Báthori Béla (Kiskunfélegyháza, 1924. április 10. – Budapest, 2015. október 14.) atlétikai szövetségi kapitány, szakíró, edző, egyetemi docens, testnevelőtanár.
Élete Budapest felszabadulása után Jászberényben, a megalakuló Magyar Néphadsereg I. hadosztályához került, majd tanulmányait folytathassa, hazamehetett. Gyalog indult útnak, március közepén érkezett szülőhelyére. A fővárosban a tanítás szeptember végén kezdődött. Mivel félbeszakadt a tanév, újra másodikos lett. Szinte hihetetlen, de a harcoló hallgatók, akik az egyik önkéntes század nagy részét képezték, egy kivételével mindannyian életben maradtak.
A Kiskunfélegyházi Tanítóképzőben 1948-ban érettségizett. A Testnevelési Főiskolán 1963-ban testnevelés tanári diplomát, majd ugyanott atlétika edzői oklevelet szerzett. 1964-tól mesteredző. 1973-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán pszichológia szakon végzett. Rákospalotán a mai Budapesti Dózsa György Gimnáziumban testnevelő tanár, 1951/55: a Budapesti Testnevelési Gimnáziumban vezető testnevelési tanár, 1955/63. Az Óbudai Árpád Gimnáziumban testnevelő tanár, a testnevelés tagozat vezetője is volt. 1963 és 1971 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Testnevelési Tanszékén munkatárs, 1971-től, a TF-en az Atlétika Tanszék munkatársa; 1971-től: főiskolai docens, 1973/75: tanszékvezető főiskolai docens, 1975-től egyetemi docens. 1968-ban doktori fokozatot szerzett.
Hosszú ideig irányította a magyar atléta válogatott ugró szakágát, magas szintű munkát végzett a Budapesti Honvéd atlétikai szakosztályában. Tevékenységét olimpiai- és Európa-bajnoki dobogósok, országos bajnokok, csúcstartók sora fémjelzi.
1984-ben az Országos Pedagógiai Intézet testnevelés-tantervi bizottságának a vezetője is volt
Testnevelési tankönyveket és a Testnevelési Főiskola Tudományos Közleményeiben szakcikkeket is publikált.
Felesége Such Ida (1940–) atléta, rövidtávfutó.
Tanítványai közül Kovács Annamária (1945–2023) olimpiai bronzérmes magyar atléta, ötpróbázó, gátfutó, az 1967-es év magyar női sportolója, Cziffra Zoltán (1942–), Európa-bajnokságon második helyezett, hármasugró, Kalocsai Henrik (1940–2012), távolugró, hármasugró, id. Noszály Sándor (1940–2001) magasugró magyar bajnokok.
Fontosabb munkái Magasabbra, messzebbre. (társszerzők Subert Zoltán, Túsz Ferenc) Budapest, Sport, 1968 Mérési és számítási módszerek a testnevelésben. (társszerzők Nagy György, Makszin Imre) Magyar Testnevelési Egyetem. Tankönyvkiadó. Budapest. 1981 A testnevelés elmélete és módszertana. (szerkesztő) Magyar Testnevelési Egyetem. Tankönyvkiadó. Budapest. 1994
Jegyzetek
Források
Báthori Béla. Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sport újságírók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A-H (Szekszárd, 1994) Ki kicsoda 108-109 old. Iskolai értesítők, Budapest - III. Kerületi Magyar Királyi állami Árpád főgimnázium 1904-1961. Tiszavölgyi István. Az Árpád Gimnázium története. Kiadó: Árpád Gimnázium. 1977 Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002. .Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből
Végh Alpár Sándor: Az Árpád Gimnáziumban minden mozdulatát lestük Kiss Jenőnek, a magyartanárnak, aki olyan eleganciával tudott elővenni egy zsebkendőt, ahogy manapság csak filmekben látni. Figyeltük, ahogy Báthori Béla az öltönyeit hordta, ahogy Gombár Vince beszélt: ezek az emberek mutattak valamit abból a világból, amelyben még mindenki tudta a maga helyét, ahol még nem volt összezavarva az értékrend, és nem a „szocialista erkölcsnek” nevezett gazemberséggel traktálták az ifjúságot.
Kategória:1924-ben született személyek Kategória:2015-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar testnevelő tanárok Kategória:Magyar atlétaedzők Kategória:Kiskunfélegyháziak Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium tanárai