A bajor nyelvjárás (németül: Bairisch, Ausztriában és régiók szerint különbözően, például Weanarisch Bécsben, vagy Steirisch Stájerországban) a német nyelvterület délkeleti dialektuscsoportja, amelyet a germanisztikai nyelvészet az azonos nyelvi jellemzők alapján határoz meg. Az alemann és az keletfrank határos nyelvjárásaival együtt a bajor az úgynevezett felsőnémet, azon belül a német nyelvjárások közé sorolható. A bajor dialektusok nyelvterülete körülbelül 125 000 km²-en terjed ki, amely a legnagyobb német dialektusokkal bíró terület. Mintegy 12 millió ember beszéli, főként a német Bajor Szabadállamban (különösen Altbayern régióban, de magában foglalva Schwaben keleti részeit, valamint Oberfranken keleti és Mittelfranken délkeleti területeit), Ausztria legnagyobb részén (Vorarlberg kivételével), továbbá az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolban.
A bajor nyelvjáráscsoportot a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) önálló nyelvként ismeri el (ISO 639-3 kódja: bar), és az UNESCO 2009 óta a veszélyeztetett nyelvek atlaszában is nyilvántartja. Történeti alapjait az egykori bajor törzsi hercegségre lehet visszavezetni, így több mint 1000 éves múltra tekinthet vissza. A bajor, mint dialektuscsoport, soha nem lett standardizálva, és nem keverendő össze a standard német irodalmi nyelvvel, amely később, mesterséges kompromisszumként jött létre. A bajor és a standard német közötti különbségek jelentősek, például nagyobbak, mint a dán és a norvég vagy a cseh és a szlovák közötti különbségek.
A bajor-österreichi dialektusok elhelyezkedése miatt a felsőnémet keleti csoporthoz (Ostoberdeutsch) is sorolják őket. Nem tévesztendő össze a Bairisch (amely a bajor-österreichi dialektusok nyelvi területére utal) és a Bayerisch (amely Bajorország államának területére vonatkozik). Ugyanígy különbséget kell tenni a bajor-österreichi dialektusok és az osztrák standard német között, amely az osztrák német irodalmi nyelv változata.
Bajor nyelvjárás eredete és etimológiája A bajor nyelvjárás elnevezés (Bairisch) dialektológiai szakkifejezés, amely a bajor nép (Bajuwaren) és törzsi dialektusának nevéből származik. Ezt el kell különíteni a Bayerisch kifejezéstől, amely földrajzi-politikai jelentéssel bír, és Bajorország államára utal, ahol nemcsak bajor, hanem más német dialektusok (például frank és alemann nyelvjárások) is elterjedtek.
A Bajuwaren név eredete A Bajuwaren név eredete vitatott. A legelterjedtebb elmélet szerint egy feltételezett germán összetett szóból, a Bajowarjōz(többes szám) kifejezésből származik. Ez a név az ófelnémetben Beiara vagy Peigira formában jelent meg, latinul pedig Baiovarii. Az első tag, Baio, a korábban ott élő kelta boius néptörzs nevére utal, amely megjelenik olyan földrajzi nevekben is, mint Bēheima („Böhmen”, azaz a „boiusok otthona”). A második tag, -ware vagy -varii, az ősgermán warjaz („lakó, telepes”) szóból származik. E név etimológiailag tehát a „Böhmen lakói” jelentést hordozza, bár van olyan elmélet is, amely általánosabban „Baja földjének emberei”-ként értelmezi.
A nép kialakulása és letelepedése A Bajuwaren nép kialakulását nem egyetlen nagyszabású vándorlás eredményeként képzelik el, hanem fokozatosan, több hullámban történt betelepülésként, amely során a Duna és az Alpok közötti területeken római és kelta lakosokkal keveredve formálódott meg a népcsoport. A nép első írásos említése Jordanis gót történetíró 551-es művében található.
A nyelv és a történeti írásbeliség A bajor nyelv legkorábbi írásos emléke a Lex Baiuvariorum, egy középkori törvénykönyv, amely főként latin nyelven íródott, de bajor nyelvű szavakat és kifejezéseket is tartalmaz.
Bajor és Bayerisch megkülönböztetése A nyelvészetben a Bairisch és a bajor nyelvterület kifejezéseket használják, míg a Bayerisch politikai értelemben Bajorországot jelöli. E különbségtétel azért is fontos, mert Bajorország területén a bajor nyelvjárások mellett más dialektusok, például frank és alemann nyelvjárások is beszélt nyelvek. Ugyanakkor a bajor nyelvjárásokat nemcsak Bajorországban, hanem Ausztriában, Dél-Tirolban, az olaszországi Trentino tartományban, valamint egy kis svájci településen, Samnaunban is beszélik.
Történeti írásmód A történeti Baiern írásmódot I. Lajos bajor király 1825. október 20-i rendeletével Bayern-re változtatták, és a szakirodalomban néha Bayrisch-Österreichisch formában is találkozhatunk a kifejezéssel.
A bajor nyelvjárások elterjedése bélyegkép|374x374px|Parkolótábla Münchenben A bajor nyelvjárás a népesség vándorlásai révén terjedt el a mai Dél-Bajorország területén, a Lech folyótól keletre, majd a középkor folyamán átterjedt Ausztria keleti részeire (az Arlberg keletétől), Dél-Tirolra, Nyugat-Magyarország (ma Burgenland), Olaszország, valamint Szlovénia és Csehország egyes részeire. Az idők során a bajor nyelvjárások (különösen Dél- és Kelet-Ausztria területén) szláv és rétoromán nyelvi elemekkel keveredtek, amelyeket bizonyos helynevekben és dialektuskifejezésekben ma is fel lehet ismerni.
A bajor nyelvjárások területi elhelyezkedése A bajor nyelvjárások egy dialektuskontinuum részét képezik, amelyek a földrajzi izoláció és a helyi kommunikáció fejlődése révén alakultak ki. A déli bajor nyelvterület Tirolban a történelmi Tirol grófság területét fedi le, de nem tartozik ide Tirol Alsó-Tartománya és Ausztrián kívüli területei. Karintia például 976-ban került el Bajorországtól, míg Stájerországot 1180-ban különítették el, majd 1335-ben csatolták Ausztriához. Hasonló a helyzet az északi bajor nyelvjárásokkal, amelyek területét az évszázadok során változó hatalmi viszonyok, például a Felső-Pfalz sorsa befolyásolta.
A bajor nyelvjárások átmeneti területei, például a közép- és dél-bajor között, az egykori osztrák hercegségek (mint Tirol Alsó-Tartománya és Stájerország) határainak, valamint migrációs mozgásoknak köszönhetők, például a Salzburgi Érsekség területén.
A bajor nyelvterület határai A bajor nyelvjárásokat ma több mint 13 millió ember beszéli, ami a legnagyobb összefüggő dialektusterületet alkotja Közép-Európában, körülbelül 150 000 km²-en. A bajor nyelvjáráshoz az alábbi területek dialektusai tartoznak:
Bajorországban: Felső-Bajorország, Alsó-Bajorország, Felső-Pfalz kormányzati körzetei, valamint Felső-Frankföld és Közép-Frankföld egyes részei, továbbá a Sváb-ország kormányzati körzetének egyes területei (például Aichach-Friedberg járás). Ausztria: Vorarlberg kivételével az ország teljes területe, valamint Észak-Tirol Ausztrián kívüli részei. Dél-Tirol: Az olaszországi német nyelvű közösségek. Egyéb területek: Svájc (Samnaun), Olaszország (pl. Zimbern települések, mint Sappada és Sauris), Csehország és Szlovákia déli régiói, Románia (Szászok lakta falvak), Ukrajna kárpátaljai német települései, Szerte a világban diaszpórák: például Kanada, USA (hutteriták), Brazília (Treze Tílias) és Peru (Pozuzo).
Történelmi és nyelvi érdekességek Nürnberg városa egy fränkisch-bairisch átmeneti dialektust beszél, amely a frank dominancia mellett bajor nyelvi elemeket is tartalmaz. Ez a nyelvi keveredés az iparosodás időszakában, az Oberpfalz tartományból származó bevándorlók révén alakult ki. Fontos kiemelni, hogy a bajor nyelvjárások az alemann és keletfrank dialektusokkal együtt a felsőnémet (Hochdeutsch) nyelvváltozatok részét képezik.
Az észak-, közép- és délbajor dialektusok (összefoglalva: bajor nyelvjárások) a német nyelvterület egyik jelentős csoportját alkotják. Ezek a dialektusok a Bajorország történelmi régiójához és az osztrák területekhez kötődnek, de elterjedtek Olaszország (Dél-Tirol) és kisebb részeken Svájc, illetve Magyarország néhány közösségében is. A bajor nyelvjárások a germán nyelvek csoportján belül az ófelnémet nyelvből fejlődtek ki, és jelentős történeti, kulturális, valamint nyelvészeti értékkel bírnak.
Belső rendszerezés
Északbajor Az északbajor dialektusokat főként Bajorország északi részén beszélik, például Oberfranken (Felső-Frankföld) és Mittelfranken (Közép-Frankföld) régióiban. Nyelvtani és fonetikai szempontból ezek közelebb állnak az alemann nyelvjárásokhoz, valamint némi hatást mutatnak a közép-német nyelvterületek felé. Az északbajor szókincs számos archaikus elemet őriz meg, miközben a modern német szókincs integrációja is megfigyelhető.
Középbajor A középbajor dialektusok Bajorország központi területein, valamint Ausztria nagy részén használatosak. Ide tartozik például a müncheni nyelvjárás is, amely a leginkább dokumentált és a standard németre legjobban ható bajor dialektus. A középbajor beszélők általában könnyebben megértik egymást a különböző régiókban, mivel a nyelvtani és szókincsbeli különbségek kisebbek, mint más bajor csoportok között. Ez a csoport adja a bajor dialektusok magját, és sok esetben reprezentatívnak tekintik a bajor nyelvi hagyomány szempontjából.
Délbajor A délbajor dialektusok Ausztria déli részén és Dél-Tirolban (Olaszország) honosak. E régiókban a német nyelvet számos helyi, olasz és ladin hatás érte, amely gazdagította és módosította a nyelvi jellemzőket. A délbajor különösen fontos az alpesi területeken, ahol a dialektusok megőrizték a régi német nyelv elemeit. A délbajor különállása és fonetikai eltérései miatt gyakran nehezebb a kölcsönös érthetőség az északi és középső nyelvjárásokkal.
Nyelvi és kulturális jelentőség A bajor nyelvjárások közös jellemzője a dallamos hanglejtés, amelyet a német standardhoz képest lazább nyelvtani szabályok és helyi szókincs jellemez. A dialektusok nem csak kommunikációs eszközök, hanem a helyi identitás és hagyomány szerves részei is. Az UNESCO 2009-ben veszélyeztetett nyelvként tartotta számon a bajor nyelvjárásokat, ami felhívja a figyelmet megőrzésük fontosságára.
Fordítás
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Nyelvek Kategória:Németország Kategória:Bajorország Kategória:Ausztria