Gajevi (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 27, közúton 40 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 18 km-re nyugatra fekvő dombvidéken, 220-332 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb152114Bosnyák2625Horvát10Jugoszláv20Egyéb1010Összesen191149
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A település akkor jött létre, amikor a 19. század végén és a 20. század elején Nyugat-Galíciából nagyszámú római katolikus lengyel és görög katolikus ukrán lakosság telepedett itt le. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 57 háztartást, 282 görög katolikus és 76 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 200. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 75 háztartása és 454 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a lengyel kormány visszahívta a Lengyelországon kívül tartózkodó lengyeleket, hogy térjenek vissza hazájukba. A lengyelek 1945-ös kongresszusukon úgy döntöttek, hogy visszatérnek hazájukba, és erről értesítették a jugoszláv és a lengyel hatóságokat. A lengyelek mindkét fél engedélyével Alsó-Sziléziát jelölték ki Lengyelországhoz való visszatérésük helyéül, a jugoszláv hatóságok azonban nem akartak kártérítést fizetni a lengyeleknek az általuk hátrahagyott vagyonért, sőt még azt követelték, hogy Lengyelország fizesse meg nekik a lengyelek által magukkal vitt szarvasmarhát. Következett a lengyelek nagy kivándorlása. Távoztak a görög katolikusok is főként Vajdaságba vagy Szlavóniába, ahol elsősorban a nagyobb városokban telepedtek le. Ennek során Boszniában 37 görög katolikus település teljesen kiürült, de a többiek ukrán lakossága is jelentősen csökkent. 1991-ben Gajeviben mindössze 10 ukrán maradt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A Gajeviben található Szent Demeter Nagymártír görög katolikus templom 1934/1935-ben épült. (A falu első fatemplomát még 1914-ben építették.) A templomot 2014-ben bontották le, mert a becslések szerint nem volt lehetséges az újjáépítés. A templom kereszt alaprajzú volt, középen elhelyezett kisebb hagymakupolával, mely egy nyolcszögletű tamburán (kupoladob) áll. A templomnak oltártérrel szomszédos két oldalszárnya volt, amelyek egyhajlásszögű tetővel készültek. Az összes nyílást szegmensívvel zárták le. A lapos, vakolt homlokzatok profilozott párkányzattal készültek, amely az ablakpárkányokkal és a szemöldökökkel együtt a templom egyetlen homlokzati dekorációja volt. Az új templom építése 2015-ben kezdődött. Eddig az új templom alapjait fektették le.
Jegyzetek
További információk Prnjavor város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései