Tarján György (Budapest, Terézváros, 1909. március 14. – 1988. december 25.) szülész-nőgyógyász, énekes-színész, Tarján Imre (1910–1969) újságíró unokabátyja.
Pályafutása Tarján Hugó (1882–1938) életbiztosítótársasági vezértitkár, nyugalmazott őrnagy és Perlesz Erzsébet (1888–1939) fiaként született zsidó családban. Születését megelőző évben apja kitért a katolikus vallásra. Nagybátyja Tarján Leó (1880–1943) kormánytanácsos, Debrecen tiszteletbeli főügyésze, ügyvéd.
Középiskolai tanulmányait a Budapesti II. kerületi Érseki Katolikus Reálgimnáziumban végezte. Ezután kitanulta az autószerelő szakmát. Tizenkilenc évesen Szabolcs Ernő a Fővárosi Operettszínházhoz vitte, ahol elsőként a Kié vagy, mondd?! kezdetű Eisemann Mihály-dalt énekelte a Miss Amerika című operettben. 1928 októberétől Ábrahám Pál Az utolsó Verebély-lány című háromfelvonásos operettjében játszotta Józsi szerepét.Ujság, 1928. október 6. (4. évfolyam, 227. szám) 1929-ben énekes- és táncosszerepekre szerződtette a Fővárosi Operettszínház. Ábrahám Pál Viktória című operettjében Lábass Juci mellett ő énekelte Koltay István huszárfőhadnagy (tenor) szerepét.Esti Kurir, 1929. május 1. (7. évfolyam, 98. szám) Ugyanebben az évben a His Master's Voice lemezkiadó Londonba hívta, ahol tizenkét lemezoldalt vettek föl vele. 1931 márciusában a berlini Metropol Theater kötött vele szerződést.Színházi Élet, 1931. március 8. (21. évfolyam, 11. szám) Tizenhét hónapot töltött a német fővárosban, ahol játszott a Viktória, a Hawaii rózsája és a Csodabár című Ábrahám-operettekben.
Az 1931/1932. tanévet a Berlini Egyetem Orvostudományi Karán töltötte. 1933-ban Antonio Grivelle grófot alakította az Egy éj Velencében című német-magyar koprodukcióban készült zenés filmben. 1934-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen pályadíjat nyert Az állati szén hatása a bél baktériumflórájára című munkájával.
1936. május 2-án a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen avatták orvosdoktorrá. Oklevelének megszerzése után – feladva színpadi karrierjét – a Frigyesi József által vezetett I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka lett. Az 1939. május 5-én hatályba lépett második zsidótörvény következtében nem folytathatta munkáját a Klinikán. Magángyakorlatot folytatott; szülészorvosként ő segítette világra Marton Lászlót is, a Vígszínház későbbi igazgatóját.
1941. szeptember 7-én házasságot kötött Rozsnyai Edittel a Rákóczi Kollégium templomában.8 Órai Ujság, 1941. szeptember 6. (27. évfolyam, 204. szám)
1945. április 1-jén ismét a Klinika gyakornokává választották, majd hamarosan tanársegédi kinevezést kapott. 1956-tól 1976-ig, nyugalomba vonulásáig a Fővárosi Tanács Schöpf-Merei Ágoston Kórház Szülészeti Osztályának főorvosa volt.
Hamvasztás utáni búcsúztatóját 1989. január 20-án az Új köztemetőben tartották.
Művei Érfal-oldal lekötése, vivőér kímélése céljából, vérátömlesztések kapcsán. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1946, 2.) Madlener által ajánlott petevezető lekötésnek módosítása. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1947, 7–8.) A szemfenéki vérnyomás értékelése a terhességi mérgezések kapcsán. Erőss Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1948, 26.; Orvosok Lapja, 1948, 39.) A portioerosio kezelése chamazulennel (azulenollal). Rechnitz Kurttal. (Orvosok Lapja, 1948, 46.) Beszámoló a súlyosabb nephropathiák és az eklampsia újabb gyógykezeléséről. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1949, 2.) Újabb eszköz a hasüreg szúrcsapolására. (Orvosok Lapja, 1949, 4.) Kisérletes vizsgálatok adrenalin és hypophisis hátsó lebeny hormonnak patkány vese és májra gyakorolt hatásáról. Ágoston Jánossal, Rechnitz Kurttal. (Orvosi Hetilap, 1949, 5.) Kísérletes vizsgálatok az eklampsia kórokának kiderítésére. Péteri Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1949, 28.) A szemfenéki vérnyomás viselkedése érszűkítőkre és értágítókra macskán. Erőss Sándorral, Péteri Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1950, 14.) Terhességi toxicosist utánzó miliaris T.B.C. esete. Péteri Lászlóval, Erőss Sándorral és Haász Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1950, 14.) Újabb szempontok a nephropathiák és toxaemiák kérdésében. Péteri Lászlóval, Bereznay Istvánnal és Erőss Sándorral. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1951, 1.) A sectio caesarea kiterjesztése súlyos toxaemiában szenvedők eseteire. Horn Bélával, Péteri Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1951, 5.) A méhlepény szerepe az aktív tbc-ben szenvedő szülőnők eseteiben. Rechnitz Kurttal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1951, 11.) Terhességi toxaemiában elhaltak májának és veséjének luminescentia mikroszkópos vizsgálata. Péteri Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1953, 11-12.) Az arterio-venosus anastomosisok szerepe az arteria uterina rendszerében. Kiss Ferenccel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956, 3.) Új helyi érzéstelenítő készülék szerepe a nőgyógyászatban. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1957, 6.) 3 év császármetszéseinek eredményei. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1958, 3.) Újabb adat a terhességi toxaemiában létrejövőszívhalál kialakulásának kórképéhez. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1958, 6.) Az ún. toxaemias diaeta hatásának kísérletes vizsgálata. Székesi Józseffel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1967, 4.)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar szülész-nőgyógyászok Kategória:Magyar operetténekesek Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1988-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók