Pobrđani (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kostajnica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 63, közúton 81 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 15 km-re délre, a Strigova jobb partján és a környező dombvidéken, 225 – 420 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, kis településből áll. Főbb településrészei: Bundale, Marini, Pobrđani, Podbrđani és Stojnića Brdo. Erdőben gazdag (melyből kiemelkednek a gesztenyeerdők) és a gyümölcstermesztés fejlesztésére alkalmas területek jellemzik.„Студија интегрисаног развоја руралних подручја општине Костајница”,Еда – Агенција за развој предузећа и радна група за израду студије општине Костајница, новембар, 2012.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb14353Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb10Összesen14453
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Kostajnica község részeként a településnek 37 háztartása és 274 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o. 1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Pobrgjani községbe tartozó faluban, 42 háztartást és 292 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 174. o.
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 68 háztartása és 484 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 108. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kostajnica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság A helyiek többnyire mezőgazdasági termelést folytatnak, elsősorban kukoricát termesztenek. Gyümölcstermesztéssel (alma és egyéb gyümölcsfák termesztése) és állattenyésztéssel is foglalkoznak.
Kultúra Hagyományosan Pobrđani faluban rendezik meg a Lilanjét, amely a Petrovdan ünnephez kapcsolódik. Szokás, hogy lilát gyújtanak. Ez egy ágas bot, melynek felső végére vadcseresznye vagy más fa kérgéből készült tekercset kötnek, amelyet gyerekek vagy felnőttek visznek. A lilák meggyújtása előtt kiválasztják a legszebb formájúakat, majd este meggyújtják őket. Ezután minden jelenlévőnek bulit szerveznek. A Bundalsko Sijelo, vagy, ahogy a helyiek hívják Bundalijada, egy olyan közéleti esemény, amely 2013-ban kezdődött. Az összejövetel célja az ismerkedés, véleménycsere, társasági élet. Ilyenkor mintegy 60 ember gyűlik össze, főként a városból, de Banja Lukából, Prijedorból, Kozarska Dubicából és más városokból is jönnek. A Bundalijada időpontja szeptember második hete.
Oktatás Pobrđani faluban van egy iskolaépület is, de már nem használják erre a célra, és meglehetősen elhanyagolt állapotban van.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kostajnica község hivatalos oldala A város információs portálja
Kategória:A Banja Luka-i régió települései