Ivan Klíma, született Ivan Kauders cseh író és drámaíró. Többek között megkapta a Magnesia Litera-díjat és a Franz Kafka-díjat.Interview: Ivan Klíma, Stephan Delbos, The Prague Post, 29 February 2012

Életrajza Klíma gyermekkora Prágában boldog és eseménytelen volt, de mindez megváltozott Csehszlovákia 1938-as német megszállásával, a müncheni egyezményt követően. Nem tudta, hogy mindkét szülője zsidó származású; egyikük sem volt zsidó vallású, de ez a németek számára nem volt lényeges.

1941 novemberében először édesapja, Vilém KlímaVilém Klíma (1906. április 10. – 1985. október 6.), eredeti nevén Wilhelm Kauders, cseh villamosmérnök és holokauszt-túlélő, aki kidolgozta a szimmetrikus háromfázisú állórész-tekercselés elosztási tényezőjének zárt alakú kifejezését., majd decemberben édesanyjával és testvérével együtt parancsot kapott, hogy távozzon a terezíni koncentrációs táborba, ahol a Vörös Hadsereg 1945. májusi felszabadításáig maradt. Ő és szülei is túlélték a bebörtönzést, ami akkoriban csodának számított, mivel Terezín a közép- és dél-európai zsidók gyűjtőtábora volt, és az összezsúfolt lakosságot rendszeresen „keletre” – olyan haláltáborokba, mint Auschwitz – szállították. A család a háború után felvette a kevésbé németes hangzású Klíma vezetéknevet.

Klíma szemléletesen írt erről az időszakról a brit Granta irodalmi folyóiratban megjelent cikkeiben, különösen az A Childhood in Terezin címűben.Ivan Klíma. A Childhood in Terezin. Granta 44, 1993, pp 191–208 Azt mondja, hogy ezen szélsőséges körülmények között élve tapasztalta meg először „az írás felszabadító erejét”, miután felolvasott egy iskolai esszét az osztályának. Egy mesemondó közösség közepén volt, amelyet figyelemre méltó körülmények között szorítottak össze, ahol a halál állandóan jelen volt. A gyerekeket az anyjukkal szállásolták el, ahol a dalok és anekdoták gazdag verbális kultúrájának volt kitéve.

Ezzel a figyelemre méltó és szokatlan háttérrel nem ért véget Klíma bevezetése a század közepi Európát alakító nagy történelmi erőkbe. A felszabadulással együtt járt a cseh kommunista rezsim felemelkedése és a náci zsarnokság felváltása a két világháború közötti cseh demokratikus kísérlet szovjet ellenőrzésével. Klima a Csehszlovákiai Kommunista Párt tagja lett. Később a jónak a gonosz felett aratott mesebeli győzelméhez fűzött gyermekkori reményeiből felnőttkori tudatára ébredt, hogy gyakran „nem a jó és a gonosz erői csatáznak egymással, hanem csupán két különböző gonosz, akik a világ uralmáért versengenek”.

Az új rendszerrel szemben állók elleni korai kirakatperek és gyilkosságok már megkezdődtek, és Klíma apját ismét bebörtönözték, ezúttal saját honfitársai. Ez a sötét háttér az a tégely, amelyből Klíma írói anyaga formálódott: az emberi kegyetlenség mélységeinek ismerete, valamint a személyes integritás iránti magánéleti igény, az egyén küzdelme azért, hogy megőrizze mindazokat a személyes értékeket, amelyeket a totalitárius rendszerek, amelyek alatt élt, megpróbáltak eltörölni.

Írói képességeiért Ivan Klíma 2002-ben másodszor kapta meg a Franz Kafka-díjat. Moje šílené století („Az én őrült évszázadom”) című kétkötetes memoárja 2010-ben elnyerte a cseh irodalmi díjat, a Magnesia Litera-t a nem szépirodalmi kategóriában. A My Crazy Century 2013-ban jelent meg angolul a Grove Press kiadónál. A The Leshne Agency irodalmi ügynöke, Lisa Leshne Klíma irodalmi ügynöke.

Művei Bezvadný den, 1960 – novellák a magány témájával Mezi třemi hranicemi, 1960 – riportok Szlovákia legkeletibb csücskéről, egy évszázados nyomorúság vidékét ábrázolva Karel Čapek, 1962 – eseje Hodina ticha, 1963 – regény Milenci na jednu noc, 1964 Návštěva u nesmrtelné tetky, 1965 – művészi riport Klára a dva páni, 1968 Loď jménem naděje, 1969 Ženich pro Marcelu, 1969 Milenci na jeden den, 1970 Soudce z milosti, szamizdat 1976; Stojí, stojí šibenička, exil 1986, Čechách tisk 1991 – a kritikusok szerint az életműve: egy pszichológiai regény, amely cselekményét tekintve is kifinomult. Milostné léto, exil 1979 Má veselá jitra, exil 1979, 1990 Už se blíží meče, exil 1983, Čechy 1990 – esszék Moje první lásky, exil 1985 Láska a smetí, szamizdat 1987, exil 1988, v Čechách tiskem 1990 Moje zlatá řemesla, 1990 Čekání na tmu, čekání na světlo, 1993 Poslední stupeň důvěrnosti, 1996 Jak daleko je slunce, 1999 Ani svatí, ani andělé, 1999 Jak přežít blahobyt, 2001 Velký věk chce mít též velké mordy, 2001 – Karel Čapek élete és munkássága Premiér a anděl, 2003 Miláčkové chřestýši a jiné ženské horory, 2007 Moje šílené století, Academia 2009, – Magnesia Litera 2010, non-fiction Moje šílené století II. Academia 2010 Jak se nestát vrahem, Academia 2012, feuilletonok Moje šílené století, souborné vydání, Academia 2021,

Dráma Zámek, 1964, Kafka-típusú dráma Mistr, című dráma 1967-ben íródott, premierje 1970-ben New York-ban volt Cukrárna Miriam, 1968 Porota, 1968 Amerika, 1974, Kafka művének adaptációja, Pavel Kohouttal közösen Ženich pro Marcelu, 1969 Pokoj pro dva, 1973 Hromobití, 1973

Magyarul megjelent A csend órája; ford. Zádor Margit; Tatran–Európa, Bratislava–Budapest, 1966 Halál és költészet. Bűnügyi regény; ford. Czagány Iván; Európa–Madách, Budapest–Bratislava, 1969 Szerelmes nappalok és éjszakák. Válogatott elbeszélések – Európa, Budapest, 1997 · · Fordította: V. Detre Zsuzsa · ("Myriam", "Igazmondósdi", "Klára és a két úr", "Nászút", "Pokol, éden, menny", "Lingula", "A vesztőhely", "Komlószüreten", "A szemüveg", "A mosógép", "A kukák mögött") Várd a sötétet, várd a fényt! (Čekání na tmu, čekání na světlo) – Európa, Budapest, 1998 · · Fordította: Varga György Szerelmes beszélgetések (Milostné rozhovory) – Európa, Budapest, 2000 · · Fordította: V. Detre Zsuzsa Se szentek, se angyalok (Ani svatí, ani andělé) – Európa, Budapest, 2002 · · Fordította: V. Detre Zsuzsa Szerelmes nyár (Milostné léto) – Ulpius-ház, Budapest, 2007 · · Fordította: V. Detre Zsuzsa

Jegyzetek

Fordítás

További információk Honlapja

Ivan Klíma: egy szkeptikus a szórakoztató kultúra korában, Cseh Rádió, 2009.

Kategória:1931-ben született személyek Kategória:2025-ben elhunyt személyek Kategória:Cseh költők, írók Kategória:Cseh drámaírók Kategória:Cseh irodalom Kategória:Prágaiak