Szalay József Sándor Imre (Békéscsaba, 1870. február 17.Békéscsabai római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 62/1870. Familysearch.org – Szeged, 1937. április 25.Halálesete bejegyezve a szegedi állami halotti akv. 529/1937. folyószám alatt.) magyar író, könyvgyűjtő, 1915-től Szeged főkapitánya volt.
Életpályája Tanulmányait Békéscsabán kezdte és Szatmáron folytatta.Péter László (2003-as könyve) szerintA Dugonics Társaság elnökei. = Péter László: Szegedi tudósítások. Szeged, 79-94 Budapesten és Bécsben tanult. 1892-ben Békés vármegye aljegyzője lett. 1894-ben Orosháza szolgabírája lett. Békéscsabáról Orosházára költözött. 1894-ben doktorált. 1902-ben lemondott állásáról, hogy képviselő legyen, ez azonban sikertelen maradt. 1902-ben Orosházáról Hódmezővásárhelyre költözött; Hódmezővásárhely rendőrkapitánya lett. 1908-ban Hódmezővásárhelyről Szegedre helyezték át; itt rendőrfőkapitány-helyettes volt. Felettese Somogyi Szilveszter (1872–1934) főkapitány volt. 1912-ben a Dugonics Társaság tagja lett. 1915-ben Somogyi Szilveszter polgármester lett, így őt főkapitánnyá léptették elő. 1915–1932 között Szeged rendőrfőkapitánya volt. 1917–1937 között a Dugonics Társaság elnöke volt.Felújították Szeged legendás főkapitányának sírját 1932-ben nyugdíjba vonult. 1935-ben a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktora lett.
Munkássága Rendőrkapitányként nagy segítséget adott a Tanácsköztársaság bukása után (1919) sokat támadott Juhász Gyula költőnek és Móra Ferencnek, akinek barátja is volt. Irodalmi és újságírói munkássága igen sokrétű. Értékes könyv- és kéziratgyűjteményt hagyott hátra.
Családja Szülei Szalay József (1844–1912) földbirtokos és Bagi Ágnes (1846–1929) voltak.https://real.mtak.hu/91233/1/Salutem-4_041-094.pdf Öt testvére született: Gyula, Lajos, Ágnes (Noszlopy Kálmánné), Margit (Jankovich Oszkárné) és Imre. 1897. december 4-én, Orosházán házasságot kötött Fekete Bertával (1871–1937).Házasságkötése bejegyezve az orosházi állami házassági akv. 237/1897. folyószám alatt.
Sírja a Szegedi Belvárosi temetőben található, amelyet 2022-ben felújítottak.
Művei Katalógus a Szegedi Műbarátok Köre 1917. évi pünkösdi kiállításához (1917) Ugarimádás (népszínmű, Cserzy Mihállyal, 1912; bemutató: Szeged, 1921) Ajánlással és kézírással ékes könyvek (1924) A könyvről és a könyv szeretetéről (1931) A város (1933) Móra Ferenc lelki arcképe (Szeged, 1937) Dugonics Andrástól Móra Ferencig (Szeged, 1937)
Díjai II. osztályú polgári Hadi Érdemkereszt Magyar Háborús Emlékérem kardokkal és sisakkal (1930)
Jegyzetek
Források
https://epa.oszk.hu/01600/01609/00039/pdf/MFME_EPA01609_2004_irod4_083-099.pdf https://real.mtak.hu/91233/1/Salutem-4_041-094.pdf https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0219.pdf
További információk Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár-Móra Ferenc Múzeum, 1992. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIX.) Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerkesztette: Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002.
Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók