Az SMS Hippos az az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének vontatóhajója volt 1888–1918 között.
Építése, felszerelése A hajót a polai haditengerészeti szertárban (Seearsenal), illetve Triesztben a Stabilimento Tecnico Triestino hajógyárban építették meg, a Marinetechnisches Komité tervei alapján. A munkálatok 1887-ben kezdődtek meg. Az egység teljes költsége 129 118 korona volt.
A hajót szükség esetén vitorlával is fel lehetett szerelni, összesen 82,5 m² vitorlafelület felvonására volt lehetőség. A fedélzeten két kisebb méretű evezős csónak (Jolle) is helyet kapott. A Hippost három admirális-típusú horgonnyal látták el, ezek 181, 124, illetve 31 kilogrammosak voltak.
A legénységet 2 tiszt és 17 tengerész alkotta. A parancsnok általában fregatthadnagyi rendfokozatot viselt, mellé egy kadétot osztottak be. Az SMS Hippos ismert parancsnokai Év Név1888Wilhelm Pacher 1889 Wilhelm Pacher Richard Kühnel1890Josef Kraus 1891 Josef Kraus lovag Alois von Pokorny1903visti Sándor Virgil1909Otto Kastner 1891 Nikolaus Halavajna Branko Edler von Milinković1911Anton Reich 1912 Anton Reich Walter Pohl br. Rudolf von Call zu Rosenburg und Kulmbach1913lovag Orest von Zopa1917Viktor Bonetti t. korvetthadnagy
Pályafutása 1888. március 3-án bocsátották vízre, április 23-án próbautat tettek vele. Az új hajó nevét szeptember 29-én hagyta jóvá az uralkodó. December 13 és 29 között két tehercsónakot vontatott Meljinébe és vissza. A következő évben taktikai gyakorlatokon vett részt illetve a régi Bravo (1834) brigget vontatta Sebenicoba, a hajósinas-iskola számára.
1889 májusában a Hippos kísérte a próbaútját végző Kronprinzessin Erzherzogin Stephanie páncélost.
1890-től Castelnuovoban állomásozott, január 12-én a Cattaroi-öbölből kifutni igyekvő Arrigo gőzösnek nyújtott segítséget. A következő évben több gyakorlóutat teljesített a sebenico-i gépésziskola növendékeivel. Az egyik út során a hajó fartőkéje eltörött, javítani kellett. 1893-ban több rövid utat tett meg Trieszt. Pola és Fiume között, a rákövetkező esztendőben Pola – Trieszt útvonalon vitt vontatmányokat.
1895. október 19. és november 28. között a Hippos-t a Lussinpiccoloban időző Ferenc Ferdinánd főherceg szolgálatára rendelték. Az október 23-ról 24-re virradó éjszakán a lecsapó sirokkó az Ossero-foknál zátonyra futtatta a Padre Domenico nevű trabakolót. A trieszti illetőségű vitorlás rakománya 50 tonna hajóépítő-anyagból állt. Bár a hajó saját erejéből levergődött a szikláról, a keletkezett léken nagy mennyiségű víz folyt be. A Padre Domenico-t az elsüllyedés veszélye fenyegette, a legénység folyamatosan szivattyúzta a testben összegyűlt tengervizet. A vészhelyzetről értesülvén Ferenc Ferdinánd a Hippos-t küldte a bajba került vitorlás megmentésére. A haditengerészek segítségével sikerült lékponyvával lefedni a hajótesten keletkezett lyukakat, és kiszivattyúzni a hajótestbe jutott vizet. Ezt követően a vontató a kikötőbe vitte a megrongálódott hajót. A Padre Domenico-nak nem volt biztosítása, de a mentés költségeit a főherceg magára vállalta.
Ferenc Ferdinánd több környékbeli szigetet meglátogatott lussinpiccolo-i tartózkodása során. Sansego, Arbe, Unie és Selve mellett Vegliát is felkereste a Hippos fedélzetén.
1896 és 1902 közt főleg különféle haditengerészeti iskolák (tüzér, gépész, aknász, távíró) munkáját segítette, illetve a cattaroi várparancsnokság által szervezett lőgyakorlatokon végzett célvontatást és más feladatokat. 1902 szeptember 1-3. között részt vett az Isztrián tartott partraszálló gyakorlaton, melyet az uralkodó is megtekintett.
A későbbi években is a tüzér-, és a gépésziskola munkájában működött közre, illetve a cattaroi várparancsnokság lőgyakorlatain segédkezett. 1906 július 24. és augusztus 20. között kazáncserét hajtottak végre rajta.
Az I. világháború alatt Polában állomásozott.
1918-ban átnevezték Tender 97-re. 1920-ban Olaszország kapta meg, itt Capodistria néven szolgált. Egyes források szerint a II. világháború után a Szovjetunióba került.
A hajó tervrajzait az Osztrák Állami Levéltár Hadilevéltára (Kriegsarchiv) őrzi.
Jegyzetek
Források
Aichelburg, Wladimir: Register der k. (u.) k. Kriegsschiffe – Von Abbondanza bis Zrinyi. Wien, 2002. ISBN: 978-3-7083-0052-8 Tengerészet. Tansegédlet a hadsereg és honvédségek tisztjei és tiszti iskolái számára. Budapest, 1914. Fordította: Reményi Ferenc.
Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia hadihajói