Az Aseptatorina az Alveolata Apicomplexa törzsének Gregarinasina csoportja polifiletikus alrendje. A Selenidium nemzetség egyes rendszertanok szerint ide tartozik, mások szerint viszont az Archigregarinorida tagja. Történet Az Eugregarinoridát Chakravarty osztotta fel 1960-ban Septatorinára és Aseptatorinára, utóbbit ekkor írta le. Adl 2019-es rendszertanában nem szerepel.
Először Leander, Harper és Keeling vizsgálták molekuláris filogenetikai és felszín-morfológiai alapon a Selenidium és Lecudina nemzetségeket.
A Selenidium nemzetség 11 merogóniával vagy szkizogóniával rendelkező fajából Levine 1971-ben létrehozta az Archigregarinoridába sorolt Selenidioidest, míg a többi Selenidium-fajt az Eugregarinoridába helyezte. Azonban Rueckert és Horák 2017-es tanulmánya szerint ez nem jó ismertetőjegy, mivel nehezen bizonyítható vagy cáfolható a merogónia jelenléte.
Rendszertan 11 családja ismert összesen mintegy 400 fajjal.
Az Allantocystidae, Diplocystidae, Enterocystidae, Ganymedidae és Schaudinnellidae monotipikusak (1 nemzetségük van), az Aikinetocystidae 2 nemzetséget tartalmaz.
2 családja, a Ganymedidae és a Thiriotiidae rákokat fertőz.
Rendszertana módosításra szorulhat, mivel 18S rDNS-szekvenciák alapján 4 család – az Aseptatorina Ganymedidae és a Septatorina Cephalolobidae, Porosporidae és Uradiophoridae családjai – kládot alkotnak. E főcsalád javasolt neve a Cephaloidophoroidea. Morfológia Tagjai a Septatorina csoporttal szemben, melynek tagjai jobbára válaszfallal elkülönülő fejrésszel rendelkeznek, jobbára válaszfal nélküli sejttestűek, Gamontái lehetnek nyújtottak vagy hengeresek átlátszó kapuval vagy középső hagymaszerű szerkezettel. Érett gamontái 50–500 μm-esek lehetnek. Magja lehet például gömbölyű vagy tojás alakú, és rendelkezhet szemcsés nukleoplazmával, nagy karioszómával és kiegészítő kromatinszemcsékkel. Ektoplazmája lehet átlátszó vagy szemcsés, endoplazmájában paraglikogén lehet. Életciklus Gamontája nem tagolt, de egyes fajokban epimerit vagy mukron található. Szizigium ismert benne, ez lehet 2 vagy több asszociációs (például Hirmocystidae).
Életciklusa változatos: például az Ascogregarina taiwanensist a szúnyog először oocisztaként veszi fel, melyek éréskor sporozoitákat bocsátanak ki. Ezek a középbél epitél sejtjeit fertőzve trofozoitákká érnek, melyek szelektíven a Malpighi-edénybe vándorolnak. Ott makro- és mikrogamétákká fejlődnek, melyek egyesülésekor diploid gametociszta keletkezik, melyben fertőző oociszták fejlődnek. Az oociszták az átalakuláskor távoznak a vizes környezetben, majd az ugyane vizes környezetben élő lárvák felveszik. Ezzel szemben a homokos területeken élő legyeket fertőző Psychodiella gamontái többnyire a lárva emésztőrendszere lumenjében élnek, míg felnőtt legyekben a testüregben él.
Ökológia A kétszárnyúak, például a szúnyogfélék és a lepkeszúnyogfélék mikrobiomját és mennyiségét befolyásolhatja. Az Ascogregarina taiwanensisszel fertőzött szúnyogokban a Wolbachia-fajok gyakoribbak, az Asaia-fajok és egyes Enterobacteriaceae-fajok ritkábbak, ez alapján doménen belüli és domének közti kölcsönhatások egyaránt alakíthatják mikrobiomjukat. Legtöbb faja azonban elsősorban kevéssertéjűekben él, ezenkívül 13 faj megtalálható rákokban.
A világ nagy részén megtalálhatók kládjai. Az ondóhólyag-fertőző fajok nagy mennyiségben távozhatnak a hímivarsejtekkel együtt. Jelentőség A Psychodiella sergenti a Phlebotomus sergenti specifikus patogénje, és a humán kután leishmaniasist okozó Leishmania tropica vektora. Lawyer 2017-es tanulmánya szerint a Psychodiella ezenkívül képes lehet laboratóriumi Phlebotominae-kultúrák kihalását is okozni, mely ellen petemosással lehet védekezni. Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Apicomplexa Kategória:Az eukarióták nem rendszertani csoportosításai