egy közötti átmérőjű kisbolygó, Apollo-típusú (Földet keresztező) földközeli objektumnak minősítve. Az ATLAS ( Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System ) chilei állomása fedezte fel 2024. december 27-én. 2025. február 7. szerint 3-as besorolást kapott a torinói skálán, 1 a 45-höz (2,2%) az esélye annak, hogy 2032. december 22-én a Földet érinti. A NASA a Palermo Technical Impact Hazard Scale −0.32 es besorolást adja -re, ami a háttérveszély 47,9%-os becsapódási kockázatának felel meg. A felfedezés elindította a bolygóvédelmi válaszlépések első lépését, amelynek során több nagy távcsövet kértek fel, hogy gyűjtsenek adatokat az objektumról, és az ENSZ által jóváhagyott űrügynökségek arra késztetik, hogy kezdjék meg az aszteroidafenyegetés mérséklésének tervezését.

Az aszteroida spektrumainak és fotometriai idősorainak előzetes elemzése azt sugallja, hogy ez egy köves S- vagy L-típusú aszteroida, amelynek forgási periódusa közel 19,5 perc. Az aszteroida 2024. december 25-én (két nappal a felfedezése előtt) közelítette meg a Földet távolságra, és most távolodik a Földtől. Következő közelítését 2028. december 17-én hajtja végre. 2025 áprilisának elejére és 2028 júniusáig túl messze lesz a Földtől ahhoz, hogy földi távcsövekkel megfigyelhető legyen. Az űralapú infravörös teleszkópok, mint például a James Webb űrtávcső és a Nancy Grace Roman Űrteleszkóp, képesek lesznek megfigyelni -t amikor az távol van a Földtől.

Fizikai jellemzők

Méret és tömeg balra|bélyegkép| és más figyelemre méltó meteoroidok méretének összehasonlítása az ember által készített tárgyakkal méretarányosan A átmérőjét még nem mérték, de fényességéből ( abszolút magnitúdó ) megbecsülhető a felületi visszaverőképesség ( geometriai albedó ) elfogadható értékeinek tartományával. Ha a látható fény 5%-a és 25%-a között veri vissza, akkor az átmérője között van . A NASA becslése szerint az átmérő 0,154 feltételezett geometriai albedó esetén. Ezek a becslések szerint körülbelül akkora, mint az 1908-as Tunguska eseményt okozó aszteroida vagy az arizonai Meteor-krátert 50 000 évvel ezelőtt létrehozó vas-nikkel aszteroida , és lényegesen kisebb, mint a DART átirányítási teszt Dimorphos célpontja. A átmérőjét és albedóját csak termikus infravörös megfigyelésekkel, radarmegfigyeléssel, csillagok okkultációjával vagy űrszonda közvetlen képalkotásával lehet tovább korlátozni.

A tömegét és sűrűségét még nem mérték, de a tömeg egy feltételezett sűrűséggel megbecsülhető. A NASA becslése szerint a tömeg 2,2× kg feltételezett sűrűséggel, ami a köves aszteroidákra jellemző sűrűség.

Összetétel és forgási periódus A Gran Telescopio Canarias és a Lowell Discovery Telescope előzetes spektroszkópiai elemzése azt sugallja, hogy vagy S-típusú (az összes aszteroida 17%-a), vagy L-típusú aszteroida, mindkettő köves összetételre utal.

A Very Large Telescope (VLT) és a La Silla Obszervatórium 1,54 méteres teleszkópja fotometriai megfigyelései azt mutatják, hogy forgási periódusa közel 19,5 perc. A fényereje 0,42 magnitúdóval változik forgás közben, ami azt jelzi, hogy megnyúlt alakja van. A VLT a több fázisszögben is megfigyelte, 5° és 35° között, ami lehetővé tenné egy olyan fázisgörbe felépítését, amely korlátozhatja az aszteroida felszíni tulajdonságait.

Pályája balra|bélyegkép|Pályadiagram A elliptikus pályán kering a Nap körül, amely keresztezi a Föld pályáját, így Apollo-típusú földközeli objektum. Az aszteroida keringési ideje körülbelül 3,99 év, keringési szöge pedig 3,41 fok a Föld pályájához (ekliptikához) képest.

Az aszteroida 2024. november 22-én érkezett a perihéliumba (a Nap legközelebbi megközelítése). Az aszteroida 2024. december 25-én közelítette meg a Földet, két nappal a felfedezése előtt. A találkozás során az aszteroida felett haladt el a Földtől, majd a Holdtól. Az aszteroida legközelebb 2028. december 17-én közelíti meg a Földet, amikor elhalad a bolygóról. A 2028-as találkozás lehetőséget ad a csillagászoknak további megfigyelések elvégzésére, és négy évvel meghosszabbítja a megfigyelési ívet . Ez nagymértékben javítja pályájára vonatkozó számításokat a 2032. december 22-i közeledésre való felkészülés során.

2032-es lehetséges becsapódása balra|bélyegkép| Hatáskockázati folyosó a 2032 - es megközelítéshez bélyegkép| animáció a nap körül – 2032 közeli megközelítés A számítások a 43 nap megfigyelési ívét használva 2025. február 7. szerint megállapítja, hogy 1 a 45-höz (2,2%) esélye van annak, hogy 2032. december 22-én 14:02 óra körül a Földbe csapódik . A névleges legközelebbi megközelítés a Földhöz 22-én 11:40 UT (a legközelebbi megközelítési idő bizonytalansága 16 1/3 óra) , 3 szigma bizonytalanság mellett . mérete és 1%-nál nagyobb becsapódási valószínűsége miatt a torinói skála 3. szintjén van besorolva, ami arra késztette a Nemzetközi Kisbolygó Figyelmeztető Hálózatot, hogy 2025. január 29-én közleményt adott ki. Ez a második legmagasabb torinói skálaérték, amit egy aszteroida valaha is elért, a 99942 Apophis mögött, amely 2004 végén rövid időre a torinói skála 4-es szintjét sorolta be. A NASA a Palermo Technical Impact Hazard Scale −0.32-es besorolást adja -re, ami a háttérveszély 47,9%-os becsapódási kockázatának felel meg. Az Európai Űrügynökség −0.29 -es Palermo értékelést ad 2,25%-os becsapódási valószínűséggel , míg a NEODyS −0.31 et 2,04%-os becsapódási valószínűséggel. A lehetséges becsapódási helyeinek kockázati folyosója a Csendes-óceántól Dél-Amerika északi részéig, az Atlanti-óceánon, Közép-Afrikán, az Arab-félsziget egy szegletén, majd Észak-Indiáig tart.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:A Naprendszer kisbolygói Kategória:Föld-közeli kisbolygók