Rolduc apátság (vagy Rolduci apátság, ejtsd roldük /ˈrɔl.dʏk/). Az apátság neve latinul Roda Ducis; hollandul Abdij Rolduc; németül Abtei Klosterrath, franciául Abbaye de Rolduc].Les délices des Pays-Bas, Liège, 1769, 88.o. : "La ville de Rolduc". Az egykori Ágoston-rendi kolostor a legnagyobb épen maradt kolostorkomplexum Hollandiában. Az apátság a rijksmonument (holland nemzeti örökség) része; a Wurm-völgy felett, Kerkrade mellett, Limburg tartományban található, közvetlenül a holland–német határon, a holland Kerkrade és a német Herzogenrath között, melyek korábban egy várost képeztek. A Rolduc név a francia Rode-le-Duc (németül Herzogenrath) helységnévből ered.
Története A Rolduc apátságot 1104-ben alapította Ailbertus van Antoing kanonok, aki előző kolostorát azért hagyta el, mert ott nem tartották be elég szigorúan a rend szabályait. Itt egy Ágoston-rendi apátságot hozott létre. 1136-ban megkapta a limburgi hercegek világi védnökségét. Később néhány limburgi herceget az apátsági templom kriptájában temettek el.
Az apátság védelmére a Rolduc kolostor közelében, attól keletre épült fel Rode vára. I. János a Brabanti Hercegség csapatai élen az 1288-as Worringeni csatában elnyerte a Limburgi Hercegséget, benne "Rode Hercegséggel" (hollandul 's-Hertogenrode vagy 's-Hertogenrade; németül Herzogenrath; franciául Rode-le-Duc). Később Rolduc többször gazdát cserélt, 1430-ban a Burgundi Királysághoz került, amely viszont 1477-ben a Habsburg Birodalom része lett.
A reformáció és a felvilágosodás közvetett következményeként hosszú folyamat során alakult ki az Egyesült Holland Köztársaság, amely a Spanyolország elleni 1568 és 1648 közötti nyolcvanéves háborúval zárult, amely valójában inkább fegyveres konfliktusok sorozata volt, és a harmincéves háborúval együtt ért véget. A nagy háborúk eredménye Hollandia kiválása lett a Német Birodalomból, az Egyesült Holland Köztársaság függetlenné vált. Különösen a konfliktus korai szakaszában a Rolduc apátság többször volt a szembenálló felek közötti háborúk elszenvedője, Rolducot fosztogatás és pusztítás színhelyévé tették, főként a spanyol csapatok. Rolduc 1661-ben az Egyesült Holland Köztársaság része lett, de 1663-ban a Rolduc apátság főapátjának kezdeményezésére újra spanyol fennhatóság alá került. A lassú hanyatlás után, amelynek mélypontja a nyolcvanéves háború pusztításai voltak, a kolostort 1680-ban helyreállították, ebben az időszakban épült az új apáti lakosztály. Rolduc 1713 és 1785 között osztrák, 1795 és 1813 között pedig francia uralom alá került.
Az 1815-ös bécsi kongresszus után megalakult a Holland Királyság, Kerkrade és Rolduc a Holland Egyesült Tartományok Limburg tartományához került, a határt közvetlenül az Rolduc apátságtól keletre húzták meg. A kolostor és a Burg Rode, Rode vára két különböző országba került. Az 1830-as belga forradalom után Limburg keleti része a Német Szövetségen belül ismét Hollandiához került, és a roermondi egyházmegye vette át a kolostort.
1831 és 1840 között, amikor a terület visszakerült Belgiumhoz, az apátság a liège-i egyházmegye kisebb szemináriumának adott otthont. 1843-ban fiúinternátus lett, itt tanult Lodewijk van Deyssel és Alphonse Ariëns.
A Rolduc apátság szerzetesei a 18. században kisüzemi szénbányászatba kezdtek, melyet 1860-tól modernebb, világiak által végzett bányászat váltott fel. A bányászat munkaerőigényessége következtében a lakosság jelentősen felduzzadt a főként dél-európai bányászok folyamatos letelepedésének köszönhetően.
A 18. században megépült az apátság Moretti-szárnya, mely nevét az aacheni barokk építészről, Joseph Morettiről kapta, akinek a nevéhez az aacheni magyar kápolna újjáépítése is fűződdik.
1754-ben készült el. el a rokokó stílusú kolostori könyvtár.bélyegkép|320x320px|Rolduc apátságA 19.. században Matthias Goebbels festőművész festette meg az apátsági templom díszítését, amelyet a nazarénus mozgalom historizáló stílusa inspirált.Klaus Hardering, « », Aachener Kunstblätter, no 58, 1989-1990, 149–192.o.Hans G. Schönen, , Rommerskirchen, 2002 (ISBN 3-926765-94-1).
Apátsági templom A korábbi épület helyén emelt kereszthajós bazilika túlnyomórészt a 12. századból származik, és 1209-ben szentelték fel. A templom nyugati része egy központi, téglalap alaprajzú toronnyal rendelkezik, amelyet két lényegesen alacsonyabb, szintén téglalap alaprajzú lépcsőtorony szegélyez. Eredetileg a templomnak nem volt nyugati bejárata. A kereszthajó mellett a hajó első és harmadik szakasza ál-kereszthajóként a főhajó magasságáig épült, de nem nyúlik túl az oldalhajók külső vonalán. A másik két oldalhajószakasz egy pár masszív pillérrel és egy középső oszloppal rendelkezik, és egy bazilikának megfelelően bélyegkép|A Rolduc apátság kertje alacsonyabbak, mint a főhajó. Az pszeudo-kereszthajók oldalhajói keresztirányú dongaboltozattal fedettek, míg a kereszthajó és a főhajó heveder nélküli keresztboltozattal van lefedve.
A kereszthajó és a szentély alatt található a gazdagon díszített oszlopokkal rendelkező kripta. A háromkaréjos szentély a 19. században épült gótikus elődje helyén. bélyegkép|Rolduc apátság – templombelső moszáni román stílusban
Kolostorkert és temető A Rolduc apátság egy erdős terület közepén, a kis Wurm folyócska mellett található. Saját területén található a kolostorudvar az apátsági templom mögött, a román kori kerengő maradványaival, a kolostorkert (két 1700 körüli kertes házzal) és a fallal körülvett kolostortemetőneogótikus temetőkápolnával, kálváriacsoporttal). A kolostorkertet modern művészeti alkotások, szobrok diszitik, míg a kerengőben képzőművészeti alkotásokból, festményekből látható egyre bővülő kiállítás.
A közvetlen közelben említésre méltó egy kis liget tavacskákkal, mini állatkerttel.bélyegkép|A Rolduc apátsági templom alaprajza a 15. századi gótikus karzattal (1865)|265x265px Annales Rodenses A 12. századtól kezdve készültek az Annales Rodenses évkönyvek, amelyeket Nikolaus Heyendal apát a 18. század elején jelentősen átdolgozott, majd folytatta sorukat, végül az egyik utolsó kanonok, Simon Peter Ernst adta ki őket.
Az Annales Rodenses egyik évkönyvében említik először Rode néven a helységet, mint a Saffenberg grófok „Castrensis Viculis” várbeli települését. Az apátság létrejötte alapvetően befolyásolta a környező települések sorsát, megalapítását követően a környékbeli tanyák és falvak felvirágoztak, a Maastrichtból Kölnbe vezető fontos középkori kereskedelmi útvonal itt vezetett keresztül.
Az Annales Rodenses évkönyvekben számos Rajna-vidéki és limburgi település első okleveles említése található.
Jelenlegi rendeltetés A volt apátság ma középiskolának (Charlemagne College, korábban College Rolduc), római katolikus szemináriumnak és konferenciaközpontnak ad otthont.
Irodalom
Klaus Hardering: Die Abteikirche von Klosterrath. Baugeschichte und Bedeutung. = De Abdijkerk te Rolduc (= Clavis kunsthistorische monografieen, 18). Clavis – Stichting Publicaties Middeleeuwse Kunst, Utrecht 1998, ISBN 90-75616-06-6. Hans G. Schönen: Die Bilderbibel des Matthias Goebbels in Rolduc (Kerkrade), Oekoven (Rommerskirchen), Marienborn (Zülpich-Hoven). Edition St. Briktius, Rommerskirchen-Oekoven 2002, ISBN 3-926765-94-1. Consuetudines canonicorum regularium Rodenses. Die Lebensordnung des Regularkanonikerstiftes Klosterrath (= Fontes Christiani, 11). Text erstellt von Stefan Weinfurter. Übersetzt und eingeleitet von Helmut Deutz. 2 Teilbände. Herder, Freiburg im Breisgau u. a. 1993, ISBN 3-451-22114-4 (Teilband 1), ISBN 3-451-22115-2 (Teilband 2). Helmut Deutz: Geistliches und geistiges Leben im Regularkanonikerstift Klosterrath im 12. und 13. Jahrhundert. Siegburg 1990, ISBN 3-87710-201-8. Wolfgang Gärtner: Das Chorherrenstift Klosterrath in der Kanonikerreform des 12. Jahrhunderts. In: Zeitschrift des Aachener Geschichtsvereins 97 (1991), 33–220.o. Klaus Hardering: Abtei Rolduc in Kerkrade (Rheinische Kunststätten Heft 567). Media Cologne Kommunikationsmedien, Hürth 2018, ISBN 978-3-86526-122-9. Günter Krieger: Rolduc – Geschichten rund um eine Abtei. Ammianus-Verlag, 2017, ISBN 978-3-945025-67-3.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Kerkrade Herzogenrath Wurm Limburg Limburg (Belgium) Limburgi Hercegség Limburg hercegeinek listája
Kategória:Limburg tartomány Kategória:Limburg (Hollandia) Kategória:Hollandia építményei