A Varga Katalin Gimnázium (2007-től hivatalosan Varga Katalin Gimnázium – Varga Katalin Secondary School) 1930-ban alapított középiskola Szolnokon, amely 1936 és 1951 között Bánffy Katalin nevét viselte. Épülete, az Obermayer–Hubay-féle bérház a város egyik legrégebbi épülete. A Szabadság tér 6. alatt, a Tisza és a Zagyva torkolatától nem messze található.
Az intézményben magyar–angol két tanítási nyelvű képzés és modul alapú tehetséggondozás is folyik. A kétnyelvű képzés keretében a matematika, fizika, biológia és történelem tantárgyak oktatása angol nyelven történik. Ezen felül az Arany János Tehetséggondozó Program egyik alapító bázisiskolája. A '70-es évek végén az iskola Magyarországon egyedüliként UNESCO-kutatás helyszíne volt. A felvételi arány minden évben legalább 85%-os. Nemzetközi kapcsolatairól, nemzetközi programjairól és újító szellemű oktatáspolitikájáról is híres.
Története A szolnoki m. kir. állami leánylíceum alapításáról 1930. július 4-én döntött a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Az intézmény felállítását július 7-én engedélyezte dr. gróf Klebelsberg Kuno miniszter az 540–0–11/1930 számú rendeletben. Az első igazgató a Verseghy Ferenc Gimnázium akkori igazgatója, Wollek Géza lett, az első tanár pedig dr. Vatter Ilona. Ez volt a második női középiskola Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Az alapítást dr. Elek István, városi főorvos szorgalmazta a női egyenjogúság nevében, valamint az ő (özv. Engel Viktorné nevéről szóló) 250 pengős segélydíj-alapjából történhetett meg. A líceum iskolaforma mellett azonban azért döntöttek, mert feleslegesnek és nehéznek tartották a latin nyelvet a lányok számára.
A tanítás 1930. szeptember 1-jén kezdődött az állami polgári leányiskola épületében (a mai Belvárosi Általános Iskola), Ellmann Elvira igazgatónőnek köszönhetően. Jelenlegi épületébe 1932-ben költözött, és ugyanebben az évben a budapestvidéki tankerületből a debrecenibe osztották (VKM. 28.480/1932). 1935. február 1-jétől dr. Kurucz György lett az iskola igazgatója, így az önálló életet kezdhetett (VKM. 36.831/1934). Közkívánatra 1935-től a latin nyelvet is kötelezően oktatták, mellyel folyamatosan gimnáziummá vált (VKM. 3000/1935, 1942-től már minden osztály gimnáziumi), azonban a nőnevelés problémája még évekig téma volt a helyi sajtóban. Az iskolában 2008-ban szűnt meg a latinoktatás. 1936-tól Bánffy Katalin nevét viselte az iskola. Ettől kezdve az intézmény teljes neve m. kir. állami Bánffy Katalin leánygimnázium (VKM. 42.110/1935. V). Az első érettségi vizsgákat 1938-ban tartották. A második világháború alatt az épület megrongálódása miatt a Verseghy Ferenc Gimnáziumban folyt a tanítás.
1951-ben Varga Katalin erdélyi kisnemes asszony (1802–1852), a bányászjobbágyok jogainak védelmezője után Varga Katalin Általános Leánygimnáziumra változott az intézmény neve, de a Bánffy Katalin nevet még ma is őrzi az iskola alapítványának neve (Bánffy Katalin – Varga Katalin Alapítvány). Itt alakult meg 1957-ben az első szolnoki KISZ-alapszervezet. Később két, majd négy osztálynak délután kellett iskolába járnia a létszámemelkedés miatt, ezért 1962-ben a Vargából kivált a tanárok és diákok egy része, akik megalapították a Tiszaparti Gimnáziumot. Szintén ekkoriban kezdődött meg a koedukált oktatás, melyhez az iskola neve is – Varga Katalin Gimnázium – alkalmazkodott.
1970-ben kezdték el kikísérletezni a fakultációs rendszert, s 1971 szeptemberétől ilyen formában folyik az oktatás, mely mára már országos szabvány. 1977–78-ban a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Kutatócsoportja ajánlására az UNESCO Neveléstudományi Intézete a Vargát választotta a permanens neveléssel kapcsolatos kutatása helyszínéül dr. Mihály Ottó és dr. Bernáth József vezetésével. Ez lényegében megegyezik az élethosszig tartó tanulás elvével, mely alapelve az Európai Unió oktatáspolitikájának. Szintén itt kísérletezték ki az előrehozott érettségi rendszert 1971 és 1981 között. Kísérletek voltak továbbá családi életre nevelő, orientációs és egyéb tantárgyak bevezetésére is. Az egyik sikeres projekt a studium generale tantárgy volt, melynek részét képezte a könyvtárismeret, tanulásmódszertan, pszichológiai gyakorlatok (önismeret, kreativitás), logikai gyakorlatok, retorika és disputa is.
1988-ban indult a magyar–angol két tanítási nyelvű képzés (az országostól eltérően négyéves formában), majd 2000-ben – az Oktatási Minisztérium pályázatát elnyerve – az Arany János Tehetséggondozó Program. 2007-től a két tanítási nyelvű iskolákra vonatkozó törvény értelmében a neve Varga Katalin Gimnázium – Varga Katalin Secondary School lett. A gimnázium adott otthont 2004-ben és 2016-ban a nemzeti, 2009-ben a regionális Európai Parlament Modell ülésnek. Az elektronikus napló teljes körű bevezetésére 2008-ban került sor, majd ugyan abban az évben elindult a Magyar Nemzeti Bank pályázata nyomán a pénzügyi ismeretek oktatása. 2009-ben a gimnázium fogadta a Comenius elnevezésű európai fizikaprogramot.
A Varga Katalin Gimnázium emlékkönyvében 1970-től 1980-ig megtalálhatóak olyan nevek, mint Darvas József, Czine Mihály, Koczkás Sándor, Bata Imre, Simon István, Nagy László, Jókai Anna, Csoóri Sándor, Sánta Ferenc, Berek Katalin, Jancsó Adrienne, Cs. Németh Lajos, Kállai Ferenc, Kass János, László Gyula és Marosi Júlia, kik többnyire rendhagyó irodalomórát tartottak a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárnak és a Művelt Nép Könyvkiadónak köszönhetően. A rendhagyó irodalomórák hagyománya továbbra is fennmaradt.
Épület bélyegkép|250px|Az épület régi szárnya a 2000-es években 1856-ban épült neoklasszicista műemlék jellegű lakóház. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatbázisában Obermayer–Hubay-féle bérház néven van feltüntetve, törzsszáma 3929, helyrajzi száma 1565, KSH-kódja 27854. Eredetileg „L” alaprajzú, kétemeletes, kontyolt nyeregtetős, alápincézett, zártsorú beépítésű sarokház, udvarán utólag beüvegezett szegmentíves árkádokkal. Azóta a tetőtér is beépítésre került, valamint az „új szárny” megépítésével csonka „U” alaprajzúvá vált. Utcai homlokzatain a szinteket párkány választja el; a földszinten félköríves, az emeleteken egyenes szemöldökű ablakok nyílnak. A földszinti terek boltozottak, az emelet síkfedésű. Bent, a „régi szárnyban” háromkarú, öntöttvas korlátos lépcső található. A bővítéssel újabb lépcsőházat is a birtokába vehetett az iskola. Állapotát kielégítőnek jelölik meg, jogi státusza szerint műemléki védelmű. Obermayer Lajos ácsmester építtette bérházként, majd Hubay Ferenc vásárolta meg 1860-ban. 1881-től törvényszék működött benne, később 1891 és 1932 között posta.
Az intézmény 1932-ben költözött az épületbe, melyet akkoriban ideiglenes otthonának szántak. Az alapításkori egyezményben kikötötték, hogy Szolnok csak úgy kap állami leányközépiskolát, ha megfelelő épületről és berendezésről a város gondoskodik. A megfelelő épület kiválasztása később sem történt meg, a lakóház pedig a többszöri átalakítások ellenére ma sem teljesen alkalmas az oktatási intézmény megfelelő szolgálatára. Az alkalmas tantermek és felszerelés hiánya mindig gondot okozott a gimnázium számára, rendszeresen fordul ilyen irányú kérésekkel a városvezetéshez.
Kezdetben az épület csak egy részét alakították át az iskola számára, míg a többi részében lakók, illetve zeneiskola, óvoda és fúvószenekar volt elhelyezve. Csak 1935. augusztus 1-jétől adták át a középiskolának a teljes épületet. Az épületet évről évre fokozatosan alakították át. Az 1937–38-as tanévben a gimnázium tornateremet kapott, mely azóta öltözőkkel és konditeremmel bővült. Tetőszerkezete 2008-ban került javításra, azonban méretei és állapota miatt az iskola pályázati úton próbálja újjáépíttetni.
1940-ben felújították a teljes gerendázatot, de 1962-ig még kétszer kellett kiüríteni az épületet. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Jóval később a gerendákban találtak egy éles bombát.
Az „új” szárnyat 1989-ben építették, melyben újabb tantermek, egy ebédlő, egy előtér, egy zsibongó kapott helyet, és a belső díszudvar is kibővülhetett. Helyén korábban egy patika és egy lakóház állt.
Amikor megépült a tornaterem, egybeépült egy másik épülettel, mely szintén a gimnázium része. Jelenleg egy tanterem és a testnevelő tanárok szobája található benne, korábban tanári lakás. Egy kihelyezett emléktábla szerint: „E házban született Dr. Balogh Kálmán a magyar gyógyszerésztudomány nagymestere 1835. szeptember 29-én”.
Könyvtár Az iskola 2221 kötetből álló gyűjteménye 1944-ben, a második világháborúban megsemmisült. A könyvtári állomány diákok felajánlásaiból kezdett újra gyarapodni. 1959-ig gyűlt össze. A könyvtár teljes értékű könyvtári funkciót csak 1972-től tölthetett be, a fakultációs rendszer bevezetésével. Azóta a könyvtár olvasótermi funkcióval bővült, és 1980-ban számlált. Az iskolában oktatnak könyvtárismeretet, és működött könyvtár szakkör.
A könyvtár azóta is folyamatosan gyarapodik mind a könyvtári munkát, könyvtári szolgáltatásokat segítő eszközökben, mind dokumentum-állományában, ami jelenleg 23133 db dokumentumból (könyv, CD, DVD, DVD-ROM, CD-ROM ) áll.
A fejlődés egyik lépéseként 2001-ben a könyvtárat az iskolán belül új helyre költöztették, aminek következtében külön légtérbe került a szabadpolcos kiválasztó övezet és az akkor már számítógépekkel felszerelt olvasóterem.
A jelenlegi, modern iskolai könyvtári környezet azonban A Varga Katalin Gimnázium tanulást segítő tereinek infrastrukturális fejlesztése című projekt keretében valósulhatott meg 2019. októberében. Mára hagyománnyá vált, hogy a könyvtár igazi közösségi térként hozzájárul a tanulók és dolgozók iskolai munkájához, emberi és szellemi gyarapodásához, s hogy helyet ad könyvtári és iskolai programjainknak.
Igazgatók Az iskola igazgatói: Wollek GézaA Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 540–0–11/1930 rendeletében a városi fiúgimnázium igazgatóját bízta meg a líceum vezetésével. Csak öt év után indult az iskola független története. Később felvette a Voltay nevet. (1930–1935) Dr. Kurucz György (1935–1941) Andor János (1941–1944) Valent István (1944–1945) Nevelős Ágoston (1946–1947) Balogh Lajos (1947–1948) Mohácsi Ilona (1948–1949) Szalay Jánosné Miklósi Ilma (1949–1957) Cseh Andrásné Szívós Éva (1957–1962) Dr. Bartha Lászlóné dr. Lakatos Gizella (1962–1969) Dr. Páldi János (1969–1985) Botka Lajosné Lukács Julianna (1985–2002) Molnár László (2002/03 [megbízott], 2003–2025) Kedves Mónika (2025-)
Programok Korábban Az iskola mindig általános gimnáziumi képzést adott, az idővel változó szakokkal. Amikor először két osztály indult évfolyamonként, az egyik osztály reál, a másik humán tagozatos lett, 1957-től pedig a reál osztályból kettőt indítottak a humán mellett. 1959-től technikai tagozat is létrejött. Ismert az 1966-ban indult a német–orosz szak. 1970-től, miután a gimnáziumban kifejlesztették a fakultációs rendszert, az osztályok jellegét a választott tantárgyak határozták meg. bélyeg|jobbra|250px|A gimnázium a Tisza hídjáról
Technikai tagozat Betűjel D Képzési idő 4 év Az 1980-as évek előtti tagozatok közül csak a technikai tagozatról maradt részletesebb leírás. Az 1959/60-as tanévben indították a tagozatot, amikor az iskola történetében először négy elsős osztály járt a gimnáziumba. Célja az volt, hogy a fiatalok megtalálják a helyüket a technikailag rohamosan fejlődő világban, valamint bepillantást nyerjenek a gazdasági élet elméleti és gyakorlati részébe. A politechnikai oktatásban résztvevők először a mezőgazdasággal ismerkedhettek meg: a hat napos tanítási hét esetükben öt napra rövidült, a hatodik napot pedig a Kertészeti Vállalatnál töltötték. Négy év elvégzése után a tagozat tanulói az érettségi bizonyítvány mellé oklevelet is kaptak.
Matematika-német emelt szintű BetűjelBDiáknyelvmatek-németKépzési idő4 év