló vermek.Néprajzi lexikon, gabonásverem, verem szócikk
Tágabb értelemben a mezőgazdasági építészethez sorolható a nem szántóföldi mezőgazdaság (pl. kertészet, vadászat, erdészet, halászat, méhészet stb.) speciális épületállománya is (pl. erdész/vadászházak, magaslesek). A mezőgazdasághoz is kapcsolódik, azonban inkább az élelmiszeripari építészethez szokták kapcsolni a mezőgazdasági terményeket feldolgozó létesítmények építészetét, így a nagyobb gőzmalmok,Bővebben: Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010, olajütők, szeszgyárak, hallisztgyárak, ecetgyárak, sajtgyárak, tejcsarnokok, silók, zabsilókhttp://csodautak.blogspot.com/2024/10/39-es-major-2024.html stb. épületeit, építményeit.Az élelmiszeripari építészetről bővebben: , ill. A magyar élelmiszeripar története, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1986, .
Az ipari építészethez tartoznak a falusi háziparral, kismesterségekkel kapcsolatos épületek is (pl. mészégető boksák, lőpormalmok, üveghuták stb.).
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum az 1980-as években számos fényképpel dokumentálta a magyarországi mezőgazdasági építészet kiemelkedő alkotásait. Az elkészült fényképeket az Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteményében őrzik.Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye (AM) (mezogazdasagimuzeum.hu)
Képtár
Jegyzetek
Források (szerk.) Estók János: A magyar mezőgazdaság története a kezdetektől napjainkig (írta: Csoma Zsigmond, Fülöp Éva Mária, Molnár Erzsébet, Pálóczi Horváth András, Knézy Judit, Szatmári Sarolta, Takáts Rózsa), Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008
Egyéb irodalom (időrendben) Rerrich Béla: Modern gazdasági épületek. Baromfiházak, Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt., Budapest, 1917 (Különlenyomat az Építő Iparból) Kotsis Endre: Gazdasági épületek. Tervgyüjtemény a magyar mezőgazdasági építészet köréből, "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.T., Budapest, 1929 Miskolczy László – Vargha László: A Nagykunság vidék népének építészete, Budapest, 1943 Kotsis Endre: Mezőgazdasági építészet, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1954 Pongrácz Pál: A mezőgazdasági jellegű ipari építészet műemlékei: A malmok. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei III. köt. 3. szám, Tankönyvkiadó, Budapest, 1957 Pongrácz Pál: Régi malomépítészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1967 Tomory László: Mezőgazdasági építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978, (több kiadásban) Reischl Gábor: Mezőgazdaság és építészet, TERC kft., Budapest, 2010,
Kapcsolódó szócikkek Magyar népi építészet
Kategória:Építészet Kategória:Mezőgazdasági építmények