Rózsavölgyi István, Reidl (Budapest, 1929. március 30. – Tata, 2012. január 27.) olimpiai bronzérmes atléta.

Karrierje során 7 világcsúcsot, 8 Európa-csúcsot és 19 magyar csúcsot futott közép- és hosszútávon, az 1960. évi nyári olimpiai játékokon harmadik helyen végzett 1500 méteren. 297 versenye során összesen 188-szor győzött.Török Ferenc, Pergamen. Kiadó: Nyik-ki Bt. Budapest 1999

Élete Iharos Sándor és Tábori László mellett a legendás atlétaedző, Iglói Mihály - ismertebb nevén „Náczi bácsi” - egyik legkiválóbb tanítványa volt. Édesapja korán meghalt, így édesanyja egyedül nevelte a három gyereket. A hadseregbajnokságon figyelt fel rá Iglói Mihály, aki tanítványai közé hívta.

Az 1956-os olimpia Két váltó világcsúcs után az 1955-ös év meghozta első egyéni világcsúcsát is, ami táplálta a már felfokozott olimpiai reményeket. Sokan az 1500 méter favoritjaként tartották számon, és ezt erősítette az 1956 augusztusi 1500 méteres világcsúcsa is. Az októberi 2000 méteres világcsúcsa pedig azt igazolta vissza, hogy tökéletesen sikerült a felkészülés. Az október 23-án kirobbant forradalom azonban derékba törte a felkészülését.

Mint a Honvéd futóját, Táborival együtt őrségszolgálatra rendelték és heteken keresztül nem tudott edzeni. A hosszabbított őrszolgálat, a bezártság és az edzések hiánya miatt fizikai állapota gyorsan romlásnak indult.

A hosszú kihagyás, a forradalom okozta lelki trauma és futótársa, Iharos Sándor eltűnése a forradalom kavalkádjában legyengítették és ezt az olimpiai szereplése is megsínylette.

„Rossz lelkiállapotban, teljesen legyengülve kezdtem el újra az edzést. Máskor könnyedén teljesítettem három 400-at 52 másodpercre, most még kettőt sem tudtam. Nem voltam jobb állapotban akkor sem, amikor az 1500 előfutamában rajthoz álltam. Amíg tempót futottunk, addig tartottam a lépést a többiekkel, de most az utolsó 300-on elmentek mellettem. Pedig döntőbe akartam jutni! Én, a világcsúcstartó, kiestem.”Török Ferenc, Pergamen, 64. oldal. Kiadó: Nyik-ki Bt. Budapest 1999

Az olimpia több szempontból is törést okozott Rózsavölgyi karrierjében. A kudarcon túl elveszítette edzőjét, Iglóit, valamint futótársát és egyben legjobb barátját, Táborit is, miután mindketten úgy döntöttek, hogy nem térnek vissza Magyarországra.

A római olimpia A két olimpia közötti időszakban felkészülését zömében maga irányította. Az edzéstervekhez Iglói módszereit használta és azokat fejlesztette tovább.

Sportsikerei lehetővé tették, hogy több fedett pályás turnén is részt vegyen az USA-ban, azonban ezek az utazások és korábbi kapcsolata és nyilvánvaló kötődése külföldön maradt edzőjével feszültté tették viszonyát a magyar sportvezetéssel.

Az olimpiát ismét csúcsformában várta, igaz, 1960-ban a közvélemény az ausztrál Herb Elliott-ot tartotta esélyesebbnek és Rózsavölgyit a dobogó második fokára várták.

A döntőig könnyedén menetelt, de a végső összecsapásban Elliott bizonyult jobbnak, és Rózsavölgyi a célegyenesben visszaszorult a harmadik helyre. A harmadik helyet azonban nem kudarcnak, hanem teljes sikernek élte meg.

„Amit négy évvel korábban elterveztem, megvalósítottam!”Török Ferenc, Pergamen, 75. oldal. Kiadó: Nyik-ki Bt. Budapest 1999

Az olimpiát követő évet pihenőnek szánta, de rövidesen belátta, hogy már nincs miért harcolnia: jó eredményekre még képes, de világcsúcsra már nem. 1962-ben végleg felhagyott a futással.

Futókarrierjét követően edzői szerepet vállalt a Honvédnél és egy rövidebb időre az öttusaválogatottnál. Edzőként azonban elkerülték az átütő sikerek és a szakosztály vezetésével is meggyűlt a baja, elsősorban kemény edzésmódszere miatt. A Honvéd vezetése úgy érvelt, hogy az Iglói-féle módszer tönkreteszi a futókat. Sok évnyi konfliktus után, 1977-ben visszatért az öttusázókhoz. 1984-ben nyugdíjba vonult, de hosszú éveken keresztül dolgozott még edzőként és mint a Tatai Olimpiai Edzőtábor szakmai vezetője.

Élete utolsó éveiben Tatán élt.

Világcsúcsai és Európa-csúcsaiSzáz év atlétika, 405. oldal. Kiadó: Magyar Atlétika Szövetség, 1997.

Táv Idő Dátum Hely1000 méter 2:19,0 1955. szeptember 21. Tata1500 méter 3:40,6 1956. augusztus 4. Tata2000 méter 5:02,2 1955. október 2. Csepel4x1500 méter váltó 15:29,2 1953. szeptember 23. Budapest4x1500 méter váltó 15:21,2 1954. július 14. Budapest4x1500 méter váltó 15:14,8 1955. szeptember 29. Budapest4x1 mérföld váltó 16:25,2 1959. szeptember 29. Budapest

Egyéni csúcsaiRózsavölgyi István adatlapja az worldathletics.org-on

Táv Idő Dátum Hely1000 méter 2:19,0 1955. szeptember 21. Tata1500 méter 3:38,8 1960. július 30. Budapest1 mérföld 3:59,0 1956. augusztus 26. Budapest2000 méter 5:02,2 1955. október 2. Budapest3000 méter 7:53,4 1956. szeptember 4. Malmö

Díjai A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)http://www.opten.hu/szemelyi-resz-j206321.html

Jegyzetek

Források Rózsavölgyi portréfilm (17 perc), Szerkesztő-riporter: Tóth Ferenc; Vágó-operatőr: Nagypál Ákos; Tatai Televízió 1996. Rózsavölgyi István versenynaplója

További információk A Magyar Atlétikai Szövetség hivatalos honlapja

Kategória:1929-ben született személyek Kategória:2012-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar olimpiai bronzérmesek Rozsavolgyi Istvan Kategória:Magyar atlétaedzők Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Tataiak