jobbra|bélyegkép|265px|A díj névadója Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere Az Ybl Miklós-díjat 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (1069/1953. (XI. 6.) határozat) az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb hazai szakmai kitüntetésként. 1964-ig évente hat I. és hat II. fokozatú díjat adományoztak, 1964–1977 között harmadik fokozatú díj adományozására is volt lehetőség, majd 1978-tól évi tízre csökkent a díjban részesíthetők száma.
Az építészeti díjak újabb szabályozására és új díjak alapítására 1992-ben került sor. Ekkor úgy rendelkeztek, hogy az Ybl Miklós-díj életműért adható díj, amely a hazai környezet építése, alakítása és értékmegőrzése érdekében huzamosan kifejtett kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó tevékenység, életmű elismeréséül és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható. Ezt követően évente legfeljebb 5 díjat adnak ki, így nőtt annak eszmei értéke is. A díjat ugyanaz a személy 5 éven belül csak egyszer, és életútja folyamán legfeljebb kétszer kaphatja meg. Újabb díj adományozására csak olyan teljesítmény alapján lehet javaslatot tenni, amelyet a javasolt személy a korábban adományozott díj elnyerése óta ért el. Egy díj nem osztható meg két vagy több személy között.
A beadott javaslatokat (pályázatokat) az Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottság elemzi és rangsorolja. Ezt követően a bizottság a mindenkori regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek tesz javaslatot. A díjak átadása az érintett évet követő év március 15-éjének megünnepléséhez kapcsolódik. Díjátadó az érintett miniszter.
A díjjal emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az érem bronzból készül, kör alakú, 60 mm átmérőjű, mely Borsos Miklós alkotása. Egyik oldalán Ybl Miklós dombormű arcképe, a szélén YBL felirat, valamint Borsos mesterjegye látható. A másik oldalán vésett felirattal az adományozott neve és az adományozás évszáma található.
2004-ben rendezték meg – a rangos díj fél évszázados fennállása alkalmából – az Ybl Miklós-díj 50 éve című vándorkiállítást, amely a Széchenyi István Egyetem aulájában volt látható szeptember 6–17. között.
2005-ben módosították a hatályos rendeletet, s ezt a 31/2005. (X. 21.) TNM rendelettel adták közre.
2008-ban megújult a díjat odaítélő bizottság: a nyolctagú testület elnöke ettől kezdve Fegyverneki Sándor országos főépítész.Magasépítkezésekért adták az Ybl-díjat – Index, 2008. március 13. Bővebben:Tájékoztató a 2008. évi Ybl Miklós Díjról – Magyar Építész Kamara, 2008. március 13.Átadták az Ybl-díjakat – archiweb.hu, 2008. március 14.Lásd a 2008. március 13-ai Index-cikket.
Díjazottak (1953–2025)
__LEGYENTARTALOMJEGYZÉK__
A, Á Aczél Gábor (1984), építész Ághné Korompay Katalin (1989), építész Almstaier Ottó (1972), építész Andor Anikó (1999), táj- és kertépítész Arnóth Lajos (1964), építész Ágostházi László (1976), építész Ázbej Sándor (1973), építész
B Bachmann Bálint (2013), DLA építész Bachman Zoltán (1987), építész-egyetemi tanár Bajnay László (1958), építész Bajnay Zsolt (1980), építész Bakos Béla (1960), építész Balázs György (1967), építész Balázs Mihály (1995), DLA építész Balogh Balázs (1998), építész Balogh István (1962), építész Basa Péter (2007), építész Batka István (1975), építész Bálint Imre (2003), építész Bálint János (1965), építész Bán Ferenc (1986), építész Bata Tibor (2017), építész Bedécs Sándor (1970), belsőépítész Benczúr László (1989), építész Bene László (1960 és 1975), építész Benjamin László (1958), építész Biricz Ferenc (2014) építész Bíró Márton (1966), építész Bitó János (1989), építész-egyetemi docens Bodonyi Csaba (1979), építész Bodrossy Attila (1985), DLA építész-egyetemi docens Bonta János (1979), építészettörténész Bordás Péter (2023), építész Boros Pál (1999), építész Boross Zoltán (1960), építész Borosnyai Pál (1971), építész Borsos László (1960), építész Boruzs Bernát (1972), építész Borvendég Béla (1960), építész Böhönyey János (1955), építész Böjthe Tamás (1971 és 1975), építész Brenner János (1964), építész-városrendező Brjeska István (1961), építész
C Callmeyer Ferenc (1956 és 1993), építész Callmeyer László (2018), építész Czeglédi István (1977), építész Czigler Endre (1964), építész Czigány Tamás (1999), DLA építész-egyetemi docens
Cs Csaba László (1958 és 1988), építész Cságoly Ferenc, (1993) DLA építész-egyetemi tanár Csángó András (1965 és 1967), építész Cserba Dezső (1956), építész Cserhalmy József (1972), építész Csernyus Lőrinc Zoltán (2012), építész Csernyánszky Gábor (2009), építész Csete György (1992), építész Csics Miklós (1965), építész Csikós István (1990), építész Csikós Zoltán (1994), építész Csikvári Antal (1972), építész Csillag József (1972), építész-városrendező Csillag Katalin (2019), építész Csizmár Gyula (1987), építész Cs. Juhász Sára (1966), építész Csomay Zsófia (1986), építész Csontos Csaba (1988), építész Csontos Györgyi (2020), DLA építész Csordás Tibor (1955), építész
D Darnyik Sándor (1973), építész-városrendező Dávid Károly (2010, posztumusz) építész Dely György (1989), építész Demény Tamás (1980), építész Demeter Nóra (2017), építész Dénes György (2023), építész Dénesi Ödön (1960), építész Déry Attila (2006), építész Detre Villő (1993), építész Dévényi Sándor (1988), építész Dévényi Tamás (2000), építész Dézsi János (1973), építész Dianóczky János (1972), építész Dobai János, építész (1990) Dobó János (1981), építész Dobozi Miklós (1987), építész Dragonits Tamás (1968), építész Dul Dezső (1958), építész
E, É Egressy Imre (1961), építész Egyed Tibor (1976), építész Ekler Dezső (1994), építész Elekes Keve István (1969), építész Eleőd Ákos (2012), építész, belsőépítész Emődy Attila (1963), építész Erdei Ferenc (1967), építész Erdélyi Zoltán (1968), építész Erdőss Annamária (1996), építész Erhardt Gábor (2021), építész Erő Zoltán (2021), építész
F Fajcsák Dénes (2024), építész Farkas Gábor (1979), építész Farkas Ipoly (1961 és 1970), építész Farkas László (1967), építész Farkas Tibor (1956), építész Farkasdy Zoltán (1963 és 1973), építész Fátay Tamás (1962), építész Fazakas György (2020), építész Fazakas Péter (1988), megyei főépítész Fehérvári Sándor (1983), belsőépítész Fejérdy Péter (2011), építész, tervező, oktató Fekete Antal (2000), építész Félix Zsolt (2022), építész Felcsuti László (1985), építész Ferencz István (1985), építész Ferencz Marcel (2013), építész Ferenczy Károly (1977), építész Ferkai András (2002), építész Fernezely Gergely (2021), építész Fialovszky Tamás (2022), építész Finta József (1965 és 1972), építész Flach János (1960), építész Fodor László (1960), építész Földes László (2006), építész Földesi Lajos (1963 és 1971), építész Füle Lajos (1971), építész-városrendező Fülöp Annamária (1982), építész Fülöp Imre (1971), építész Füzesséry Zoltán (1986), építész
G Gábor László (1963), építész Gádoros Lajos (1953 és 1958), építész Gall, Anthony (2018), építész, építészettörténész, egyetemi oktató Gáspár Tibor (1963), építész Gelesz András (2012), építész Gere Mihály (1980), építész Gereben Gábor (1991), építész Gergelyné, Korompay Judit (1991),építész-városrendező Gerle János (1997), DLA építészettörténész Gerő László (1958), építész - művészettörténész Getto József (1980), építész Getto Tamás (2007), építész Golda János (2000), DLA építész Granasztói Pál (1969), építész-művészettörténész Guczogi György (2003), építész Gulyás Zoltán (1962), építész Gunther Zsolt (2005), DLA építész Gutowski Robert (2022), építész Guzsik Tamás (1996), művészettörténész Gy Gyüre Zsolt (1998), építész Gyürki-Kiss Pál (2025), építész
H Hajós Alfréd (posztumusz, 2010), építész Hajnal Zsolt (1991), építész Hajnóczi Gyula (1968), építész-művészettörténész Halmos György (1990), építész Harsányiné Vladár Ágnes (1988), építész-műemlék-helyreállítás Havassy Pál (1982), építész H. Boros Mária (1977), építész Heckenast János (1936), építész Heckenast Péter (1964), építész-városrendező Hefkó Mihály (1991), építész Hegedüs Ernő (1963), építész Hegedűs Péter (1986), építész Heim Ernő (1956 és 1971), építész Heinrich Ferenc (1986), építész Herczegh Károly (1986), építész Herrer-Y M. Caesar (1983), belsőépítész Hofer Miklós (1964 és 1978), DLA építész-egyetemi tanár Horler Miklós (1972), építész-művészettörténész Hornicsek László (1963), belsőépítész Horváth Andor (1976), építész Horváth István (1968), építész Horváth Lajos (1979), építész Horváth László (1983), építész Horváth Zoltán (2007), építész Horváth Zoltán (2019) építész Hőnich Richárd (2011), építész Hőnich Henrik (2016) építész H. Tóth Judit (192), építész Hulyák Anna (1980), építész Hübner Mátyás (1995),építész-egyetemi tanár
I, Í Istvánfi Gyula (2001), egyetemi tanár Ivády Zoltán (1983), építész Ivánka András (1995), Iványi László (1967), építész
J Jahoda Maja (1992), építész-belsőépítész Jaklics Ervin (1986), építész Janáky György (1990), építész id. Janáky István (1953), építész Janáky István, építész (1990) Janesch Péter (2004), építész Jankovics Tibor (1994), építész Jánosi János (2014), építész Jánossy György (1965 és 1982), építész Jánossy Péter (1987), építész Járomi Irén (2009), építész Jeney Lajos (1977), építész Juhász Jenő (1954), építész Juhász Miklós (1967), mérnök Jurcsik Károly (1964 és 1971)
K Kálmán Ernő (2000), építész Kalmár László (2010), építész Kalo Emese (2015), építész Kapitány József (1999), építész Kapsza Miklós (1996), építész Kapy Jenő (1982), építész Karácsony Tamás (1993), építész Karlovecz Zoltán (2022), építész Kaszab Ákos (1976), építész Kaszás Károly (1986), építész Károlyi Antal (1953), építész Kelemen László (1962), építész Keller Ferenc (2003), építész Kerekes István (1978), építész Kerényi József (1975), építész Kertai László (1977), építész Kertész András (1987), építész Kékesi László (1968), építész Kévés György (1973), építész Király József (1968), belsőépítész Király Zoltán (2024), építész Kismarthy-Lechner Kamill (1995) Kiss Albert (1966), építész Kiss András (1978), építész Kiss Gyula (2006), építész Kiss István (1967), építész Kiss László (1962), építész Kistelegdi István (1988), DLA építész-egyetemi tanár Klenk Csaba (2010), építész Kocsis József (1996), építész Koczor György (1997), építész Koller József (1998), építész Köllő Miklós, dr. (2025), építész Koltai Endre (1971), építész Komarik Dénes (1989), építész művészettörténész Kondorai Gyula (1960), építész Koppány Tibor (1978), építész Korbonits Dezsőné (1965), építész Korényi András (1984), építész Kóris János (1985), építész Kotsis Iván (1961) Kovách István (1978), építész Kovács-Andor Krisztián (2025), építész Kovács Balázs (1974), építész-városrendező Kovács Csaba (2017), építész Kovács Péter (2015), DLA Pro-Architectura díjas építész, egyetemi docens Kováts András Miklós (2014) Kökény Ágnes (1975), építész König Tamás (1991), építész Körner József (1953), építész Kővári György (1964), építész Köves Emil (1962), építész K. Ráduly Piroska (1980), építész-városrendező Krähling János (2023), építész Kravár Ágnes (2013), építész Krizsán András (2012), építész Kruppa Gábor (2010), építész Kubinszky Mihály (1992), építészettörténész-egyetemi tanár Kulcsár Attila (1990), DLA építész Kun Attila (1971), építész
L Laczkovics László (1989), építész Lakatos Kálmán (1955) Lang János (1978), építész Láng Tivadar (1977), építész-városrendező Lantay Attila (2016) Lázár Antal (1975), DLA építész Legány Zoltán (1956), építész Lengyel István (1991), építész Lente András (2021), építész Lenzsér Péter (2004), építész Léstyán Ernő (1967), építész Locsmándi Gábor (1994), építész Lőrincz Ferenc (1991), építész-városrendező Lőrincz József (1967 és 1974), építész Lőrinczné Szabó Tünde (1982), építész