Hayden Silas Anhedönia (Tallahassee, Florida, 1998. március 24. –), művésznevén Ethel Cain, amerikai énekesnő, dalszerző, producer és modell. Dalszövegei nosztalgikus és déli gótikus elemekre épülnek, műfaját tekintve zenéjét helyezték az ambient, indie rock és a kortárs népzene műfajokba.
Anhedönia több különböző néven adott ki lemezeket, mielőtt megkezdte volna fő projektjét 2019 közepén. Három középlemez előzte meg debütáló stúdióalbumát, a Preacher’s Daughtert, amelyet 2022-ben jelentetett meg és szakértők méltatták, többen az év egyik legjobb lemezének nevezték. Perverts című műve 2025-ben jelent meg, ugyanebben az évben adta ki második stúdióalbumát, a Willoughby Tucker, I’ll Always Love Yout, amely történetét tekintve az első lemez előzménye.
Pályafutása
2016–2021: kezdetek és középlemezek Anhedönia 2016-ban kezdett el zenélni. Első középlemeze az Ethel Cain név alatt 2019. szeptember 13-án jelent meg Carpet Bed címen. Hónapokkal később kiadta a Golden Age-et december 1-én. 2020 januárjában Wicca Phase Springs Eternal zenész javaslatára felfedezte Lil Aaron rapper, aki meghívta a Prescription Songs kiadóhoz, majd leszerződtette.
2021 februárjában Anhedönia kiadta első kislemezét, mint Ethel Cain, Michelle Pfeiffer címen, amelyen közreműködött Lil Aaron. A Billboard a dalról azt írta, hogy alternatív rock, folk és még country is. Második kislemeze, a Crush március 18-án jelent meg, majd augusztus 3-án egy videóklip követte. A két szám része volt az Inbred című középlemeznek, amelyet a Pitchfork 7,6-ra értékelt és a tavasz egyik legjobban várt albumának nevezte. 2022. március 8-án kiadta Britney Spears Everytime című dalának feldolgozását.
2022–2024: a Preacher’s Daughter
balra|bélyegkép|Anhedönia egy 2023-as fesztiválon 2022. március 17-én Anhedönia kiadta Gibson Girl című kislemezét, és bejelentette debütáló albumát, a Preacher’s Daughtert. A lemez május 12-én jelent meg, az előadó saját kiadóján, a Daughters of Cainen keresztül. Egy koncepcióalbum, amely az Ethel Cain nevű karakter köré épült fel. Zenekritikusok méltatták a lemezt, és az év egyik legjobbjának nevezték. Két kislemez jelent meg róla: a Strangers április 7-én és az American Teenager április 21-én, az utóbbihoz később egy videóklipet is kiadtak. A lemezzel az első nyíltan transznemű személy lett, aki a Billboard 200 első tíz helyét elérte. Az album népszerűsítése érdekében koncertezni kezdett a Freezer Bride Tour (2022) és a Blood Stained Blonde Tour (2023) turnék keretei között. Ezek mellett nyitóelőadó volt a Florence and the Machine Dance Fever Tour turnéja egy koncertjén, illetve Caroline Polachek Spiraling Tour koncertsorozatán. 2024. december 6-án jelent meg az album hanglemezen.
2023 áprilisában fellépett a Coachella Fesztiválon. 2023. június 3-án Anhedönia elájult a színpadon, miközben fellépett a Sydney-i Operaházban, amelynek következtében törölték a koncertet. Másnap már ismét koncertezett. 2023 augusztusában fellépett a Reading Fesztiválon és a Gunnersbury Parkban, a Boygeniusszal és a Munával. 2023 decemberében bejelentette a Childish Behaviour turnét, amely 2024-ben került megrendezésre. 2023-ban kiadta a Famous Last Words (An Ode to Eaters) dalt, amelyet Luca Guadagnino Csontok meg minden filmje inspirált.
2024–napjainkig: a Perverts és a Willoughby Tucker, I’ll Always Love You
bélyegkép|Anhedönia egy 2025-ös koncert közben Anhedönia 2024-ben szerepelt a Forbes 30 Under 30 listáján. Nyitóelőadója volt Mitski The Land Is Inhospitable and So Are We (2023) albumát népszerűsítő turnéjának. 2024. február 14-én kiadta من النهر (magyarosítva: min en-Nahr, jelentése: A folyótól) című dalát, amely egy ima volt a palesztinokért. 2024. szeptember 5-én megjelentette a For Sure feldolgozását, napokkal később előadta a dalt az eredeti előadóval, az American Football együttessel.
2024. október 14-én bejelentett a Perverts című művét, amely 2025. január 8-án jelent meg. Nem tekintik stúdióalbumnak. Később ugyanebben az évben megjelentette debütáló albumának történeti előzményét, amely öt évvel a Preacher’s Daughter előtt játszódik 1986-ban, Willoughby Tucker, I’ll Always Love You’ címen, és elkezdett turnézni a The Willoughby Tucker Forever Tour keretei között. A lemezhez december 29-én kiadott egy demóalbumot, amelyen a projektre végül felkerült dalok korábbi verziói szerepeltek.
A karakter Ethel Lenora Cain (Shady Grove, Alabama, 1970. – Észak-Kalifornia, 1991.) Hayden Anhedönia azonos nevű zenei projektjének főszereplője. Életét a Preacher’s Daughter (2022) és a Willoughby Tucker, I’ll Always Love You (2025) stúdióalbumok dolgozzák fel. Régies nevét Anhedönia azért választotta ki, hogy nosztalgikus érzést hozzon elő a hallgatóból, és bemutassa kapcsolatát a Dél-Egyesült Államokhoz, míg a Cain vezetéknév utalás Káin bibliai szereplőre.
Ethel Vera és Joseph Cain egyetlen lányaként nőtt fel, apja diakónus volt a helyi templomban. Gyerekkoráról nem sok ismert, hiszen a Willoughby Tucker, I’ll Always Love You 16 éves korában játszódik, 1986-ban. A Preacher’s Daughter történetéből kiderül, hogy sok időt töltött templomban és apja szexuálisan zaklatta, erőszakos volt. Apja 1981-ben halt meg, tíz évvel a Preacher’s Daughter kezdete előtt. Iskolában ismerkedett meg Willoughby Tuckerrel, későbbi szerelmével. A második album idején kezdett közelebb kerülni Tuckerhöz, akivel később kapcsolatban is voltak. Az évek során, és egy majdnem halálos baleset után Willoughby elkezdett eltávolodni Etheltől, majd a lány végül elhagyta egy tornádó éjszakáján, de soha sem szeretett mást annyira, mint őt.
Felnőtt korában apja emlékére átvette a templomi gyülekezet vezetését, illetve a Packie’s Diner étteremben dolgozott. Az American Teenager szerint Ethel sokszor szenvedett saját hitével való kapcsolatával. 1991-ben – mikor a Preacher’s Daughter játszódik – elhagyta otthonát Logan Phelpsszel, egy erőszakos bűnözővel, akiről a Western Nights dal íródott. Együtt kiraboltak egy bankot, amely közben Logant megölte a rendőrség, Ethel elmenekült. Bujkálása közben megismerte Isaiah Abramet Arlingtonban, szerelmi kapcsolatba kerültek. A Thoroughfare dal írja le találkozásukat, Ethel csatlakozott Isaiah-hoz kaliforniai útján (bár nem teljesen egyértelmű, hogy beleegyezéssel vagy Isaiah elrabolta). A Preacher’s Daughter második „felvonásában” Isaiah elkezdte drogokkal tömni a lányt, szexmunkára kényszerítve őt. Az August Underground című dal elmeséli, ahogy Isaiah meggyilkolja Ethelt egy kaliforniai kabin padlásán, amely mindig is a terve volt. Ethel halála után Isaiah egy mélyhűtőben tartotta testét a ház pincéjében, egyes részeit meg is ette, mielőtt a rendőrök megtalálták.
Művészete Anhedönia zenei stílusa indie rock, gothic, kortárs népzene, alternatív pop, slowcore, americana és ambient. Ezek mellett vett inspirációt a gospel, a country, a klasszikus rock és alternatív zenei műfajokból. Azt követően, hogy Anhedönia egyre népszerűbb lett a Crush kislemez megjelenése után az Inbred (2021) középlemezről, amely sokkal inkább popszerű volt kijelentette, hogy „félt” attól, hogy popzenét készítsen, azt nyilatkozva, hogy „amint elkezdesz popzenét készíteni, más műfajaidat nem fogják komolyan venni,” de „sokat dolgoztam azon, hogy olyan zenét csinálhassak, amilyet akarok.” Anhedönia Ethel Cain történetét az albumtrilógia mellett regényekben és egy filmben is fel akarja dolgozni.
Kritikusok méltatták zenéjének „cinematográfiáját,” amelyben nagy szerepet játszott Anhedönia filmek iránti érdeklődése, így dalait is különböző jelenetekként és szereplőkkel építette fel. A BroadwayWorld szerint Anhedönia zenéje a „rock, a country és a filmszerű nosztalgia elemeit” egyesíti „földöntúli énekhangjával és nyers szövegeivel, hogy létrehozza különleges hangzását. ” Pályafutása elején inspirációi közé tartozott Karen Carpenter, a Steve Miller Band és keresztény zene. A popzenét tinédzserként fedezte, kedvenc fiatalkori előadójának Florence Welch-et és együttesét, a Florence and the Machine-t nevezte meg.
Magánélete
Identitása és vallása Anhedönia 12 évesen coming outolt családja előtt, majd 20. születésnapján megosztotta, hogy transznemű: „Ahogy felnőttem, megtudtam, hogy vannak más opciók.” „Mindenki számára egyértelmű volt, hogy nem voltam olyan, mint mások. Mikor elkezdtem növekedni, elkezdtem egyre biztosabban érezni magam, mint egy transz nő. Egyedül voltam az egész kisváros ellen.” Az énekes biszexuális nő.
Egy 2021-es interjúban kijelentette, hogy még mindig déli baptista kereszténynek tekinti magát, akkor is, ha az egyházat már 16 évesen elhagyta, hiszen gyerekkorában Isten nagy szerepet játszott. Később, 2023-ban megosztotta, hogy az egész családja már elhagyta az egyházat, és már nem tekintette magát kereszténynek, de még mindig azon értékek alapján él, amelyeket gyerekkorában tanult. Felnőtt korában diagnosztizálták autizmussal, amelyről kijelentette, hogy nagy befolyással volt művészetére.
Közösségi média 2025. július 6-án megjelentek Anhedönia által 2017-ben és 2018-ban posztolt közösségi média-posztok, amelyek között rasszista megjegyzések is voltak, illetve egy fénykép otthon készített pólóról, amin a „legalize incest” (legalizáljuk a vérfertőzést) felirat volt olvasható. Anhedönia három nappal egy 2000 szavas közleményben bocsanátot kért a rasszista posztokért, és a következő magyarázatot adta: „középsikolás éveim nagy részében rendkívül progresszív voltam, [...] mikor kiköltöztem a szüleim házából, belekerültem egy online szubkultúrába, amelynek egyetlen célja a figyelemfelkeltés volt, [...] annyira botrányos akartam lenni, amennyire lehet. [...] Nincs hely mentségekre ebben a helyzetben. Fehér vagyok, és ugyan felelősséget vállalhatok, soha nem érthetem meg teljesen, hogy milyen ezeknek a kommenteknek a másik oldalán lenni. Teljes szívből kérek bocsánatot, [...] akármilyen véleményetek van rólam ez után, teljesen érthető.” Egyes kritikákat elutasított, transzfóbia miatt kezdett lejáratókampánynak nevezte. 2025. július 30-án a The New York Times által szervezett Popcast podcastban szintén beszélt a botrányról: „Fiatal és dühös voltam a világra. Nagyon szégyenteljes és kellemetlen.”
2025. augusztus 14-én Lana Del Rey amerikai énekesnő Instagramra posztolt egy videót All About Ethel című dala részletéből, amely a 13. szám volt nemsokára megjelenő tizenharmadik stúdióalbumáról. A dal producere Jack Antonoff, míg szerzője Del Rey volt, és tartalmazza at „Ethel Cain utálta az Instagram-posztom / Azt hiszi aranyos újrateremteni a Chicago-pózomat,” illetve „a leghíresebb lány a Waffle House-ban.” Az első sor hivatkozás arra, hogy Del Rey kiposztolt magáról és Jack Donoghue-ról 2022 júliusában „családi látogatás” aláírással. Nem sokkal később Anhedönia is kiposztolt egy képet magáról és Donoghue-ról 2021-ből, azt írva a kép alá, hogy „ok, várj, én jövök.” Ezt nem sokkal később törölte, de a kép következtében megjelentek pletykák, hogy romantikus kapcsolatban volt a Salem tagjával. Anhedönia ezt tagadta 2024 szeptemberében, egy később törölt Tumblr-posztban. A másik idézett dalszöveg egy utalás a The New York Times egyik cikkére, amelyet „Ethel Cain a leghíresebb lány a Waffle House-ban” címen tettek közzé. 2023-ban Del Rey dolgozott egy napot egy Waffle House-ban, amelyről sokan úgy gondolták, hogy Anhedöniának célozta. Del Rey hozzászólt a Pop Base egyik Instagram-posztjához: „Nem tudtam Ethel ki volt pár évvel ezelőttig – Mikor valaki elmondta nekem, hogy milyen furcsa képeket rakott ki velem kapcsolatban nem hízelgő lényekkel, beszólva a súlyom miatt, nem értettem a helyzetet.” Nincs rá bizonyíték, hogy Anhedönia tényleg posztolt ilyen képeket.
Politikai nézetek American Teenager című dalának szövege háborúellenes, politikai és vallásos kiábrándulásról beszél, illetve kritizálja az Egyesült Államok fegyverkultúráját. Barack Obama, az ország 44. elnöke 2022-ben kedvenc dalai közé sorolta, ami meglepte az énekesnőt, mivel egy „háborúellenes, hazafiasság ellenes kamu popdal.”