Posár család (Pozsár) Komárom vármegyei kihalt birtokos család, mely nevét feltételezhetően egy halfajról (ponty) vette.Alapy 1933, 25 Állítólag a Koppán nemzetségből származtak.
Nagy Iván közlése szerint, ha nem keszi Péter fiától Marceltől származtatható a család, akkor első ismert őse a 15. századi Marcelházi Posár volt. Az ő két fia (Posár) Miklós és Demeter.
1308-ban Posár György zakalusi (szakállasi) előnevet használt. 1394-ben Ilosvai Leustach nádor elnöklete melletti Komárom vármegyei közgyűlésen Korch fia (?) kavai Posár Péter perét tárgyalják szakállasi Posár Mihály, Zemere György és véki Harcha Miklós ellen. Péter 1403-ban újabb pert indított.Alapy 1933, 43 1396-ban Pathi Pozsár László felesége Pat részbirtokosa, aki a leánynegyed részét Deák Mihálynak és örököseinek engedte át. 1420-ban Posár Domokos kavai előnevet használt. 1429-ben Zsigmond király megerősíti marcelházi Posár Miklóst Zsitva halastó birtokában. 1431-ben marcelházi Posár Miklós és kavai Posár János szerepelnek a forrásokban.Fejér 1838, 118-120 1444-ben és 1447-ben Posár Miklós pati birtokos.Fejér György 1838: Authentia et vis probandi diplomatum. In codicis diplomatici coronidem. Budae, 133-134, 145-148 1447-ben a család marcelházai birtokain osztozkodik. A család kavai ága 1466-ban a kavai Harcsa családdal közösen bírta Vízvár, Kava, Szovád és Bálványszakállas helységeket. 1473-ban Kavai Posár Domokos tiltakozott az ellen, hogy a nándori érseki népek az ő Gég nevű, a garamszentbenedeki apátságtól bérelt pusztáját hatalmasul használják.DLDF 48777 1482-ben Keszegfalva birtokosai. 1485-ben a marcelházi Posár családPosár Miklós fiai: Mihály és György, valamint Posár Demeter fia: Gáspár Mátyás királytól új adományt nyert Marcelházára, Madarra, illetve Path és Gyarmat pusztákra.DLDF 24520; Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon VI, 170/175; XII. Pest, 277, 278, 280; Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. In: A Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet jelentése 4, 59.
1526-ban Mohácsnál eshetett el Pozsár Benedek. 1532-ben Nagy-Béla Pozsár János birtoka volt. 1542-ben és 1543-ban Posar Menyhért birtokát említik a patiak dikális összeírásaiban.MNL OL E 158, 13. kötet, p. 122, 125, 171; Sitár 2023, 239 és továbbiak 1545-ben Posar Menyhért dikátor szerepelt a forrásokban.MNL, OL E 158, 13. kötet, p. 213 Registrum Comitatus Comaromiensis Anni 1545 1546-ban Pozsár Miklós a marcelháza melletti zsitvai halászattól eltiltja Kakas és Pathi Dömötör fiait, Kürthy Mihály fiát és Wajkay Mihályt. 1559-ben Nádasdy Tamás nádor meghagyta a győri káptalannak, hogy Posár Ambrus és Lukács testvéreket, akik I. Ferdinánd magyar királytól a Komárom vármegyei Keszegfalvára, Szovátra (Závad - Keszegfalva és Gúta között),Vö. Gyulai 1890, 74. Véknek egy curiájára és házra, illetve egész Asszonyteleke aliter Machiolara (DunamocsVö. Gyulai 1890, 62) királyi adományt nyertek, vezesse be.Kaprinai gyűjtemény, A sorozat - 16. kötet/37, p. 137-140 1559. december 16. Ez megtörtént 1560-ban, de a török veszély miatt a statutio és bevezetés Komáromban történt. Ugyanakkor szintén 1560-ban gadóczi Farkas Márton is királyi adományt kapott az említett birtokokra, amiből pereskedés lett a marcelházai Posárok és a Farkasok között a Magyar Királyi Kúria előtt.Nedeczky Gáspár 1891: A Nedeczky család. Budapest, 178, 185. A 16. században Madaron Pozsár Menyhért is birtokolt.
Pozsár Lukács halála után birtokát Gyulay Ferenc, majd 1655-ben Sibrik Dániel szerezte meg. Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város Csajághy György, mint Konkoly örökös ellentmondott a keszegfalvi kastélyra és Aba pusztára nézve a beiktatásnak, s 1662-ben Aba pusztát királyi adományban meg is szerezte.Fényes: Komárom vármegye, 104, 123, 131-133, 160; Nagy Iván: Magyarország családai III
Birtokaik Bálványos (Keszegfalva-Bálványszakállas) Gyarmatpuszta (Gyermely) Kava (Komárom) Madar Marcelháza Pat Szovád (Keszegfalva-Szőlős) Vízvár (Keszegfalva)
Források
További információk Csánki Dezső 1897: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III, 531 (Alapi Gyula) 1932: A csallóközi halászat történetéhez. Komáromi Lapok Alapy Gyula 1933: A csallóközi halászat története. Komárom 1943 A nagykállói Kállay-család levéltára I. Budapest, 47 Kázmér Miklós 1993: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 872 Sebők Ferenc 2021: Anjou–kori Oklevéltár XLIV. 1360. Budapest–Szeged, 242 No. 470 (DLDF 285956) Tomáš Sitár 2023: Osídlenie Komárňanskej stolice v stredoveku. Krná
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Komárom vármegyei nemesi családok