Hencz László (Szeged, 1902. február 21. – Budapest, 1975. augusztus 26.) urológus-sebész, kórházi főorvos, egyetemi magántanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).
Élete Hencz Ferenc (1869–1935) kúriai bíró, törvényszéki elnök és Strobel Mária (1875–1955) fiaként született. Bátyja Hencz Andor (1900–1993) tüdőgyógyász. Gyermekkorát Győrben töltötte, ahol apja az ottani törvényszék elnöke volt. A Győri Szent Benedek-rendi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1919). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1927. április 7-én avatták orvosdoktorrá. 1927 és 1929 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Szülészeti Klinikájának gyakornokaként kezdte pályáját, s ez idő alatt megszerezte szülészetből és nőgyógyászatból a szakorvosi végzettséget. 1934-ben jogosulttá vált a húgy- és ivarszervi bántalmak szakorvosi cím használatára.Fővárosi Közlöny, 1934. október 30. (45. évfolyam, 52. szám) 1929-től a Szent János Kórház Urológiai-Sebészeti Osztályának segédorvosa, 1934-től alorvosa, 1935. július 1-től adjunktusa volt. 1942. november 1-jén kinevezték az Urológiai Klinika fizetéstelen tanársegédévé, 1945-ben adjunktusává. 1944-ben az Urológia, különös tekintettel a női ivarszervekre című tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1949-ben megbízták a Szent István Kórház Urológiai Osztályának vezetésével. Nyugalomba vonulásáig, 1972-ig vezette az osztályt.
A Magyar Urológiai Társaság elnöke volt.
A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.
Művei A húgyutak purpurás megbetegedése. (Gyógyászat, 1932, 15.) Adatok a hugyutak fertőzéses-lobos megbetegedéseinek peroralis therapiájához. (Gyógyászat, 1936, 4.) A vesetuberculosis műtétének késői eredményei. (Orvosképzés, 1937, 2.) A prostatamassageról. (Magyar Urológia, 1938, 1.) A gonorrhoea chemotherapiája. – A női trigonitisről. (Magyar Urológia, 1938, 6.) Kő okozta anulia negativ röntgenlelet mellett. (Magyar Urológia, 1940) A vese sebészeti megbetegedései terhesség alatt. (Magyar Urológia, 1941) A vesegümőkór miatt operált egyvesések terhessége. (Orvosképzés, 1942, 2.) Prostatahypertrophia és prostatatályogok. – A női trigonitis. – A veseképződés. (Magyar Urológia, 1943) Fejlődési rendellenesség és következményeinek több műtéttel történt megoldása nyolcéves gyermekekben. (Orvosi Hetilap, 1950, 46.) Klinikai megfigyelések a lezárt vese működéséről. (Orvosi Hetilap, 1951, 36.) Tünet és kezelés nélkül gyógyult kétoldali vesegümőkór. (Orvosi Hetilap, 1954, 18.) A prostatarák keletkezésének és hormonkezelésének problémái. (Orvosi Hetilap, 1955, 4.) Rejtett vese- és csigolyagümőkór, ellenoldali nem specifikus zsákvese klinikai és röntgen diagnosztikája és sorozatos műtéttel elért gyógyulása. W. Leichner Zsuzsával. (Orvosi Hetilap, 1962, 16.) Beékelt juxtavesicalis ureterkövek röntgenbesugárzással kombinált komplex kezelése. Vaczó Györggyel, Weilné Leichner Zsuzsával. (Orvosi Hetilap, 1966, 39.)
Díjai, elismerései Az egészségügy kiváló dolgozója (1972)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar urológusok Kategória:Magyar szülész-nőgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:Szegediek Kategória:Győriek Kategória:Budapestiek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek