A macedonisztika (macedónul: Македонистика, latin betűs átírással: Makedonistika) a szlavisztika altudománya, amely a macedón nyelv, irodalom, történelem és kultúra átfogó tanulmányozására összpontosít. A szlavisztika részeként a délszláv nyelvek és kultúrák alágazatába tartozik. A macedón kultúrát tanulmányozó tudóst macedonistának (macedónul: Македонист, latin betűs átírással: Makedonist) nevezik.

Története Késői oszmán korszak

Az egyik első nyelvészeti publikáció, amely a makedóniai szláv nyelvjárásokat kutatta, a bolgár származású orosz nyelvész, Petar Draganov könyve volt, aki összeállította a „Macedón-szláv gyűjteményt” (1894), mellyel megalapozta a macedonisztikát az Orosz Birodalomban. Draganov a szaloniki Bolgár Férfi Főiskolán végzett tanári tevékenysége során gyűjtött folklóranyagot, amelyet ebben a gyűjteményben publikált. Véleménye szerint a makedóniai szláv nyelvjárások különálló nyelvet alkottak.

Egy másik korai nyelvészeti munkát az osztrák-magyar nyelvész, a szlovén származású Vatroslav Oblak végzett a helyi nyelvjárásokról. Oblak 1891-1892-ben járt Thesszalonikitől északra, és a Suho faluban beszélt nyelvjárást tanulmányozta. Megállapította, hogy a „bolgár parasztok” által beszélt szláv nyelvben megmaradt a Jat-hang széles ejtése. Ennek eredményeként 1896-ban kiadta a „Macedonische Studien” című könyvét.

1903-ban Krste Misirkov Szófiában kiadta a „Za makedonckite raboti” című röpiratot, amely az első kísérlet volt egy önálló macedón nyelv formalizálására. Misirkov áttekintést adott a macedón nyelvtanról, és kifejezte a nyelv kodifikálásának célját. Azt javasolta, hogy a Prilep-Bitola nyelvjárást használják fel a jövőbeli sztenderd alapjaként. Az elképzeléseit azonban csak az 1940-es évek közepétől kezdték elfogadni.

A második világháború utáni fejlődés

A macedonisztika jelentős fejlődésen ment keresztül a macedón nyelv 1945-ös kodifikálása után, különösen a jugoszlavisztika keretén belül. A Jugoszlávia részét képező Macedón Szocialista Köztársaságban működő tudományos intézmények hozzájárultak a macedonisztika előrehaladásához. A macedón oktatók, mint például Nikola Berovski, a háború után Albániába kerültek. Az első macedón nyelvórát külföldi egyetemen 1946-ban tartották a prágai Károly Egyetemen, Csehszlovákiában, Antonín Frýnta professzor által, ő 1946 és 1948 között oktatott macedón nyelvi kurzusokat. Ez jelentette a macedonisztika áttörését a külföldi egyetemeken.

1958 és 1959 között Božidar Vidoeski macedón nyelvész tartott macedón nyelvórákat Varsóban és Krakkóban. A Szovjetunióban Rina Usikova orosz nyelvész a macedonisztika területén végzett doktori tanulmányokat és 1965-ben védte meg disszertációját Samuil Bernstein és Blaže Koneski mentorálásával. Horace Lunt amerikai nyelvész, akit a Harvard Egyetem küldött terepmunkára Macedóniába, hozzájárult a diszciplína fejlődéséhez az amerikai egyetemeken.

A Krste Misirkov Macedón Nyelvi Intézet 25 éves fennállását 1977-ben ünnepelte egy új, Macedonisztika című folyóirat elindításával, amely a macedonisztika területére szakosodott. A macedón nyelv tanszékek Észak-Macedónián kívül 1973-ban Párizsban, 1974-ben Bukarestben és Krakkóban, 1975-ben Moszkvában, 1985-ben pedig Isztambulban alakultak meg.

A macedonisztika területe Magyarországon Paszkál Gilevszki és Csuka Zoltán munkája körül fejlődött, és az 1980-as évektől számos előadás és publikáció jelent meg az országban. Jugoszláviában Rijekában alakult ki a macedonisztika egyik fontos központja.

A Rijeka Egyetem Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kara 1982-ben vezette be a macedonisztikát a szlavisztika tantervébe. Jugoszlávia felbomlásával a tanszék tevékenységei korlátozódtak, átalakítva a jugoszlavisztikát kroatisztikává, de a tevékenységeket folytatták és továbbfejlesztették a Szent Cirill és Metód Egyetemmel és a Szent Kliment Ohridi Egyetemmel való együttműködés révén.

Jugoszlávia más egyetemei közül a Ljubljanai Egyetem 1961/1962-ben indította el a makedonisztikát a szerbhorvát tanulmányok részeként.

Források

Македонски јазик 2008 година на македонскиот јазик Архивирано на 15 август 2009 г. Дигитален архив на македонскиот јазик Библиографија на македонскиот јазик Литературна база на македонскиот јазик Архивирано на 15 септември 2009 г.Die makedonische Sprache und die deutsche Makedonistik: Beitrag von Prof. Dr. Maksim Karanfilovski. 2. Deutsch-Makedonische Konferenz an der Friedrich-Schiller-Universität Jena (29.11. – 1.12.2001) Sprachensteckbrief Makedonisch: allgemeine Informationen zur mazedonischen Sprache

Kategória:Észak-Macedónia Kategória:Szlavisztika