Gornji Karajzovci (), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 28, közúton 35 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 16, közúton 19 km-re délkeletre, 100-103 méteres magasságban, a Lijevce polje síkságának középső részén fekszik. Szórványos jellegű település, a legtöbb ház a főirányú helyi út mentén épült, amely mentén nem alakult ki házsor. Más házak a község központi részétől északra és délre, jelentős távolságra épültek a mellékutak mentén.Српскa енциклопедијa (2011) - Горњи Карајзовци
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb520478Bosnyák00Horvát13Jugoszláv111Egyéb55Összesen537487
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák–Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó Karajzovac településnek 87 háztartása és 547 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó Karajzovci településen 146 háztartást, 923 ortodox, 14 római katolikus és 7 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Karajzovci községnek összesen 207 háztartása és 1290 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o. Ebből 1141 ortodox, 119 római katolikus, 9 görög katolikus és 21 evangélikus lakos volt. A nem szerb lakosok közül 24 német, 21 cseh és szlovák és 82 lengyel volt. 1930-ban földműves szövetkezet alakult a településen. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháborúban a településnek 80 halálos áldozata volt, mind szerbek. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás OŠ Gornji Karajzovci Általános Iskola
Sport FK Napredak Karajzovci labdarúgóklub
Nevezetességei A pravoszláv temploma a Donji Karajzovci temetőben áll.
Jegyzetek
Források
További információk Gradiška város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései