Dunacséb (szerbül Челарево / Čelarevo, németül Tscheb) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben.
Fekvése Újvidéktől 30 km-re nyugatra, Palánkától 11 km-re keletre, a Duna bal partja közelében fekszik.
Története 1972-1985 között a téglagyár területén késő avar kori temetőt tártak fel. A több mint 360 előkerült sír között, több gazdag lovassír és számos menora karcolatú római tégla is előkerült. Az egykorú telep nyomai is megtalálhatóak a területen. A vallási vonatkozásokat leszámítva a közösség előkerült leleteinek egyik legjobb párhuzama Révkomáromban került elő.R. Bunardžić 1979: Izvestaj sa zastitnog arheoloskog iskopavana ranosrednovekovne nekropole na lokalitetu “Ciglana” kod Čelareva. GPSKV VIII-IX, 33-67; 1980: (Izložba) Menore iz Čelareva. Beograd; 1985: Čelarevo – Risultati delle ricerche nelle necropoli dell’ alto medioevo. Roma; ADAM 2002, 90.
Dunacséb előző neve Bács-Cséb volt. Első ismert birtokosa 1437-ben a Sulyok család volt, mely ez időtől innen is nevezi magát.
1448-ban a bácsvármegyei Cséb Sulyok György és András birtoka volt. Egy 1455. évi örökösödési szerződésben, melyet a Sulyok testvérek a kői káptalan előtt kötöttek a Marhárti Szántó családdal, szintén fel van sorolva a többi között Cheb és Kis-Cheb neve is. 1467-ben Mátyás király az előbbi egyezkedéseket meg is erősítette, s így a kői káptalan Sulyok Györgyöt és három fiát, valamint Andrást bevezette többi között Cheb és Kis-Cheb birtokokba is.
1508-ban II. Ulászló adott ki új adománylevelet Lekcsei Sulyok Ferencnek és testvéreinek többek között Cseb és Kül-Cseb birtokokra is.
A török hódoltság alatt a török defterek a bácsi nahijében felsorolják Csébet is; 1554-ben 7, 1570-ben 12, 1590-ben 22 adózó házzal. A falu a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult, később csak mint kamarai puszta fordult elő.
1730-ban kezdődött meg az újra a betelepítés.
1791-ben Márffy Lipót a kamarától megvásárolta Csébet (ahonnan 1801-ben 100 család ment át Nádaly pusztára) és 1803-ban ismét betelepítette. 1812-ben Márffy-t a földesúri elnyomás miatt elégedetlenkedő parasztok egy csoportja brutálisan meggyilkolta a településen.
1809 előtt kamarai birtok, melyet Polimberger Józsefnek adtak zálogba, és még 1828-ban is a Polimberger család zálogbirtoka volt. Később női hozomány útján a Bezerédy család birtokába jutott.
1910-ben 2572 lakosából 172 magyar, 1954 német, 290 szlovák volt. Ebből 2111 római katolikus, 301 evangélikus, 154 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.
Dunacséb körül több, mára már elpusztult helység is feküdt.
Szent-Jakab (Csardaklia) Dunacséb határában feküdt egykor Csardaklia község, annak a nevét tartotta fenn a későbbi puszta. Ez a helység azonos volt Szent-Jakab nevű faluval, melynek nevét 1431-ben említették először, mint a Szentjakabi család névadó helységét.
A falu a 15. század vége felé a Ripaki Oláh család birtoka volt, és 1507-ben a Thegzes család is innen vette előnevét.
1590-ben Szent-Jakab, másként Csardaklia néven említették a török defterek is. A falu ezután többé nem szerepel. 1740. körül a palánkai határőri miliczia birtokában találjuk, ekkor már csak pusztaként.
Göd Göd nevű település is volt egykor e tájon, amely 1455-ben a Lekcsei Sulyok család birtoka volt.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 4396 81,06 Szlovákok 462 8,51 Magyarok 138 2,54 Jugoszlávok 114 2,10 Horvátok 62 1,14 Montenegróiak 22 0,40 Németek 15 0,27 Ukránok 10 0,18 Oroszok 4 0,07 Macedónok 4 0,07 Csehek 3 0,05 Cigányok 2 0,03 Muzulmánok 2 0,03 Szlovének 1 0,01 Albánok 1 0,01 Egyéb/Ismeretlen
Látnivalók bélyegkép|balra|250px|Régi német polgárház Római katolikus templom: ősi plébániáját már 1493-ban említették. 1802-ben újraalapították, a templomot 1822-ben építették, majd, miután 1907-ben tűzvészben leégett a tornya, újjáépítették. 1966-ban ismét felújították. A templom névadója Szűz Mária Mennybevitele. A templom méretei: hossza 34,25 m, szélessége 15,25 m, belmagassága 12 m, a torony 38 m magas. Két harangja van. Az anyakönyvet 1803-óta vezetik.
Jegyzetek
Források
Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
Kategória:A Dél-bácskai körzet települései Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései