Krčevine () szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 58, közúton 85 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 6 km-re délkeletre, a Janj jobb partja feletti fennsíkon, 730 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb15625Bosnyák00Horvát10Jugoszláv00Egyéb31Összesen16026
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a település területén már a bronzkortól fogva éltek emberek. A Janj jobb partja feletti dombon található ókori erődöt valószínűleg még az illírek építették és a Miljevci lelőhelyen is az ő településük állhatott, melyet a római hódítás után is tovább laktak. Jelentősebb római építkezésekre utal a Dobrljevo lelőhelyen talált római téglavető üzem maradványa az ott talált nagy mennyiségű építőanyaggal.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Volari község részeként a faluban 16 házat és 100 muszlim lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 65. o. 1910-ben a településen 43 házat, 364 ortodox szerb és egy muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 160-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei Dobrljevo – római 3. – 4. századi téglagyártó üzem maradványai. A lelőhelyen a tégla és cseréptöredékek mellett feltárták a téglavető üzem kemencéjét. Miljevci – őskori és római kori település maradványai. A leletek között számos vastárgy és kerámiatöredék került elő. Perkovića gradina – ókori erődítmény maradványai. Az erőd a Janj jobb partja feletti dombon található, melynek könnyebben megközelíthető részét sánc védte. A leletek főként kerámia töredékekből és vashulladékból álltak. Korát a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra teszik.
Jegyzetek
További információk Šipovo község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései