bélyegkép|Emléktáblája Balatonfüreden, egykori rendelőjének falán Sümegi József, születési és 1886-ig használt nevén Singer JózsefAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 17191/1886. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1886. év 11. oldal 45. sor (Szilasbalhás, 1862. augusztus 6. – Budapest, 1945. szeptember 28.) fürdőorvos, balneológus, egészségügyi tanácsos.
Élete Sümegi Jakab (1833–1905) orvos és Stern Sarolta (1835–1911) fiaként született zsidó családban. Anyai nagyapja, Stern József is az orvosi hivatást gyakorolta. Apai nagyapja tanító volt. A tanácsköztársaság kikiáltását követően kitért a katolikus vallásra családjával.
Középiskolai tanulmányait a Bajai Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte (1871–1879), majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett. Pályáját katonaorvosként kezdte. 1890-ben tartalékos állományba helyezték. Ebben az évben kezdte meg az V. kerületi Bálvány utca 11. szám alatt a „testegyenészeti, gyógygymnastikai és massage” rendelését. 1906-ban saját kérésére végleg elbocsájtották a hadseregtől.
A hűvösebb hónapokat Budapesten töltötte, májustól szeptemberig Balatonfüreden rendelt. 1903 és 1908 között a Fittler-villában (ma: Kedves Cukrászda), 1908-tól 1941-ig a Blaha Lujza utca 5. szám alatti házban – melynek falán emléktáblája található –, 1941-től 1943-ig pedig a Stefánia szálló első emeletén volt a rendelője. Állandó betegei közé tartozott Kiss József költő és Blaha Lujza színésznő.
1929-ben kinevezték Zala vármegye tiszteletbeli főorvosává. A következő évben a közegészségügyi szolgálat terén kifejtett eredményes működése elismeréséül megkapta az egészségügyi tanácsosi címet.Gyógyszerészi Közlöny, 1930. június 29. (46. évfolyam)
Tevékenységének köszönhetően lett közismert a balatonfüredi gyógyforrás. Számos értekezést írt a szívbántalmak fizikai terápiájával kapcsolatban. Tagja volt a Balatoni Szövetség és a Balneológiai Egyesület igazgatótanácsának.
Családja Házastársa Adler Ernesztina (1870–1959) volt, Adler Károly gyárigazgató és Blau Regina lánya, akivel 1892. március 27-én Budapesten kötött házasságot.
Gyermekei: Sümegi István (1894–?) belgyógyász, egyetemi tanár. Felesége Székely Margit. Sümegi János (1897–1977) ügyvéd. Sümegi Mária (1900–1953) tisztviselő, férjezett Frivaldszky Andorné.
Művei Az izületi neurosisról, annak egy új alakja és erőművi kezeléséről. (Gyógyászat, 1891, 1.) Az idült szívbántalmak és az ütőérelmeszesedés physikális gyógymódja. (Budapesti Orvosi Újság, 1906, 15.) Az idült szívbántalmak kezelése különös tekintettel a légfürdőkre. (Budapesti Orvosi Újság, 1907, 18.) A szívbetegek és érelmeszesedésben szenvedők étrendje. (Jó Egészség, 1918, 1–2.) A háborús szívről és annak gyógykezelése fürdőhelyeken. (Budapesti Orvosi Újság, 1918, 16–17.) A véredényrendszer syphilis által okozottbetegségei. (Gyógyászat, 1922, 15–16.) Újabb elméletek a balneológia és klimatológia hatásáról. (Gyógyászat, 1923, 35–36.) A magyar fürdők és ásványvizek forgalma. (Orvosi Hetilap, 1926, 23.) Fürdő, fürdőorvos és a fürdőorvosképzés. (Gyógyászat, 1926, 29.) Az ideges eredetű szívbántalmak. (Gyógyászat, 1936, 20–23.)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar balneológusok Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek