Az íd al-adhá, törökül Kurban bayramı (jelentése: áldozati ünnep) az iszlám világ egyik fontos ünnepe, melyet annak az emlékére tartanak, hogy Ábrahám kész volt feláldozni fiát Istennek.
Időpontja Hagyományosan az áldozati ünnepet az iszlám holdnaptár utolsó hónapjának tizedik napján tartják, körülbelül hetven nappal a ramadán, és közvetlenül a haddzs (a muszlimok éves Mekkába történő zarándoklata) után. Az ünnep négy-öt napig tart. Kezdő időpontja az iszlám holdnaptár és a Gergely-naptár közötti különbségekből adódóan évről évre változik.
Kezdete Iszlám évGergely-naptár 1415 1995. május 10. 1416 1996. április 28. 1417 1997. április 18. 1418 1998. április 7. 1419 1999. március 28. 1420 2000. március 16. 1421 2001. március 5. 1422 2002. február 23. 1423 2003. február 12. 1424 2004. február 1. 1425 2005. január 21. 1426 2006. január 10. 1427 2006. december 31. 1428 2007. december 20. 1429 2008. december 8. 1430. 2009. november 27. 1431. 2010. november 16. 1432. 2011. november 6. 1433. 2012. október 26. 1434. 2013. október 15. 1435. 2014. október 5. 1436. 2015. szeptember 24. 1437. 2016. szeptember 12. 1438. 2017. szeptember 1. 1439. 2018. augusztus 21. 1440. 2019. augusztus 11. 1441. 2020. július 31. 1442. 2021. július 20. 1443. 2022. július 9. 1444. 2023. június 28. 1445. 2024. június 17.
Szokások Az áldozati ünnepen a muszlimok legjobb ruhájukba öltöznek és imádkoznak a mecsetekben. Aki megteheti, az áldozatot mutat be Allahnak: általában bárányt ölnek le, húsát pedig szétosztják (bárányon kívül az áldozati állat lehet még tehén, kecske és teve is). Az áldozati állatnak bizonyos életkori és minőségbeli követelményeknek kell megfelelnie, másképp nem áldozható fel. Az állat levágásakor imát mondanak: {| |Isten nevében |بسم الله |bi-smi l-Lāh |biszmilláh |- |És Isten a leghatalmasabb |والله أكبر |w-al-Lāhu 'akbar |v-Alláhu akbar |- |Istenem, ez tőled, s neked (van) |اللهم إن هذا منك ولك |al-Lāhumma, 'inna hāḏā minka wa lika |Alláhumma, inna hádzá minka va lika |- |Ó, Istenem, fogadd el tőlem! |اللهم تقبل مني |al-Lāhumma, tuqbil minnī |Alláhumma, tukbil minní
Más elnevezések
Az ünnep további elnevezései:
Ázsiában: Törökország: Kurban Bayramı Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr: Hari Raya Haji/Iduladha/Aidiladha/Qurbani/Qurban India, Afganisztán, Pakisztán: Eid ul-Azha (az áldozati állat itt kecske) Banglades: ঈদ-উল-আজহা Id-ul-Azha vagy কোরবানী ঈদ Korbani Id Kazahsztán: Kurban Ait
Afrikában: Marokkó, Egyiptom, Líbia: Eíd el-Kbír („a nagy ünnep”) berberül: Tfaska Tamoqqart Nigéria, Nyugat-Afrika: Babbar Sallah Szomália; Kenya és Etiópia szomáli nyelvű területein: Ciidwayneey Dél-Afrika: Bakri Eid Afrika egyes részein: Tabaski/Tobaski
Európában: Bosznia-Hercegovina, Albánia, Bulgária: Kurban Bajram
Viták Az iszlám szerint Ábrahám Izmael nevű fiát volt kész feláldozni Istennek, míg a Biblia szerint Izsákot.
Bár a Teremtés könyve Izsákot nevezi meg, a muszlimok szerint a kulcsszó az „egyetlen” fiú: Izsák Ábrahám másodszülöttje volt, tehát az „egyetlen fiú” elnevezés Ábrahám elsőszülöttjére, Izmaelre utal, akit az arabok ősének tartanak. Egyes nézetek szerint Izsák nevét később, helytelenül szúrták bele a szövegbe (a Koránban nincs megadva a fiú neve).The Sacrifice Of Abraham: Isaac or Ishmael(P)?
Jegyzetek
További információk A Kurban Bayrami története angolul
Kapcsolódó szócikkek Íd Mubárak
Aldozati Aldozati