bélyegkép|Rolduc apátság|265x265px Kerkrade (holland kiejtés: [ˈkɛrkˌraːdə]; ripuari: Kirchroa; limburgi: Kirkraoj; németül: Kerkrade vagy Kirchrath) város Limburg tartomány délkeleti részén, Hollandia legdélibb tartományában, a Parkstad Limburg agglomeráció részét képezi.
Kerkrade a német Herzogenrath város nyugati részéhez tartozott, amíg az 1815-ös Bécsi kongresszus meg nem húzta a jelenlegi holland-német határt és ezzel el nem választotta a városrészeket.Jan Buursink and Nicole Ehlers
"The Binational City of Eurode" Archived 2020-11-24 at the Wayback Machine. University of Nijmegen.https://web.archive.org/web/20201124040328/http://www-sre.wu-wien.ac.at/ersa/ersaconfs/ersa99/Papers/a255.pdf Napjainkban Kerkrade keleti széle jelzi a nemzetközi határt.
A két város lakossága a külvárosi településekkel együtt megközelíti a 100 ezer főt, melynek megközelítően a fele német, a fele holland oldalon él.
Történelem Kerkrade története szorosan kapcsolódik a szomszédos németországi Herzogenrath városéval, amely az itt húzódó holland-német határ német oldalán fekszik.Stenvert, R. et al. (2003). Monumenten in Nederland: Limburg, p. 173–178. Zwolle: Waanders Uitgevers. ISBN 90-400-9623-6. A Worm (németül Wurm) folyó mellé települt Herzogenrath (hollandul s'Hertogenrode) neve a 11. században Rode volt. Az 1104-ben Ágoston-rendi szerzetesek alapította Kloosterrade, vagy más néven Rolduc nevű apátság Annales Rodenses című könyvében említik először Rode néven, mint a Saffenberg grófok „Castrensis Viculis” várbeli települését. Az apátság alapvetően befolyásolta Kerkrade sorsát, megalapítását követően a környező tanyák és falvak is felvirágoztak, a Maastrichtból Kölnbe vezető fontos középkori kereskedelmi útvonal Kerkradén és Herzogenrathon keresztül vezetett át.
I. János a Brabanti Hercegség csapatai élen az 1288-as Worringeni csatában elnyerte a Limburgi Hercegséget, benne "Rode Hercegséggel" (akkor hollandul 's-Hertogenrode vagy 's-Hertogenrade; németül Herzogenrath; franciául Rode-le-duc), mai nevén Kerkradéval. Mint Dél-Hollandia számos részén, a hely az elmúlt évszázadokban itt is többször is gazdát cserélt, a terület 1430-ban a Burgundi Királysághoz került, amely viszont 1477-ben a Habsburg Birodalom része lett.
A reformáció és a felvilágosodás közvetett következményeként hosszú folyamat során alakult ki az Egyesült Holland Köztársaság, amely a Spanyolország elleni 1568 és 1648 közötti nyolcvanéves háborúval zárult, amely valójában inkább fegyveres konfliktusok sorozata volt, és a harmincéves háborúval együtt ért véget. Ennek eredménye Hollandia kiválása a Német Birodalomból és az Egyesült Holland Köztársaság függetlensége lett. Különösen a konfliktus korai szakaszában Kerkrade többször volt a szembenálló felek közötti háborúk elszenvedője, több alkalommal fosztogatás és pusztítás színhelyévé tették, főként a spanyol csapatok. E háborús tapasztalatok közvetett következménye volt a kerkradei Szent Sebestyén lövészegylet megalapítása, amelyet először 1617-ben említ egy dokumentum. Kerkrade 1661-ben az Egyesült Holland Köztársaság része lett, de 1663-ban a Klosterrath apátság akkori főapátjának kezdeményezésére újra spanyol fennhatóság alá került. Ezt követően 1713 és 1785 között osztrák, 1795 és 1813 között pedig francia uralom alá került. 1815-ben, amikor a Bécsi kongresszust követően megalakult a Holland Királyság,THE BINATIONAL CITY OF EURODE JAN BUURSINK & NICOLE EHLERS DEPARTMENT OF HUMAN GEOGRAPHY FACULTY OF POLICY SCIENCES UNIVERSITY OF NIJMEGENhttps://web.archive.org/web/20201124040328/http://www-sre.wu-wien.ac.at/ersa/ersaconfs/ersa99/Papers/a255.pdf a határt a város közepén, Kerkrade és Herzogenrath között húzták meg.
A 18. században a Rolduc szerzetesei kisüzemi szénbányászatba kezdtek. A modernebb, világiak által végzett kitermelés 1860-ban kezdődött, aminek következtében Kerkrade jelentősen megnőtt, különösen a főként dél-európai bányászok állandó letelepedésének következményeként. Amikor 1900 körül megnyitották a Willem Sophia bányát, a város még gyorsabban fejlődött, és olyan régi falvakat is bekebelezett, mint Chèvremont. Az 1960 utáni évtizedekben az összes limburgi bányát bezárták.
A település egyik legrégebbi épülete Erenstein, egy kastély, amelynek eredete a 14. századra nyúlik vissza.
Utca, mint országhatár A Nieuwstraat (németül Neustraße) utca közepén húzódik a Kerkradét és Herzogenrathot, Hollandiát és Németországot összekötő város- és országhatár.
A "határt" a németek az első és a második világháború alatt jelentősen megerősítették. A második világháborút követően, 1951-ben mindkét ország az Európai Unió alapító tagja lett. Az Unió megalapítását követően gyalog mindkét országból szabaddá vált a határátlépés. A járművek részére viszont egy 30 cm magas fallal jelölték a határt az egész utcahosszában, számukra megmaradtak a határátkelők és változatlanul folytatták a határellenőrzéseket.
1995-ben a "falat" a Schengeni egyezmény alapján teljesen elbontották. A Nieuwstraat ma már egy kétirányú út, a felszabadult területen fák és kerékpársávok vannak. A határ jelöletlen, így a közlekedés során például a körforgalomban, vagy egy előzéskor nem lehet észlelni a "határátlépést".bélyegkép|Worm (Wurm) folyó|265x265pxA két város ma már megosztja a közszolgáltatások egy részét, és gazdaságfejlesztési céllal kétnemzetiségű „Eurode városként” hirdeti magát. Közös kétnemzetiségű irodakomplexumuk is az Eurode nevet kapta, és úgy épült, hogy a határ közvetlenül az épület halljának közepén haladjon át, az épület egyik szárnya Kerkradéban, a másik Herzogenrathban van.
Városrészek Bleijerheide Chevremont Eygelshoven Gracht (Kerkrade) [NL] Haanrade Holz Hopel Kaalheide Mucherveld Nulland Ondernemend gedrag Rolduc Rolduckerveld Spekholzerheide Terwinselen [NL]
Zene Négyévente Kerkradéban rendezik meg a World Music Contest, az amatőr, hivatásos és katonai zenekarok versenyét. Emellett három éve itt tartják a Drum Corps Europe bajnokságot is.bélyegkép|A Dél-Limburgban megmaradt két légakna egyike, a műemléki védettséget élvező Nulland szellőzőakna Kerkradéban |352x352px Közlekedés Kerkradénak 4 vasútállomása van:
Kerkrade Centrum Chevremont Eygelshoven Eygelshoven Markt
Egy másik állomás, Kerkrade West vagy Spekholzerheide, 1988-ban bezárt. 1992 óta egy múzeum a ZLSM múzeummá alakították át.
Víztározó A Kerkradétől nyugatra folyó Anstel-patak gátjának megépítésével egy körülbelül 20 hektáros víztározót alakítottak ki. Ennek környéke nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Ez az egyetlen víztározó Hollandiában.
Sport Roda JC (labdarúgás) Powerarea (verseny gokartpálya
Híres kerkradeiek Gabriël Grupello (1644-1730) szobrász, aki vallási és mitológiai szobrokat, portrékat és köztéri szobrokat készített. Jozef Weidmann (1899-1962) holland-szurinámi katolikus pap, politikus és szakszervezeti vezető. Louk Hulsman (1923-2009) holland jogtudós és kriminológus. Frans Wiertz (szül. 1942) a római katolikus egyház prelátusa, 1993-2017 között Roermond püspöke. Thijs Wöltgens (1943-2008) holland politikus, Kerkrade polgármestere 1994-2000 között. Gerd Leers (szül. 1951) holland politikus, bevándorlásügyi miniszter, Maastricht polgármestere 2002-2010. Heintje Simons (szül. 1955) holland énekes és színész. Yvonne Timmerman-Buck (szül. 1956) holland politikus és jogász, a szenátus elnöke 2003-2009. Hubertus van Megen (szül. 1961) katolikus egyházi prelátus, szentszéki diplomata. Janine Kitzen (szül. 1978) opera és zenés színházi szoprán énekesnő. Emma Kok (szül. 2008) énekesnő, a The Voice Kids 2021-es győztese.
Sport Wiel Coerver (1924-2011) labdarúgó és menedzser. Willy Brokamp (szül. 1946) egykori labdarúgó, mintegy 400 csapatkapitányi címmel. Pierre Vermeulen (szül. 1956) visszavonult holland labdarúgó, kb. 400 csapatkapitányi címmel. Gène Hanssen (szül. 1959) egykori holland labdarúgó, aki körülbelül 400 klubcsapatban játszott. René Trost (szül. 1965) korábbi holland labdarúgó, 323 klubcsapatbeli bajnoki cím, majd futballmenedzser. Sieb Dijkstra (szül. 1966) több mint 200 klubkapussal rendelkező visszavonult holland labdarúgókapus. Jörg Müller (szül. 1969) holland származású német BMW gyári versenyző. Mark Flekken (szül. 1993) holland labdarúgó. Joshua Brenet (szül. 1994) holland labdarúgó. Jannah Sonnenschein (szül. 1996) holland-mozambiki úszó, a 2016. évi nyári olimpián indult. Jade Suvrijn (szül. 1995) francia teniszezőnő.
Kapcsolódó szócikkek Herzogenrath Kohlscheid Kerkrade Centrum vasútállomás Wurm Aachen Aacheni magyar kápolna Maastricht Limburg Limburg (Belgium) Limburgi Hercegség Brabanti Hercegség Ripuari/aacheni dialektus Limburgi nyelv
Jegyzetek
Kategória:Limburg tartomány Kategória:Limburg (Hollandia) települései Kategória:Limburg (Hollandia) községei