A MinitelMédium interactif par numérisation d'information téléphonique, vagyis telefonos információk digitalizálásával működő interaktív médium olyan számítógépes végberendezés, amelyet a Télétel nevű francia videotex-szolgáltatáshoz való csatlakozásra terveztek.A köznyelvben a Minitel szó a teljes videotex-szolgáltatást, valamint a szolgáltatást nyújtani hivatott hálózati elemeket (koncentrátorok, hozzáférési pontok, adathálózat, szerverek) egyszerre jelentette.
Az 1980 és 2012 között Franciaországban működő szolgáltatás az internet előfutára volt, de a Transpac csomagkapcsolt hálózatot használta. Abban is különbözött a későbbi internettől, hogy a Minitel-szolgáltatás nem feltétlenül volt ingyenes: időfüggő díja a telefonszámlán jelent meg.
Történet A szolgáltatást a francia Posta-, Telefon- és Távíróügyi Minisztérium (PTT) kezdeményezte, kezdetben a nyomtatott telefonkönyv kiváltására..
Előzmények 1978-ban Franciaországban elhatározták, hogy olcsó terminál – azaz a Minitel – segítségével, telefonvonalon keresztül hozzáférést adnak a Transpac adatátviteli hálózathoz. Ezt a döntést a következő év elején Gérard Théry jelentette be a dallasi kiállításon.Source .
Az „Elektronikus telefonkönyv és Minitel (1979–1985)” nevű projekt vezetésével Jean-Paul Maury projektigazgatót bízták meg.
Kísérletek Franciaországban a Télétel- és a Minitel-kísérletek 1980-ban kezdődtek, több helyszínen.
A Saint-Malo-i kísérlet bélyegkép| A Saint-Malóban működő 55, ABCD billentyűzettel szerelt terminál egyike a városfal rajzát mutatja Már tervezték a 30 millió Minitel gyártását, mikor Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök, engedve a sajtólobbinak – amely versenytársat látott az új szolgáltatásban – visszakozott, és kísérletek elindítása mellett döntött.
1980 júliusában Saint-Malóban 55 előfizető (20 vállalkozás és 35 magánszemély) kapott Minitelt, hogy az elektronikus telefonkönyvet elérje. A saint-malói kísérlet 1982 decemberében ért véget.
Ezzel párhuzamosan, 1981-ben 4000 Minitelt osztottak szét Ille-et-Vilaine-ben. Azt az új szolgáltatást tesztelték, amely a gyakran elavult, nyomtatott telefonkönyvet váltaná ki, így az előfizetők nem hívogatnák a tudakozót.
Teletel 3V kísérlet balra|bélyegkép| Thomson Videotex terminál, amelyet az 1980-as Vélizyben végzett Télétel-kísérlet során használtak Az etikai, gazdasági és jogi aggályok eloszlatása érdekében a PTT újabb kísérletet szervezett, amely egyéb szolgáltatásokat is magában foglalt (apróhirdetések, információk, üzenetküldés). A kísérlet Vélizyben zajlott. 1980 őszén Versailles-ban, Vélizy-Villacoublay-ben, Jouy-en-Josasban, Bucben, Bièvres-ben és Les Loges-en-Josasban önként jelentező háztartás kapott Videotex terminált. Közel kétszáz szolgáltató vesz részt a kísérletben, így lehetőség nyílik arra, hogy nyilvánosan kipróbálják az új kommunikációs eszközt. A leginkább használt szolgáltatás az (ingyenes) egyéni és közületi telefonkönyv, a sajtó, a csomagküldő szolgálatok, az SNCF, a bankok és a csevegés.
A Vélizy-kísérlet jelentős lépés a telematika világában, mert ezzel hozzák létre a „telematikai újságosbódét”. Ez azt jelenti, hogy a Minitel használatához sem regisztráció, sem előfizetés nem szükséges (ahogy az újságosnál is előfizetés nélkül lehet megvenni a kívánt lapszámot); a szolgáltatás időfüggő díja a telefonszámlán jelenik meg. Ez lehetővé teszi a bevétel megosztását a telefonhálózat-üzemeltető és a (hír)szolgáltatók között.
Vélizyben az első terminál egyszerű dekóder volt, saját képernyő nélkül (a televízióhoz csatlakozott), és körülbelül húsz szolgáltatást tett elérhetővé.. A távirányító fapados volt: csak egy nagybetűs alfanumerikus billentyűzet.
A legelső levelezőrendszert (ez még postaládán keresztül működött) M3V-nek hívják. Akkoriban úgy gondolták, hogy ez csak egy játékszer: a telematika jövőjét az információban, nem pedig a kommunikációban látták.
De ami az kísérlet sikerét robbanásszerűvé tette, az az első csevegőszolgáltatásMinitel : le petit père du Net tire sa révérence, Sébastien SEIBT, , 29 juin 2012. elindítása volt 1982-ben. Ez az új szolgáltatás nagyon gyorsan a forgalom 85%-át tette ki. Ekkor született meg a csevegőszolgáltatás és az internet őse.
A kísérletet 1984 tavaszán fejezték be.
A szolgáltatás elindulása bélyegkép| Minitel 1 1982-ben Mivel a Minitel gyártásával három különböző gyártót bíztak meg (Matra, Radiotechnique [Philips] és Télic – Alcatel), az árat a lehető legalacsonyabbra lehetett alkudni.
A számlázás a kommunikáció időtartama alapján történik, függetlenül a felhasználó és a szerver közötti távolságtól.
A PTT (amelyből La Poste és France Télécom lett) 1982-ben indította útjára Franciaországban a Minitelt, amely hozzáférést biztosított online szolgáltatásokhoz, amelyek közül a legnépszerűbbek:
A 3611: eredetileg 11 telefonkönyv (kezdetben az első három percben ingyenes volt, majd 2007 szeptemberétől már a kapcsolat felépülésekor fizetőssé vált. Távértékesítés (például vonatjegy). Szexuális társkereső és üzenetküldő oldalak (Sextel, , Claude Perdriel, . ) Játékoldalak (például 3615 CRAC J,. Cécile Alvergnat).
A csevegőszolgáltatások sikerének köszönhetően 1984 és 1988 között a Minitel robbanásszerűen terjedt.
A francia állam bőkezűen támogatta a Minitel terjedését. A PTT ingyen bocsátotta az előfizetők rendelkezésre az alapterminált; a fejlettebb típusokat, például a színes Minitelt, a telefonkagylóval felszerelt Minitel 10-et vagy a kilencvenes években a csipkártyaolvasóval felszerelt Magis és Magis Club modellt bérelni vagy megvásárolni lehetett.
Az ingyenességet az évente több millió ki nem nyomtatott telefonkönyvön elért megtakarítás indokolta, mert a Minitellel felszerelt otthonok csak a közületi telefonkönyvet kapták meg, az egyéni előfizetőkét nem.
Gyors terjeszkedés 1985 folyamán a Minitelek száma meghaladta az egymilliós határt, és a forgalom növekedése olyan mértékű volt, hogy nyáron a forgalmat lebonyolító Transpac hálózat összeomlott.
Az 1985-ös évben a Minitelt havonta több mint 15 millió órányit használták.. 1986 január végén a Minitelek száma elérte az 1,4 milliót (ebből a vállalkozásoknál és 1,1 millió a magánlakásoknál volt).
Az 1990-es évek elején 6,5 millió háztartásban volt Minitel, ez messze meghaladta az Észak-Amerikában hasonló szolgáltatásokat kínáló CompuServe hálózat felhasználóinak számát, de még a Prodigy felhasználóinak számát is, pedig az jobban hasonlított a Minitelre, mert kezdetleges grafikus felületet is használt.
Az 1980–1990-es évek fordulóján az amerikaiak intenzíven érdeklődtek a francia Minitel-hálózat iránt: Al Gore leendő alelnök David Lytelt küldte Franciaországba, hogy ne annyira a műszaki megvalósítást, mint inkább a kínált szolgáltatások tartalmát kutassa.. A tapasztaltakat Al Gore 1994-es, az információs autópályáról tartott beszédében használta fel.
A Minitel kezdetben kétféle tarifát alkalmazott: 3613 számon felépített hívást a hívott fizette, míg a 3614-es számot tárcsázva a hívó fizetett (óránként 20 frankot, azaz 3,05 €-t; csúcsidőn kívül kedvezmény járt). 1984 februárjában bevezették az „újságosbódét” a 3615-ös számon. A hívó ezt tárcsázva óránként 60 frankot (9,15 €-t) fizetett, ebből 40-et kapott az információszolgáltató és 20-at a France Télécom. Ez a „fordított számlázás” tette lehetővé, hogy a szolgáltató, például egy újság szerkesztősége részesüljön a bevételből.
Az „újságosbódé” 1984-es megjelenése után a szolgáltatók száma ugrásszerűen megnőtt: az 1984-es 145-ről 1985-ben 2074-re, 1987-ben 5000-re, 1995-ben pedig -re.. Abban az évben a szolgáltatások közel egymilliárd eurónak megfelelő bevételt termeltek, míg a terminálok száma 6,5 millió volt.. A csevegőszolgáltatások, köztük a szexuális tartalmúak 1990-ben a Minitel-hívások felét tették ki..
2000-ben a Minitelt közel 25 millióan használták (a 60 millió lakosból),. míg a terminálok száma kilencmilliót tett ki.. Továbbra is széles körben használták, például vásárlásra is; sőt, néhány keresőmotor, így a Yahoo! vagy az AltaVista is elérhető volt Minitelen keresztül....
A Minitel virágkora és az internet támaszotta verseny bélyegkép| Xtel: Minitel-emulátor szoftver A Minitellel felszerelt háztartások száma 1993-ban érte el csúcsát, 6,5 milliót. Ami a szolgáltatások igénybevételét illeti, 2003-ban érte el a maximumot: nagyjából ötmillió Minitel-készülék és hozzávetőleg ugyanannyi, számítógépen szimulált Minitel (i-Minitel ..) kapcsolódott a Télétel szolgáltatáshoz. A szolgáltatások száma 1995-ben és 1996-ban felett volt, majd 2003-ban , 2005-ben -ra,. 2008-ban pedig körülire csökkent.
2005-ben a hívások száma (az elektronikus telefonkönyv nélkül) 351 millió volt, ami 26%-os csökkenést jelentett 2004-hez képest.
2009 februárjában a Minitel-hálózaton havonta még mindig 10 millió kapcsolatot építettek fel szolgáltatással, ebből egymilliót a 3611-en (elektronikus telefonkönyv).
2010-ben még kétmillió ember használta a Minitelt, bevételt generálva.
A szolgáltatás leállítása A 3615-ös számon elérhető, fizetős szolgáltatásoknak erős versenyt támasztott az ingyenes internet. A 3611-es számon hívható elektronikus telefonkönyvet 2009 márciusában tervezték leállítani, de ezt a jelentős számú hívás miatt elhalasztották. 2008-ban a 3611-et havonta – előfizető hívta, az előző évben pedig „a 220 millió Minitel-hívásból 80 milliót tett ki”..
A Télétel hálózatát a France Télécom – Orange 2012. június 30-án állította le.. A Minitel fejlesztésére irányuló gyenge próbálkozások ellenére – a személyi számítógépről könnyen elérhető internet támasztotta verseny miatt – a Minitel használata visszaesett. Egyesek, például Bernard Marti, azt bírálják, hogy bizonyos vezetők nem akarnak több képet vagy rajzot megjeleníteni..
Egyes ritka Minitel-oldalak (például mikroszerverek) továbbra is elérhetőek a telefonhálózaton (PSTN) keresztül, függetlenül a Télétel hálózat leállításától..
A Minitelhez hasonló rendszerek a világban A Minitelt – vagy hasonló rendszert – több országban is bevezették, változó sikerrel:
Ausztria: a német Bildschirmtext-rendszert vette át; Belgium: Belgacom; Bulgária: Infotel; Dél-Afrika: Beltel, 1986; a Telkom működtette; Egyesült Királyság: Prestel, de ez a rendszer nem volt sikeres a magánelőfizetők körében; Hollandia: Viditel és Vidéotex; Írország: Minitel, üzemeltető: Telecom Eireann (1988);. Japán: Captain-rendszer; Kanada: 1988-ban a Bell Canada elindítja az Alex nevű szolgáltatást,Az Alexre igen erősen hatott a francia Minitel. mely először Montréalban, majd Torontóban válik elérhetővé. 1991-ben előfizetője volt, de a magas díjak miatt nagy volt a lemorzsolódás. Ahogy terjedt az internet, úgy csökkent az érdeklődés a szolgáltatás iránt. A szolgáltatást 1990 decemberében leállították. Egy másik, Telidon nevű rendszert szintén teszteltek; Magyarország: a német BTX-rendszerű, Magyar Videotex nevű szolgáltatás 1989-től működött, kevés sikerrel; Németország: Bildschirmtext (BTX), amely – a Minitellel ellentétben – központosított, előfizetéshez kötött rendszer,. melynek 1984-ben előfizetője és 2000 szolgáltatója volt; Olaszország: Minitel, üzemeltető: SIP (1985);. Spanyolország: az Ibertex rendszert a Telefonica üzemeltette. Egy terminál felszerelése 255 €-nak megfelelő összegbe került, és a havidíj a modem sebességének függvényében (– baud) 179 € és 409 € között mozgott. 1991-ben terminál volt az országban; USA: Qwest, Minneapolisban és Omahában (1990).
1988-ban Bruno Lussato, a Conservatoire national des arts et métiers professzora mondta ezt az azóta elhíresült mondatot: „Azt mondják, hogy az egész világ irigyli tőlünk a Minitelt. Nem tudom, uraim, hogy irigylik-e, de azt biztosan tudom, hogy megvenni nem akarják.”.
Műszaki jellemzők