Kölpény (szerbül Кулпин / Kulpin, szlovákul Kulpín) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Petrőc községben.
Fekvése Újvidéktől 25 km-re északnyugatra, Petrőc északi szomszédjában fekszik.
Története Kölpény (Kulpin) a varég normannok Kölpény törzsének nevét viselő település, nevét már Anonymus is megemlítette elbeszélésében. Kölpény az egykori Bács-Bodrog vármegye egyik legrégibb települése, mely népes település lehetett már IV. Béla király idejében is.
Kölpény neve már 1193-ban szerepelt Culpen néven.
1345-1348. között Kurpee, 1418-1442-ben pedig Kwlpy alakban említették.
1232-1270. körül IV. Béla király adományozta a települést a Csák nemzetségből származó Pós (Pows) fia (Pósfi Ugrin) őseinek.
1345-ben Pósfi Ugrin fia, Miklós mester birtoka volt, melynek egynegyed részét Mihály fiának comes Stephanusnak ajándékozta szolgálatai elismeréséül, a másik kétharmad rész pedig Alpári Pongrácz fiai Bertalan, István és Demeter kapták meg.
1418-ban az Újlakiaké, Újlaki Imre birtoka volt.
1442-ben pedig Újlaki Miklós erdélyi vajda, macsói bán, székely- és temesi gróf birtoka volt.
A török korban a lakosság elmenekült, helyükre szerbek költöztek. Ekkor változott át neve is Kulpin-ra.
1554-ben a török defterek adatai alapján 3 ház állt a településen, 1570. körül 6 ház, 1590-ben pedig húsz adózó ház állt itt.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szlovákok 2116 71,10 Szerbek 634 21,30 Jugoszlávok 43 1,44 Cigányok 38 1,27 Horvátok 21 0,70 Magyarok 8 0,26 Montenegróiak 6 0,20 Ukránok 6 0,20 Csehek 1 0,03 Szlovének 1 0,03 Ruszinok 1 0,03 Németek 1 0,03 Macedónok 1 0,03 Egyéb/Ismeretlen
A falu szülöttei Itt született Milan Michal Harminc (1869–1964) szlovák építész Itt született 1830-ban Brankovics György magyarországi szerb ortodox pap, 1882-től temesvári görög keleti püspök, 1890-től karlócai metropolita, valóságos belső titkos tanácsos, mecénás.
Galéria
Jegyzetek
Források
Kölpény története
Kategória:A Dél-bácskai körzet települései Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései