Az USA (narancssárga) és Grönland (zöld) A Föld térképén|thumb|right|250px A 19. század óta az Amerikai Egyesült Államok többször is fontolóra vette és meg is próbálta megvásárolni Dániától Grönland szigetét, ahogyan 1917-ben a dán Nyugat-Indiával is tette. Az Egyesült Államok kormányán belüli belső viták Grönland megszerzéséről nevezetesen 1867-ben, 1910-ben, 1946-ban és 2019-ben zajlottak, és a megszerzést szorgalmazta többek között William Henry Seward és James F. Byrnes korábbi amerikai külügyminiszterek, magánemberként Nelson Rockefeller volt alelnök, nyilvánosan pedig Donald Trump elnök. A második világháború után az Egyesült Államok titokban felajánlotta Grönland megvásárlását; a sziget megvásárlásáról szóló nyilvános viták Trump 2024-es újraválasztása után kerültek elő.

Bár Grönland autonóm terület a Dán Királyságon belül, a grönlandi és a dán hatóságok nyilvánosan megerősítették Grönland önrendelkezési jogát, és kijelentették, hogy Grönland „nem eladó”. Sok grönlandi támogatja a függetlenséget, és sok dán a Grönlandhoz fűződő történelmi kapcsolatokat a dán nemzeti identitás szerves részének tekinti.

Az Egyesült Államok régóta úgy tekint Grönlandra, mint amely létfontosságú a nemzetbiztonság szempontjából. A 20. század elején Grönlandot a nyugati féltekén található számos európai birtok közé sorolta, amelyeket az USA elleni fenyegető támadás esetén megelőző jelleggel elfoglal és megerősít. A II. világháború alatt az USA a Monroe-doktrínára hivatkozva megszállta Grönlandot, hogy megakadályozza, hogy Németország Dániát megszállva tartsa. Az amerikai hadsereg a háború után Grönlandon maradt, és 1948-ra Dánia felhagyott az USA távozásra való rábeszélésére tett kísérleteivel. A következő évben mindkét ország tagja lett a NATO katonai szövetségnek. Egy 1951-es szerződés jelentős szerepet biztosított az Egyesült Államoknak Grönland védelmében. Ma egy katonai bázisa van ott: a Pituffik űrbázis.

Története 1867 1910 1946 Hidegháború 21. század Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína a 21. század elején fokozott figyelmet fordított Grönlandra és az északi-sarkvidéki geopolitikára. 2010-ben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov részt vett az Északi-sarkvidéki Ötök találkozóján. 2019-ben Rasmus Nielsen, a Grönlandi Egyetem munkatársa elmondta: „Az elmúlt néhány évben nagyobb hangsúlyt és nagyobb részvételt láthatunk, amit az Egyesült Államok szeretne [Grönlandon]. Érezhető, hogy az USA valóban ráébredt az északi-sarkvidéki valóságra - részben Oroszország, részben Kína miatt.".

James P. Cain dániai amerikai nagykövet 2007-ben azt írta, hogy Grönland függetlensége elkerülhetetlen. Országának lehetősége van arra, hogy befolyásolja az új nemzet felépítését, ezért fel kell készülnie arra, hogy közvetlenül kommunikáljon Grönlanddal, amikor a sziget autonómiát nyer. A folyamatban lévő amerikai oktatási, kulturális és tudományos programok erősítették a kapcsolatokat a leendő országgal, és távol tartották Kínát - írta Cain.

A sziget továbbra is fontos az amerikai és a NATO biztonsága szempontjából; Walter Berbrick, a Naval War College munkatársa 2019-ben azt mondta: „Akié Grönland, azé az Északi-sarkvidék. Ez a legfontosabb stratégiai hely az Északi-sarkvidéken és talán a világon." Az Egyesült Államok hangsúlyozza Grönland észak-amerikai földrajzi fekvését, és amerikai diplomáciai és katonai tisztviselők, valamint az Egyesült Államok Geológiai Kutatóközpontja (USGS) gyakran látogatnak el a szigetre. 2018-ban az amerikaiak újra létrehozták az Egyesült Államok második flottáját, amely az Észak-Atlanti-óceánért felelős; Berbrick javasolta, hogy a flotta Grönlandon állomásozzon, John Rood politikai védelmi államtitkár pedig megállapodást írt alá a kettős felhasználású infrastruktúrába való beruházásról. Henrik Breitenbauch, a Koppenhágai Egyetem munkatársa szerint a megállapodás, amelyet Grönland üdvözölt, része annak, hogy az Egyesült Államok egyre nagyobb hangsúlyt fektet Észak-Amerika védelmére. A szigeten építheti meg az Egyesült Államok az új stratégiai sarkvidéki kikötőt, amelyet a 2020-as pénzügyi évre vonatkozó nemzetvédelmi felhatalmazási törvény ír elő.

Grönland 2019-ben légi felmérést kért az Egyesült Államoktól. A Trump-kormányzat vásárlási javaslata előtt tervezett, de a Trump-kormányzat vásárlási javaslata után történt, az Egyesült Államok haditengerészete hiperspektrális képalkotást használt Garðar felett, és az USGS értelmezte az adatokat, hogy ásványkincseket keressen. 2020 áprilisában Grönland elfogadta a 12,1 millió amerikai dolláros amerikai támogatást. Dánia 2019 decemberében jóváhagyta a Trump-kormányzat kérését egy grönlandi konzulátus létesítésére. A második világháború alatt megnyitott és 1953-ban bezárt konzulátus 2020 júniusában nyílt meg újra, egy nappal azután, hogy a kormányzat bejelentette, hogy új jégtörőflottát fog építeni. Nick Solheim, a Wallace Institute for Arctic Security munkatársa szerint a két aktus „a legmonumentálisabb dolog, amit az elmúlt 40 évben az északi-sarkvidéki politika terén tettünk”.

Donald Trump javaslatai 2019 óta, az első ciklusa alatt és egyre inkább a második ciklusára való megválasztása óta Donald Trump többször is hangoztatta azt az igényt, hogy az Egyesült Államoknak Grönlandot is ellenőrzése alá kell vonnia. Állítólag úgy tekint a megszerzésére, mint ami egyrészt létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából, másrészt pedig úgy, mint amivel megerősítheti történelmi örökségét elnökként, hasonlóan ahhoz, ahogyan elődje, William McKinley szerzett új területeket az Egyesült Államok számára.

Irodalom

Jegyzetek

Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok történelme Kategória:Grönland