A lineáris algebrában egy -multilineáris forma egy aritású függvény, ahol a változók vektorok az ugyanazon test fölötti vektorterekből, és a függvény értéke skalár a testből; továbbá minden változójában lineáris. Általánosabb esetben, amikor a képtér egy egynél magasabb dimenziós vektortér, vagy pedig vektorterek helyett modulusokról van szó, akkor multilineáris leképezésről beszélünk. Definíció Egy
leképezés multilineáris forma, ha minden és minden esetén teljesülnek a következő feltételek:
Minden esetén
és minden vektorra .
A multilineáris leképezések halmaza vektortér a test fölött. Ha , akkor . Alternáló multilineáris formák Egy multilineáris forma alternáló, ha értéke nulla, valahányszor két argumentuma megegyezik. Azaz
minden vektorra. Az alternáló lineáris formák ferdén szimmetrikusak, ami azt jelenti, hogy tetszőleges két változót felcserélve előjelet vált, vagyis
minden és minden esetén. A megfordítás csak akkor következik, ha a skalártest karakterisztikája 2-től különböző, így például esetén. Általánosabban, ha az indexek permutációja, akkor
,
ahol a permutáció előjele.
Az alternáló multilineáris formák halmaza a vektortér altere. Egy fontos speciális eset a . Ekkor egydimenziós altér, melynek vektorai determinánsfüggvények.
Az összes által generált vektortéren algebra definiálható. Ez az algebra a Graßmann-algebra. Példák A lineáris formák pontosan az 1-multilineáris formák. A bilineáris formák pontosan a 2-multilineáris formák. Az antiszimmetrikus bilineáris formák alternálók is, ha a skalártest karakterisztikája különbözik 2-től. Ha vektorból négyzetes mátrixot alkotunk, akkor a mátrix determinánsa alternáló, normált -multilineáris forma. Például háromdimenziós vektorok esetén a mátrix determinánsa:
alternáló 3-lineáris forma. A vektorok koordinátákkal ábrázolva:
.
A kovariáns tenzorok multilineáris formák, és ha a vektorterek megegyeznek, azaz , akkor a -multilineáris formák -edfokú kovariáns tenzorok. Ekkor a -multilineáris formák teljesen antiszimmetrikus -edfokú tenzorok. Egy differenciálforma egy differenciálható sokaság egy pontjához a hozzátartozó érintőtér egy alternáló multilineáris formáját rendeli. Lásd még Forma (algebra)
Jegyzetek
Források Gerd Fischer: Lineare Algebra. Vieweg-Verlag, . Hans-Joachim Kowalsky, Gerhard O. Michler: Lineare Algebra. De Gruyter, Berlin 2003, . Fordítás
Kategória:Lineáris algebra