Dag Solstad norvég regényíró, novellista és drámaíró, akinek műveit 20 nyelvre fordították le.

Solstad közel 30 könyvet írt, és ő volt az egyetlen szerző, aki háromszor kapta meg a Norvég Irodalmi Kritikusok Díját. 1969-ben Mads Wiel Nygaards-díjjal, 1989-ben az Északi Tanács Irodalmi Díjával tüntették ki a Roman 1987-ért, 2006-ban pedig a Brage-díjjal az Armand V-ért.

Életrajza Ole Modal Solstad kereskedő és Ragna Sofie Tveitan gyermekeként született. A művészeti vizsgát követően Kabelvågban tanárként és a Tiden című újság újságírójaként dolgozott. Ezután beiratkozott az Oslói Egyetemre, ahol a Profil című irodalmi folyóirat munkatársa volt. Solstad 1965-ben debütált irodalmilag a Spiraler című novellagyűjteményével, amelyet az irodalmi modernizmus hatott, és a következő évben teljes munkaidős íróként kezdett dolgozni. Második könyve, a Svingstol szöveggyűjtemény 1967-ben jelent meg. Az 1960-as évek végén Solstadra erős hatással volt Witold Gombrowicz lengyel emigráns író és strukturális gondolkodása, Solstad 1968-ban a Vinduet című irodalmi folyóiratban ismertette gondolatait.

Solstad 1969-ben debütált regényíróként, az Irr! Grønt! című regényével. Az 1970-es években a maoista Munkáskommunista Párt tagja volt. A politikai témák több ebből az időből származó művében is jelen vannak, például az 1971-es Arild Asnes, 1970 című regényében.

Øystein Rottem 1997-től kezdődő irodalomtörténetében Solstad eddigi szerzőségének négy különálló szakaszát veszi figyelembe. A modernista szakaszt (1965–1971) egy realista szakasz (1974–1980) követte politikai aktivizmussal. Munkái ebben a szakaszban a 25. septemberplassen (1974), a Kamerat Stalin, eller familien Nordby (1975) propagandajáték és a háborús trilógia (1977, 1978, 1980). A harmadik szakaszt (1980–1990 után) az önbocsánatkéréssel járó időszaknak tekintik. 1982-ben jelent meg a Gymnaslærer Pedersens beretning om den store politiske vekkelse som har hjemsøkt vårt land című regénye, amely az 1970-es évek elején egy politikailag aktív larviki tanárról szól; a Gymnaslærer Pedersen című filmadaptációt Hans Petter Moland rendező készítette 2006-ban. Solstad későbbi alkotásai közül több is tartalmaz autofikciós elemeket, ahol maga a szerző is jelen van szereplőként, vagy a történet részét képezik a fiatalkori események.

Első házasságát Erna Irene Asp-el kötötte 1968-ban. 1983 és 1990 között Tone Elisabeth Melgård házastársa volt. 1995-ben feleségül vette Therese Bjørneboe újságírót, és így Jens Bjørneboe író veje volt.

Solstad részmunkaidőben Berlinben, részmunkaidőben pedig Oslo Skillebekk negyedében élt. 2025. március 14-én halt meg, 83 éves korában.

Regények Irr! Grønt! (1969) Arild Asnes, 1970 (1971) 25. septemberplassen (1974) Svik. Førkrigsår (1977) Krig. 1940 (War. 1940; 1978) Brød og våpen (Bread and Weapons; 1980) Gymnaslærer Pedersens beretning om den store politiske vekkelse som har hjemsøkt vårt land (1982) Forsøk på å beskrive det ugjennomtrengelige (1984) Roman 1987 (Novel 1987; 1987) Medaljens forside (The Front of the Medal; 1990) Ellevte roman, bok atten (Novel 11, Book 18; 1992) Genanse og verdighet (Shyness and Dignity; 1994) Professor Andersens natt (Professor Andersen's Night; 1996) T. Singer – (1999) 16/07/41 – (2002) Armand V. Fotnoter til en uutgravd roman (Armand V. Footnotes from an Unexcavated Novel; 2006) 17. roman (Novel 17; 2009) Det uoppløselige episke element i Telemark i perioden 1591-1896 : roman (2013) Tredje, og siste, roman om Bjørn Hansen (2019)

Magyarul megjelent A mellékszereplő pillanata (Genanse og verdighet) – Polar Egyesület, Budapest, 2004 · · Fordította: Kertész Judit (Polar könyvek sorozat) Regény 1987 (Roman 1987) – L'Harmattan, Budapest, 2020 · · Fordította: Szilágyi Orsolya (Valahol Európában sorozat) Tizenegyedik regény, tizennyolcadik könyv (Ellevte roman, bok atten) – Polar Egyesület, Budapest, 2024 · · Fordította: Patat Bence (Polar könyvek sorozat) 17. regény (Bjørn Hansen 2.) (17. roman) – Polar Egyesület, Budapest, 2024 · · Fordította: Patat Bence Harmadik és utolsó regény Bjørn Hansenről (Tredje, og siste, roman om Bjørn Hansen) – Polar Egyesület, Budapest, 2026 · Fordította: Patat Bence

Egyéb írások és értékelés Jon Michelet regényíróval Solstad az 1982-es, 1986-os, 1990-es, 1994-es és 1998-as FIFA-világbajnokságok után könyvet adott ki. Esszéíró is volt, főleg az 1960-as és 1970-es években. Ebből az időszakból készült esszéi az Artikler om litteratur 1966–1981 (1981) című gyűjteményben, a következő évtized esszéi pedig a 14 artikler på 12 år (1993) címmel jelentek meg.

PhD disszertációjában a Why So Big? A Literary Discourse Analysis of Dag Solstad's Authorship (Oslói Egyetem, 2009) Inger Østenstad különböző nézőpontokból érvel amellett, hogy Solstad Norvégia legnagyobb kortárs írója, és Dominique Maingueneau diskurzuselmélete az életmű, a recepció, a para- és a meta-szöveg azon összetevőinek elemzésére, amelyek Solstad esetében hozzájárulnak megalapozott nagyságához. Peter Handke, Karl Ove Knausgård és Per Petterson, három kortárs író nagyra értékeli Solstado irodalmi kiválóságát. A The Paris Review irodalmi magazin Solstad norvég irodalomban betöltött státuszát Philip Roth amerikai, Günter Grass német irodalomban betöltött státuszához hasonlította; halála után Jonas Gahr Støre miniszterelnök minden idők egyik legjelentősebb norvég szerzőjének nevezte.

Díjai 1969: Mads Wiel Nygaard's Endowment 1969: Norwegian Critics Prize for Literature, for Irr! Grønt! 1982: Språklig samlings litteraturpris 1989: Nordic Council's Literature Prize 1992: Norwegian Critics Prize for Literature, for Novel 11, Book 18 1996: Dobloug Prize 1996: Gyldendalprisen 1998: Brage Prize Honorary Award 1999: Norwegian Critics Prize for Literature, for T. Singer 2004: Aschehoug Prize 2006: Brage Prize, for Armand V. Fotnoter til en uutgravd roman 2007: Vestfolds Litteraturpris 2017: Swedish Academy Nordic Prize

Jegyzetek

További információk

Fordítás

Kategória:1941-ben született személyek Kategória:2025-ben elhunyt személyek Kategória:Norvég költők, írók Kategória:Norvég drámaírók