A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához. Beszélői a bosnyákok. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstandnyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbaunyelv. Hivatalos nyelv Bosznia-Hercegovinában és ún. „hivatalos használatú” Montenegróban, valamint Szerbia és Koszovó egyes településein.
A nyelv létezése és elnevezése körüli viták
Vannak főleg szerb, de horvát nyelvészek is, akik nem vesznek számításba egy bosanski jeziknek nevezhető nyelvet. Például Pavle Ivić szerb nyelvész azt állítja, hogy „a szerbek által beszélt nyelvet a leggyakrabban szerbhorvátnak nevezik a tudományban. Ezt használják a szerbeken kívül a horvátok és a szláv muzulmánok Bosznia-Hercegovinában. […]. Ezt a nyelvet a horvátok horvátnak, a szerbek szerbnek nevezik”. Književni jezik kao instrument kulture i produkt istorije naroda (Az irodalmi nyelv mint a kultúra eszköze és a nemzet történelmének produktuma). (Hozzáférés: 2018. május 23.) Snježana Kordić horvát nyelvész szerint is tudományosan csak egységes szerbhorvát nyelvről (ezzel az akadémiai körökben elfogadott hagyományos elnevezéssel) lehet beszélni, függetlenül attól, hogy a beszélői hogyan nevezik, vagy hogy nacionalista okokból négy külön nyelvről beszélnek. Jezik i nacionalizam (Nyelv és nacionalizmus). Zágráb: Durieux. 2010. (Hozzáférés: 2023. július 31.)
A „bosnyák nyelv” fogalom újjáéledt Jugoszlávia szétesése és a független Bosznia-Hercegovina megalakulása után. Azoknak, akik kardoskodnak érte, egyik érve az, hogy a bosnyák nyelv fogalom és elnevezés már megvolt a középkorban is. Bosznia összes lakosának délszláv nyelvére vonatkozott, és megszakításokkal ugyan, de használták a szerbhorvát nyelv sztenderdizálásáig, miután az lett a felfogás, hogy a muzulmán bosnyákok is ezt beszélik. Nem tagadják, hogy a bosnyákoknak, a szerbeknek és a horvátoknak közös a közép-délszláv diarendszer, de a szerbek „szerb nyelv”-nek, a horvátok pedig „horvát nyelv”-nek nevezik, és ezeknek külön sztenderdjeik vannak. Ezért a bosnyákok egy másik érve az, hogy mivel ők sem nem szerbek, sem nem horvátok, nekik is joguk van nyelvüket a saját módjukon megnevezni. Ez a név szerintük a bosanski jezik, amit úgy határoznak meg, hogy „a bosnyákok nyelve és mindazoké, akik sajátjuknak érzik ezzel az elnevezéssel”.A bosnyák nyelv kartája.
A nyelv elnevezése dilemma elé állítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat. Ez például abban nyilvánul meg, hogy a közoktatás dokumentumaiban olykor a bosanski jezik tantárgynév szerepel,Pl. Nastavni plan i program (…) za škole koje realiziraju nastavu na bosanskom jeziku (Kerettanterv és tantervek a bosnyák tannyelvű iskolák számára). Travnik: Közép-Boszniai kanton oktatás-, tudomány- művelődés- és sportügyi minisztériuma. 2014, „Bosanski jezik i književnost” (Bosnyák nyelv és irodalom) fejezet. 13. o. (Hozzáférés: 2018. május 23.) máskor pedig a bosanski, hrvatski, srpski jezik (rövidítve BHS jezik vagy B/H/S jezik) „bosnyák, horvát, szerb nyelv”.Pl. a Travniki Egyetem Oktatásügyi Karának honlapján. (Hozzáférés: 2023. július 31.)
A négy külön sztenderd nyelvváltozatot elfogadó bosnyák nyelvészek között is vannak, akik vitatják a bosanski jezik („boszniai nyelv”) elnevezést, amely a Bosanac „boszniai (személy)” főnévvel áll kapcsolatban.A Bosznia-hercegovinai Föderáció (mely a bosnyákok és a horvátok lakta országrészt foglalja magába) Alkotmánya, 6. cikkelyében a következőképpen fogalmaz: Službeni jezici Federacije su bosanski jezik i hrvatski jezik „A Föderáció hivatalos nyelvei a bosanski nyelv és a horvát nyelv.” (Hozzáférés: 2023. július 31.) Ezt ugyanis a boszniai szerbek is használják saját magukra a Srbin „szerb” szó mellett, ezért szerintük csak a Bošnjak népnévből képzett és csak a muzulmánokra használatos bošnjački jezik elfogadható. Tri pitanja i tri odgovora (Három kérdés és három válasz). A szerb nyelv sztenderdizálásával foglalkozó bizottság 1998. február 16-ai 1. számú határozata. Azért, hogy elkerülje mindkét elnevezés használatát, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság alkotmánya a következőképpen fogalmaz: Službeni jezici Republike Srpske su: jezik srpskog naroda, jezik bošnjačkog naroda i jezik hrvatskog naroda „A Szerb Köztársaság hivatalos nyelvei a következők: a szerb nép nyelve, a bosnyák nép nyelve és a horvát nép nyelve.” (7. cikkely). Boszniai Szerb Köztársaság Alkotmánya (Hozzáférés: 2018. május 23.) A nemzetközi szervezetek angol nyelven a bosanski jeziknek megfelelő Bosnian language terminust használják. States Parties to the European Charter for Regional or Minority Languages and their regional or minority languages (A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját aláíró államok és azok regionális vagy kisebbségi nyelvei). (Hozzáférés: 2023. július 31.)
A beszélők területi eloszlása és a nyelv státusza
A bosnyákok és a bosnyák nyelv beszélőinek számáról nincsenek pontos adatok. Az Ethnologue 1 516 790-re becsüli,Ethnologue. Bosnian oldal (Hozzáférés: 2018. május 23.) de a népszámlálási adatok összeadásából kb. 2,2 millió jön ki, az emigrációban élőkön kívül. Bosznia-Hercegovinára vonatkozóan is csak becslés van a bosnyákok számáról. Szerbiában, Montenegróban, Horvátországban, Szlovéniában, Macedóniában és Koszovóban szerepelnek a népszámlálási statisztikákban. Ezek közül Szerbiában és Montenegróban külön jelenik meg azok száma, akik bosnyák nemzetiségűeknek, és azoké, akik muzulmán nemzetiségűeknek vallják magukat.A „bosnyák nemzetiség” fogalom csak Bosznia-Hercegovina függetlensége óta használatos. Jugoszláviában a „muzulmán nemzet” fogalom volt hivatalos, ezért vallják magukat egyes bosnyákok muzulmán nemzetiségűeknek, ami nem tévesztendő össze az iszlám vallással. A bosnyákot anyanyelvükként bejelentők száma megjelenik a szerb, a montenegrói és a horvát statisztikákban, és ezek az adatok különböznek a nemzetiségre vonatkozóktól, ami azt jelenti, hogy vannak bosnyákok, akik a szerbet vagy a horvátot deklarálták.
+ Ország Személyek száma Személyek státusza Bosznia-Hercegovina bosnyák anyanyelvűekCIA. The World Factbook. 2017. Az adat a személynyi összlakosság 52,9%-aként van megadva. (Hozzáférés: 2018. május 23.) Szerbia bosnyák nemzetiségűekA 2011-es népszámlálás adatai. 21. o. (Hozzáférés: 2019. április 13.) Megjegyzendő, hogy a szerb hatóságok nem végezték el a népszámlálást Koszovóban is. Ott a helyi hatóságok végezték el. muzulmán nemzetiségűek bosnyák anyanyelvűekA 2011-es népszámlálás adatai, 16. o. (Hozzáférés: 2018. május 23.) Montenegró bosnyák nemzetiségűekA 2011-es népszámlálás adatai. 6. o. (Hozzáférés: 2018. május 23.) bosanski anyanyelvűekA 2011-es népszámlálás adatai. Az nyelvet kétféleképpen lehetett megnevezni (10. o.) (Hozzáférés: 2018. május 23.) 19 906 bošnjački anyanyelvűek Horvátország 31 479 bosnyák nemzetiségűekA 2011-es népszámlálás adatai – A lakosság nemzetiség szerint. (Hozzáférés: 2023. július 31.) bosnyák anyanyelvűekA 2011-es népszámlálás adatai – A lakosság anyanyelv szerint. (Hozzáférés: 2023. július 31.) Szlovénia bosnyák nemzetiségűekA 2002-es népszámlálás adatai. (Hozzáférés: 2018. május 23.) muzulmán nemzetiségűek Macedónia bosnyák nemzetiségűekA 2002-es népszámlálás adatai. 34. o. (Hozzáférés: 2018. május 23.) Koszovó bosnyák anyanyelvűekCIA. The World Factbook. 2017. Az adat az személynyi összlakosság 1,7%-aként van megadva. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
Ismeretlen számú bosnyák diaszpóra is létezik. A legtöbben Törökországba vándoroltak ki a 19. század vége felé és a 20. közepe táján.Jahić 1999, 81. o.
A bosnyák nyelvnek különböző szintű hivatalos státusza van néhány országban: Bosznia-Hercegovinában hivatalos nyelv. Montenegróban „hivatalos használatú”-nak nevezett. Montenegró alkotmánya , 13. cikkely. (Hozzáférés: 2018. május 23.) Szerbiában is hivatalos használatú azokon a településeken, ahol az összlakosság 15%-a bosnyák nemzetiségű.A A nyelvek és írások hivatalos használatára vonatkozó törvény 11. cikkelyének megfelelően. (Hozzáférés: 2018. május 23.) Ez a helyzet a Szandzsákban. Koszovóban a bosnyák „helyi szinten hivatalos nyelv”. Koszovó alkotmánya, 5. cikkely. (Hozzáférés: 2018. május 23.)
Szerbiában és Montenegróban a bosnyák másként is elismert kisebbségi nyelv azzal, hogy meg van jelölve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája aláírásához csatolt ratifikálási dokumentumokban.
A nyelv külső történetének áttekintése
A bosnyák nyelv kezdetei Bosznia államiságának kezdeteihez kötöttek. Az első bosnyák állam 1154-ben alakult meg, és a Magyar Királyság befolyása alatt állt fenn 1463-ig, amikor az oszmán törökök igázták le.E szakasz forrása Ustamujić, é.n. Az egyik legrégibb a délszlávok nyelvén írt dokumentum egy 1189-ből való kereskedelmi egyezmény Bosznia és Dubrovnik között, amelyet Bosznia uralkodója, Kulin bán fogalmazott meg. Ezt tekintik Bosznia államisága kartájának és ugyanakkor a bosnyák nyelv első írott dokumentumának. Ez, akárcsak sok utóbbi dokumentum a cirill ábécé-ből átdolgozott, bosančica-nak nevezett ábécével íródott, amely feltehetően már a 10. vagy a 11. században létezett, és még a 17. században is használták. Volt egy hivatalos iratokra alkalmazott, és egy gyorsabb írásra használt változata is.
thumb|centre|upright=2|A bosnyák nyelv írására használt bosančica (fent), az arab (lent) és a modern latin ábécé
Miután az Oszmán Birodalom elfoglalta Boszniát, a keresztény lakosság egy része áttért az iszlám hitre. A török uralom 1878-ig tartott, és mélységesen befolyásolta a muszlim boszniaiak kultúráját, és valamelyest a nyelvüket is. A gyors bosančica írás két változatban élt tovább. Az egyiket „kolostori”-nak nevezik, ezt a ferences rendhez tartozó tudós szerzetesek használták, a másik pedig a begovica „a bejek írása”. Ezzel párhuzamosan a bosnyák nyelv írására adaptált arab ábécét is használták.
A bosnyák írástudók vallásos és tudományos munkákat írtak arab nyelven, szépirodalmi műveket perzsául és kisebb részben törökül, a hivatalos iratokat pedig törökül. Ugyanakkor létezett három és fél századon át egy anyanyelven arab ábécével írt irodalom is, amely főleg vallásos, de népköltészeti ihletésű költeményekből is állt. Ezen irodalom egyik jelentős képviselője Muhamed Hevaji Uskufi Bosnevi volt, aki az első bosnyák lexikográfiai munka szerzője is, az 1631-ben megjelent rímekben megírt bosnyák-török szószedeté.
thumb|right|200px|Muhamed Hevaji Uskufi bosnyák-török szószedete (1631)
Egy bosnyák nemzetiség, és ezzel párhuzamosan a bosnyák nyelv sztenderd nyelvváltozatának megteremtésére való törekvések az 1878-ban az Osztrák–Magyar Monarchia uralma alá került Bosznia-Hercegovinában kezdődtek. Akkor jelent meg például egy bosnyák nyelvtan, 1890-ben.Gramatika bosanskoga jezika (A bosnyák nyelv grammatikája). Szarajevó. 1890. Ebben az időszakban a „Bosnyák reneszánsz” név alá csoportosult írók (Safvet-beg Bašagić és Musa Ćazim Ćatić költők, Edhem Mulabdić elbeszélő és mások) ráadásul inkább a horváthoz, mint a szerbhez közelebb álló nyelven írtak. A latin ábécé használata is akkor lett általános.
thumb|left|200px|Az 1890-ben megjelent bosnyák grammatika
A jugoszláv korszakban a bosnyákokat nem ismerték el nemzetnek, a szerbekkel és a horvátokkal ellentétben, 1971-ig. Akkor megkapták ezt a státuszt Muslimani elnevezéssel, de az ő nyelvük is hivatalosan a szerbhorvát volt. Az 1970-es évekkel kezdődően, amikor a horvát értelmiségiek elkezdték ellenezni a szerbhorvát nyelv koncepcióját, a bosnyák értelmiségiek körében megjelent a muszlim kulturális örökséghez kötődő sajátosságok hangoztatása.