A Nagy Horda a tatár kánságra utal, amely a 15. század közepén az Arany Horda szétválása után farállamként tovább létezett.
Története Az 1440-es években polgárháború osztotta meg a mongol Hordát: 5 kánságra szakadt szét. (Kazanyi Kánság, Asztraháni Kánság, Szibériai Kánság, Krími Kánság, Kaszimovi Kánság.) 1450-ben végül átnevezték az Arany Hordát, és létrejött a Nagy Horda. Létezésének 52 évében története kínkeserves volt: sem a Kazanyi Kánság, sem az Asztraháni Kánság, sem a Szibériai Kánság, sem a Krími Kánság, sem a Kaszimovi Kánság nem csatlakozott már az államhoz. A Nagy Horda soha nem volt olyan nagy hatalom, mint Timur inváziója előtt az Arany Horda. 1441-ben a krími törzsek meghívták Háddzsi Girájt vezetőjüknek, aki megalapította a Krími Kánságot, Szejjid Ahmed kán pedig elvesztette ottani fennhatóságát. 1480-ban III. Iván kiűzte Moszkvából az Nagy Hordát, és megalapította Oroszország nemzetét. A horda maradványai 1487 és 1491 között megtámadták a Litván Nagyfejedelemséget és a Lengyel Királyságot, de alaposan megverték őket. Az utolsó csapást 1502-ben érte, amikor a Krími Kánság oszmán pártfogással kifosztotta az Nagy Horda fővárosát, Szarajt. 250 év után a mongolok aranyhordája nem volt többé.
Kánjai Kücsük Mohammed (1435-1459) Kücsük Mahmud (1459-1465) Ahmat kán (1465-1481) Murtaza Kán és Szejjid Ahmed (1481-1498) Murtaza Kán (1498-1499) Szejjid Ahmed (1499-1502)
Jegyzetek
Irodalom Греков И. Б. Восточная Европа и упадок Золотой Орды (на рубеже 14-15 вв.). — М., 1975. Сафаргалиев М. Г. Распад Золотой Орды. — Саранск, 1960.
Kategória:Ázsia történelmi államai Kategória:Európa történelmi államai Kategória:Középkori államok Kategória:Oroszország történelme Kategória:Mongólia történelme Kategória:Török népek