(egyszerűsített kínai írással 山西省 , pinjin átírással Shānxī Shěng, angol átírással Shanxi) a Kinai Népköztársaság északi tartománya. Székhelye és legnagyobb városa .
Kína széntermelésének központja, ám a környezetszennyezés miatt ebben a tartományban a legmagasabb a születési rendellenességgel világra jövők aránya.Kína: egyre több születési rendellenesség a környezetszennyezés miatt – Transindex.ro, 2007. november 3.
Földrajz Alakja paralelogramma-szerű. Kiterjedése: hosszúsága észak-déli irányban 682 km, kelet-nyugati szélessége 385 km, területe , ami az ország területének 1,6%-a. Szomszédai észak felől Belső-Mongólia, keletről , délről , nyugatról .
Északi határán, Belső-Mongólia felé a kínai nagy fal húzódik.
A tartomány területének 80%-a hegy, az átlagos tengerszint feletti magasság 1500 m-nél is nagyobb. A keleti és a nyugati Lüliang-hegység közötti fennsíkon terül el. Legmagasabb pontja a (3061 m) északkeleten. Déli határán a választja el a Sárga-folyó nyugat-keleti irányú részét tól. Délnyugaton a Hua-hegy található, a része.
Középen völgyek sora található, melyekben a Fen folyó fut. Nyugati és délnyugati határfolyója a Sárga-folyó. A Fen és a folyók, a Sárga-folyó mellékfolyói, északról délre folynak. Északi részén a és a folyók találhatóak, melyek a folyó mellékfolyói. Legnagyobb tava a délnyugaton.
Éghajlata szárazföldi monszun.
Történelem A tartomány ősidők óta Kína része, de önálló tartománnyá csak a Ming-dinasztia idején szervezték. Számtalanszor vált harctérré a különböző kínai belharcokban, illetve az északi nomádok támadásai idején. Földrajzi helyzete és természeti viszonyai miatt korán kereskedelmi és pénzügyi központtá vált. Az utolsó császári dinasztia, a idején Kína pénzügyi központja a tartományban fekvő város volt. Az aránylag épen fennmaradt várost az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
A 20. század első felében Kína más részeihez viszonyítva nyugodt hely volt a tartomány. A II. világháborúban megszállták a japánok. A japán kapituláció után területének nagy része a kínai kommunisták kezébe került. A rákövetkező kínai polgárháború négy évig tartott. A oldalán hadifogságba esett japán katonákat is bevetettek a harcokban, de végül 1949-ben a tartomány a Kínai Népköztársaság része lett.
Népesség
Közigazgatás <div style="position:relative;"> bélyegkép|középre|300px| tartomány térképebélyegkép|középre|300px| tartomány domborzati térképe
Belső-Mongólia
Linfen Lüliang
A tartomány 11 prefektúraszintű városra van felosztva. VárosEgyszerűsítettkínai írással Pinjin átírással Terület(km²) Népesség (fő, 2020) Alapítva 长治市 Chángzhì Shì 1975-07-09 晋城市 Jìnchéng Shì 1985-04-30 晋中市 Jìnzhōng Shì 1999-09-24 忻州市 Xīnzhōu Shì 2000-06-14 阳泉市 Yángquán Shì 1972-03-09 运城市 Yùnchéng Shì 2000-06-14 Linfen 临汾市 Línfén Shì 2000-06-23 Lüliang 吕梁市 Lǚliáng Shì 2003-10-23 朔州市 Shuòzhōu Shì 1988-03-24 太原市 Tàiyuán Shì 1949-10-01 大同市 Dàtóng Shì 1972-03-09
Jegyzetek
További információk