Pervan Gornji (), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 15, közúton 23 km-re délnyugatra, 380-450 méteres magasságban fekszik. Pervan Gornji a következő falvakból áll: Ćopići, Galići, Vukelići, Milojevići, Ševeri, Čergići, Radjevići, Vujinovići, Vranješi, Marchetići és Čavići. Maga a terület egy hegyvidéki terület, melynek központjában egy általános iskola, egy helyi iroda és egy orvosi rendelő található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb466192Bosnyák00Horvát01Jugoszláv10Egyéb02Összesen467195
Története Pervan határában a Špirino vrelo forrása feletti földnyelv északi végében a középkorban vár állt, melynek maradványai ma is jól láthatók.
Pervan falu nevének eredete nem teljesen tisztázott, és a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a név a „prvi” (első) szó régi alakjából – „pervi” származik, mivel a falu volt az első a búzatermelésben összehasonlítva a környező településekkel. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó Pervan településnek 138 háztartása és 685 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó Gornji Pervan településen 56 háztartást, 441 ortodox és 2 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 152. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a Gornji Pervan községnek összesen 59 háztartása és 424 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás A településen Gornji, Donji Pervan és Goleši határán kilencosztályos általános iskola működik. Ez az iskola a bistricai „Miroslav Antić” Általános Iskola területi iskolája. A pervani általános iskola épülete 1948 és 1950 között épült kőből. Ebben a formában 1989 óta működik, amikor még „Milorad Umjenović” néven önálló iskola volt. A 2017/2018-as tanévben 30 tanuló járt ide.
Nevezetességei Varošište – Pervan Rađevići nevű településrészén középkori erőd maradványai találhatók. A Špirino vrelo forrása feletti földnyelv északi végében egy 9 méter átmérőjű, kőből épített torony maradványai találhatók. A földnyelv déli oldala felé 8 méteres szélességű mélyedés látható, melyet egykor híddal íveltek át. Kissé odébb egy 10 méter átmérőjű tumulus (talán egykori torony maradványa) látható, mely előtt hármas, 2-3 méter széles sánc húzódott. A vár korát a késő középkorra tették.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Banja Luka város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései