„A szeretet értelme” (oroszul: Смысл любви) – Vlagyimir Szergejevics Szolovjov öt cikkből álló ciklusa, melyet „A filozófia és a pszichológia kérdései” folyóiratban publikáltak az 1892-1894-es években.
Ahogy Alekszej Fjodorovics Loszev írja a filozófusról szóló monográfiájában: „itt V. Szolovjov az emberiség számára egyetlen menekülési útként hirdeti a szerelmet, melyet igaz, hogy rendkívüli módon átszellemiesít, úgyhogy kétséges marad az egésznek a fiziológiája, ahogyan ez a megjegyzésekben (VII, 22) kiderül. Szolovjov szerint ennek a szerelemnek semmi köze sincs az utódnemzéshez, a szerelem az egoizmus legyőzése, a szerető és szeretett egyetlen osztatlan egészbe való összeolvadása; Krisztus és az egyház viszonyának – igaz, gyenge reprodukciója; az örök mindenegység képmása” .
Főbb tartalom és idézetek Loszev szerint „a legfontosabb az, hogy helyesen értsük, mit ért Szolovjov az adott tanulmányban a »nemi szeretet« kifejezés alatt. A helyzet az, hogy a »nemi« oroszul túl naturalistán és prózaian hangzik. Inkább biológiai, fiziológiai, sőt kevésbé pszichológiai, mint inkább hétköznapi és nyárspolgári kifejezés. Maga Szolovjov az elmélete számára abszolút sikertelennek tartja, és ahogy ő maga mondja, csak megfelelőbb terminus híján használja”
Első cikk (előzetes megjegyzések) Első cikk (előzetes megjegyzések) Szolovjov annak a nézetnek a következetes cáfolatával kezd, hogy a férfi és nő közötti szerelem feladata a szaporodás, hogy az csupán a faj folytatásának eszköze. Valójában, mondja a szerző, a szerelem értelme nem a faji, hanem az individuális életben gyökerezik, és felteszi a kérdést, hogy miben áll ez az értelem.
Második cikk Az erre a kérdésre adandó válaszhoz első megközelítésben Szolovjov a (nemi) szerelmet olyan erőnek jelzi, mely valósan legyőzi az emberi egoizmust, emellett ebben előnyben részsül a szeretet többi fajtájával szemben, melyek a következők: misztikus, anyai, baráti, művészetek és tudomány iránti, hazaszeretet sőt az egész emberiség iránti szeretet. Figyelemre méltó a filozófus érvelése az egoizmus lényegéről:
Harmadik cikk Szolovjov most a legeredetibb gondolatot jelenti ki: a férfi és nő közti szerelem teljes megvalósulása még sohasem valósult meg a történelemben. A szerelem ügye még sosem lett befejezve. De ez a helyzet egyáltalán nem bizonyítéka annak, hogy a szerelem egyáltalán nem valósítható meg vagy hogy önmagában illuzórikus. Sikeréhez az első lépésnek a valódi célja tisztázása kell, hogy legyen. Mi is a célja?
Az „igazi ember létrehozása” azonban nem más, mint az isteni képmás helyreállítása az emberben és az emberiségben; a férfi és nő közti szerelem témája vallási tartalommal megtöltöttnek bizonyul. És itt Szolovjov a tanulmány legfontosabb gondolatai közül egy másikat mond ki:
A filozófus áttér a halál feletti győzelem témájára.
Negyedik cikk
Az ilyen egyesülés az igazi szellemiség aktusa, melyhez Isten az erőt kegyelemből adja az embernek:
A negyedik cikk vége és az ötödik cikk azon gondolatok kifejtésének van szentelve, melyek Vlagyimir Szolovjov egész munkásságán átvonulnak – a mindenegységről és az Örök Nőiségről való tanítások:
Ötödik cikk
Az ilyen megvalósulás egyik feltétele az ember természethez való viszonyának megváltoztatása, a többit csak találgathatjuk:
A szeretet osztályozása Vlagyimir Szolovjov a Brockhaus és Ephron Enciklopédikus Szótárban egy sor cikk szerzője, beleértve a „Szeretet” cikket. Ebben a cikkben megadja az osztályozását a szeretet fajtáiról szülő gyermekek iránti szeretete; gyermekek szülők iránti szeretete; házastársi vagy nemi szeretet.
Értékelések Nyikolaj Alexandrovics Bergyajev azt tartotta, hogy Vlagyimir Szolovjovnak „A szeretet értelme” c. műve a legjelentősebb, amit a szeretetről írtak”
Trubeckoj herceg véleménye szerint:
Fordítás
Források Лосев А. Ф. «Владимир Соловьёв и его время». Серия «Жизнь замечательных людей». — М.: Молодая гвардия, 2009. — 617 с. Вл. С. Любовь // Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона : в 86 т. (82 т. и 4 доп.). — СПб., 1896. — Т. XVIII. — С. 216—217. Бердяев Н. А. "Философия свободного духа" Архивная копия от 17 ноября 2012 на Wayback Machine — М.:Республика, 1994. — 480 с. , Jevgenyij Nyikolajevics Trubeckoj: Vlagyimir Szergejevics Szolovjov Világszemlélése, 1. kötet, 581-582. oldal
Kategória:Filozófia Kategória:1890-es évek Kategória:Újságcikkek