Otpočivaljka (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 44 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 15 km-re északnyugatra, 150-290 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb226124Bosnyák00Horvát11Jugoszláv10Egyéb11Összesen229126
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban erődített emberi település állt, melyet még a vaskorban is laktak. Az őskori település sáncainak maradványai ma is jól láthatók a „Grad” nevű lelőhelyen. Területéről számos késő bronzkori és vaskori lelet került elő.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A település a 19. század végén jött létre a Počivaljka nevű hegy területén. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 65 háztartást és 300 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 206. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 108 háztartása és 537 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás Az elemi iskolát még 1931-ben alapították. Néhány évtizede még tele volt tanulókkal, de mára tanulóhiány miatt az oktatás megszűnt.
Nevezetességei Az ortodox templomot a Boldogságos Szűz Mária pártfogásának tiszteletére szentelték fel. A lišnjai parókiához tartozik. A falu természeti ritkasága a 200 éves bükkfa Grad - Őskori erődítmény maradványai. A romok a Prosječka-folyó jobb partja feletti domináns magaslat északi lejtőin találhatók. Legfelső része egy elipszoid alakú, 20x40 méteres fennsík, melyet 4-5 méter szélességű és 2-3 méter magasságú földsánc kerít. Alatta, mintegy 6 méterrel alacsonyabban a hegy lejtőjén egy földből épített védelmi rendszer található. Az erőd átmérője a hegynyeregben valamivel szélesebb, itt található két, tumulus formájú földsánc. Az erőd teljes szélessége 150x200 méter. A keleti oldalon számos kerámiatöredék, háztartási hulladék és 1,5 méter mélységű kultúrréteg került elő. Korát a késő bronzkorra és a vaskorra teszik.
Jegyzetek
További információk Prnjavor város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései