Radnai Pál (Budapest, Erzsébetváros, 1905. november 17. – Kőszeg, 1945. február 25.) belgyógyász, egyetemi tanársegéd.
Élete Radnai Sándor (1871–1951) szájsebész, őrnagy-orvos és Brauner Aranka (1880–1950) fiaként született zsidó családban. A VI-VII. kerületi református egyház lelkésze által kiállított keresztelési anyakönyv szerint 1919. június 26-án áttért a református vallásra. Középiskolai tanulmányait a Budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Madách Imre Főgimnáziumban végezte. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1929. szeptember 21-én avatták orvosdoktorrá.Orvosi Hetilap, 1929. szeptember 28. (73. évfolyam, 39. szám) 1933-ban belbetegségek tárgykörből szakorvosi képesítést szerzett.Fővárosi Közlöny, 1933. április 14. (44. évfolyam, 17. szám) 1928–1930 között az I. sz. Kórbonctani Intézet díjtalan gyakornoka, 1930–1936 között a III. sz. Belklinika fizetéstelen gyakornoka, 1935–1936-ban fizetéstelen tanársegéde, 1936–1937-ben a II. sz. Belklinikán fizetéstelen tanársegéd volt. 1934-ben elnyerte a berlini Collegicum Hungaricum ösztöndíját. Az 1940-es évek elején megfosztották klinikai állásától. 1945 februárjában Kőszegen munkaszolgálatosként vesztette életét.
1939. június 7-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Virág Máriával, Virág Antal és Lovas Ilona lányával.
Művei A bőr hajszálereinek viselkedése a vérnyomás ingadozása esetén. – Az aorta billentyűk megnagyobbodása aortitis luetica folyamán. (Magyar Orvosi Archivum, 1930) A subleukaemiás (óriássejtes) myelosisról. (Orvosi Hetilap, 1930, 33.) A légembolia okozta szívelváltozások kimutatása elektrokardiographiai úton. Egedy Elemérrel, Dudits Andorral. (Orvosi Hetilap, 1933, 29–30.) Vesebajosok thyreoideáinak vizsgálata. (Magyar Orvosi Archivum, 1934) Az emberi szív systoletérfogatának és perctérfogatának vizsgálata. (Orvosképzés, 1934, 5.) Az alkoholhatás dielektrographikus vizsgálata. (Orvosi Hetilap, 1934, 19.) Öregedés és fokozott megterhelés hatása a pulmonalis billentyűkre. Ascher Ferenccel. (Magyar Orvosi Archivum, 1935) Heveny vérszegénység okozta anoxaemia elektrokardiogrammja. (Orvosi Hetilap, 1935, 34.) A szívbillentyűk compensáló megnagyobbodása. Ascher Ferenccel. (Magyar Orvosi Archivum, 1936) Az emberi elektrokardiogramm ellenőrzése boncolási adatokkal. (Orvosi Hetilap, 1936, 29.) A pulmonocoronariás érszűkítő reflexről. Mosonyi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1936, 34.) A vénás légembolia keringés-kórtani kérdései. Mosonyi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1936, 35.) A savanyítás hatása a szívizomzatra. (Orvosi Hetilap, 1936, 42.) A vagus reflex ingerlékenységének jelentősége angina pectorisban. Mosonyi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1936, 43.) A szívbetegek ismételt elektrokardiographiai vizsgálata. (Orvosi Hetilap, 1937, 6.) A cukorbaj keringéspathologiai szövődményei. I. rész. A szív elváltozásai. Weisz Rezsővel. (Orvosi Hetilap, 1937, 27.) Az időszakos sántítás gerincvelői alakja. (Orvosi Hetilap, 1940, 33.) Elektrokardiographia. Budapest, 1941 Az R hullám ívalakú áthallásának jelentőségéről. (Gyógyászat, 1941, 12–13) Újabb vizsgálati eredmények az elektrokardiographiai diagnostika terén. (Orvosképzés, 1941, 2.)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar orvosok Kategória:1905-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Református hitre tért személyek Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar áldozatai