bélyeg|350px|Az összes állam, amely történelme során valamikor önmagát szocialistának nevezte. A színek a szocialista periódus hosszát jelzik.
bélyeg|350px|Államok 2025-ben A szocialista államok listája azokat a történelmi, illetve a 21. században is létező államokat sorolja fel, amelyeket a társadalomtudományi irodalom szocialistának minősít, illetve amelyek magukat – az alkotmányukban vagy másképp – szocialistának nevezték. Sok ilyen államra jellemző a kommunista vagy szocialista párt egypárti uralma, a legfontosabb termelési eszközök államosítása és a szocialista állami ideológia, amely általában a marxizmus–leninizmuson alapul.So z. B. Alexander Brand, Einführung in die internationale Politik, Oldenbourg, 2003, S. 257 f.; Klaus Ziemer: Real existierender Sozialismus. In: Dieter Nohlen und Rainer-Olaf Schultze (Hrsg.): Lexikon der Politikwissenschaft. Theorien, Methoden, Begriffe, 3. Auflage. C. H. Beck, München 2005, S. 823 f. A gazdasági rendszert tervgazdálkodás vagy világos tervgazdasági elemek jellemzik. A szocialista állam önképe, általában az alkotmányban is megfogalmazva, a szocializmus iránti elkötelezettség.
A magukat szocialistának valló államok a 20. században jöttek létre nagyrészt a Szovjetunió befolyása révén. A hidegháború alatt sok szocialista állam állt szoros kapcsolatban a Szovjetunióval. A legtöbb kelet-európai szocialista állam a Szovjetunió szatellitállama volt. Ezzel szemben – legalábbis átmenetileg – Jugoszlávia Tito, India Nehru, Egyiptom Nasszer alatt önálló szocialista modellt alakított ki és létrehozta az el nem kötelezett országok mozgalmát. A kínai–szovjet szakadás után a késő maoista Kína a Szovjetunióval vetekedett a szocialista államok feletti befolyásért.
A fogalom tartalma vitatott, különböző történészek különböző államokat, államalakulatokat sorolnak be vagy hagynak ki ebből a csoportból, de a fő vonalakat, a legtöbb államot illetően kialakult egyfajta konszenzus.
Európa Az európai szocialista államok a Szovjetuniónak a második világháborúban (szövetségeseivel együtt) aratott győzelme után jöttek létre szovjet befolyásra. Többnyire a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában (KGST) és a Varsói Szerződés katonai szövetségében tömörültek szovjet hegemónia alatt. Saját útját járta Jugoszlávia, Albánia és korlátozott keretek között Románia. Az 1989-es rendszerváltások után minden európai szocialista állam piacgazdasági rendszerré alakult át.
ZászlóÁllamIdeológiája és annak változásai Fennállásának időtartama50pxAlbán Szocialista NépköztársaságMichael Schmidt-Neke (Hrsg.): Albanische Forschungen 28. Die Verfassungen Albaniens, Wiesbaden 2009, S. 49 ()titoizmus (1944–1948)sztálinizmus (1948–1968)maoizmus (1968–1978)„albán szocializmus“ (neosztálinizmus, Enver Hoxha kultusza, hoxhaizmus 1990/91-ig)1943–199050pxBolgár NépköztársaságVerfassung der VR Bulgarien von 1971, Artikel 1 (deutsche Übersetzung)marxizmus–leninizmussztálinizmus (1944–1956)1944–199050pxCsehszlovák KöztársaságCsehszlovák Szocialista KöztársaságVerfassung der CSSR von 1960, Artikel 1 (deutsche Übersetzung)marxizmus–leninizmussztálinizmus (1948–1968)reformkommunizmus (prágai tavasz; 1968)1948–199050pxJugoszláv Szövetségi KöztársaságJugoszláv Szocialista Szövetségi KöztársaságVerfassung der SFR Jugoslawien von 1963, Artikel 1 (englische Übersetzung)sztálinizmus (1945–1948)titoizmus (1948-tól)1945–199250pxLengyel NépköztársaságVerfassung der VR Polen von 1952 in der geänderten Fassung vom 16. Februar 1976, Artikel 1 (deutsche Übersetzung)marxizmus–leninizmus (1944/52–1989)sztálinizmus (Bolesław Bierut; 1944–1956)1944/52–198950pxMagyar NépköztársaságGerhard Leibholz: Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart. Neue Folge (Bd. 8), Tübingen 1959, S. 391 ()marxizmus–leninizmussztálinizmus (1949–1953/1956)(„gulyáskommunizmus“ 1956–1989)1949–198950pxNémet Demokratikus KöztársaságVerfassung der DDR von 1968 in der geänderten Fassung vom 7. Oktober 1974, Artikel 1marxizmus–leninizmus (1989-ig) demokratikus szocializmus (1990)1949–199050pxRomán NépköztársaságRomán Szocialista KöztársaságGerhard Leibholz: Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart. Neue Folge (Bd. 24), Tübingen 1975, S. 232 ()sztálinizmus/marxizmus–leninizmus (1948–1965)neosztálinizmus (1990-ig)1948–199050pxSzovjetunióleninizmus (1917–1924)marxizmus–leninizmus (1924–1991)sztálinizmus (1927–1953)neosztálinizmus (Leonyid Iljics Brezsnyev) (1964–1982 és 1984–1985)reformkommunizmus (1982–1984 és 1985–1991)1922–1991
Afrika Az 1960-as évek elején Afrika gyarmati uralom alól felszabadult országai szinte mind az el nem kötelezett országok mozgalma felé hajlottak, és különböző programokkal a szocializmus mellett kötelezték el magukat. Az afrikai szocializmus korai híveinek többsége azonban megkülönböztette magát a marxizmus-leninizmustól, és nem hivatkozott közvetlenül Marxra. A keresztényszocializmus is befolyásolta az afrikai szocializmust.
Az 1960-as évek közepétől az afrikai szocializmus elmélete fokozatosan elhalványult, miközben a szovjet befolyás nőtt Afrikában a katonai befektetések és fejlesztési segélyek révén. Etiópiában, Angolában és Mozambikban 1975-től polgárháborúk törtek ki, amelyek időnként a keleti blokk és a nyugati hatalmak közötti közvetett összeütközésekké, úgynevezett csatlósháborúvá váltak. A Szovjetunió és Kína néha különböző helyi erőket támogatott. Kuba katonailag is bekapcsolódott az angolai és az etióp polgárháborúba.
A keleti blokk vonzereje gazdasági okok miatt alábbhagyott. A KGST 1981-ben megtagadta Mozambik befogadását, mert az túl nagy anyagi terhet jelentett volna. Gorbacsov 1985-ben bejelentette, hogy csökkenti a gazdasági segélyeket és a katonai szerepvállalást Afrikában.
ZászlóÁllamIdeológiája és annak változásai Fennállásának időtartama50pxAlgériaCountry Studies Series (Library of Congress): People’s Democratic Republic of Algeria, Structure of the National Government: Constitution1963-tól a Nemzeti Felszabadítási Front (Algéria) az egyetlen engedélyezett politikai szervezet; 1963-tól munkásönigazgatás, a földek államosítása; 1966-tól a külföldi bányavállalatok államosítása; 1971 a fontos olajkészletek és minden olajvezeték államosítása; 1970-től tervgazdálkodás1963 óta50pxAngolaCountry Studies Series (Library of Congress): People’s Republic of Angola, Structure of the Government 1988: The Constitution 1974-ben az Angolai Népköztársaság kikiáltása; 1975–2002 polgárháború a szovjetek és kubaiak által támogatott MPLA, valamint az UNITA és FNLA szervezetek között; 1989–1991: a kubai csapatok kivonása1974–199250pxBenini Népköztársaság1974-ben marxista-leninista államot kiáltottak ki; 1975-től népköztársaság; államosítások; 1975 és 1989 között egypártrendszer a Nép Forradalmi Párt vezetésével; 1989 – elfordulás a szocializmustól1974–198950pxBissau-Guinea1974 – függetlenség Portugáliától, egypártrendszer bevezetése, szovjet és kínai támogatás, 1980 – katonai puccs, 1984 – elnöki köztársaság; 1989 – elfordulás a szocializmustól.Auslandsinformationen Guinea-Bissau der Konrad-Adenauer-Stiftung (PDF; 1 MB)1974–199150pxBurkina Faso1983 – katonai puccs Thomas Sankara vezetésével, államosítások; 1987-ben Blaise Compaoré döntötte meg Sankara uralmát, elfordulás a szocializmustól.1983–198750pxBurundi1966 – katonai puccs Michel Micombero vezetésével, az afrikai szocializmus meghirdetése, 1976 Micombero uralmát megdöntötte Jean-Baptiste Bagaza.1966–197650pxEgyiptom1952-ben Gamal Abden-Nasszer hatalomra jutásával földreformot hajtottak végre; 1955-től csatlakoztak az el nem kötelezett országok mozgalmához, együttműködve Jugoszláviával és Indiával; elismerték a Kínai Népköztársaságot; 1956-ban államosították a Szuezi-csatornát; 1960-tól tervgazdálkodást folytattak, államosították a nagybankokat és a modern ipar nagy részét; 1962-ben nemzeti kongresszuson tűzték ki a szocialista társadalom létrehozását, de a magántulajdon megtartásával; az 1964-es alkotmány szerint „demokratikus szocialista állam”; az iszlám államvallás maradt; 1971-ben barátsági szerződést kötött a Szovjetunióval, de 1972-ben kiutasította a szovjet katonai szakértőket és 1976-ban felmondta a barátsági szerződést., 1981-től közeledett az Amerikai Egyesült Államokhoz, 1989-ben visszatért az Arab Ligába, 2011-ben megbukott Hoszni Mubárak rendszere.1952–1981/2011rahmenlos|52x52pxEgyenlítői-GuineaPräambel der Verfassung der Republik Äquatorialguinea (Nach dem Verfassungsreferendum am 29. Juli 1973); Neue Verfassung machte die sozialistische Partido Unico Nacional de los Trabajadores zur einzigen zugelassenen Partei.Az alkotmány szerint szocialista párt került hatalomra, ténylegesen egyszemélyi diktatúra. Francisco Macías Nguema totális diktatúrája.1968–197950pxEritreaA szocializmus eritreai interpretációja; afrikai szocializmus 1993-tól50px50px(Derg)EtiópiaCountry Studies Series (Library of Congress): Chapter 4. Government and Politics: The 1987 Constitutionsztálinizmushttps://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-658-35497-8_6?noAccess=true, 1975-től államosítás, földreform, szövetkezetesítés; 1974–1991 polgárháború; 1990 – elfordulás a szocializmustól1974–199050pxGhána1957 – függetlenség az Egyesült Királyságtól; 1960-tól a Szovjetunió felé fordult, szocialista gazdálkodás, a mezőgazdaság kollektivizálása; 1966-ban katonai puccs vetett véget a szocialista kísérletnekGoogle Books: Jürgen Hartmann, Staat und Regime im Orient und in Afrika,VS Verlag, Wiesbaden, 2011, S. 340–341.1957–196650pxGuineaafrikai szocializmus; 1958 – függetlenség Franciaországtól, fordulat a Szovjetunió felé; egypártrendszer Sékou Ahmad Touré vezetésével; 1984 Touré halála után elfordulás a szocializmustól. Goruma: Geschichte Guineas1978–198450pxKongói Népköztársaság1970-ben kiáltották ki a Kongói Népköztársaságot a Kongói Munkapárt nevű marxista-leninista egységpárt vezetésével; 1974-ben államosították az olajvállalatokat és a biztosító társaságokat; 1981-ben nyitottak a Nyugat felé; 1990-ben többpártrendszert vezettek be; 1991-ben Kongói Köztársaságra nevezték át az államot.1969–199150px