A Trowbridge Seymour bárója (Baron Seymour of Trowbridge) angol főnemesi cím volt. 1641. február 19-én hozta létre I. Károly angol király Francis Seymour számára. 1675-től a Somerset hercegi cím alárendelt (mellék)címe lett, majd amikor 1750-ben Algernon Seymour, Somerset elhunyt, a cím kihalt.

Francis Seymour, Trowbridge Seymour 1. bárója 130px|bélyegkép|Francis Seymour, Trowbridge Seymour 1. bárója 130px|bélyegkép|Wiltshire, azaz Wilt megye Francis Seymour (~1590–1664. július 12.) Edward Seymour, Somerset 1. hercegének dédunokája, Edward Seymour, Hertford   unokája, Lord Beauchamp második fia volt, William, Somerset második hercegének az öccse.

1611-ben azzal vádolták, hogy segítette testvére, William Seymour és Arabella Stuart szökését, de tagadta a vádakat. 1613-ban I. Jakab király lovaggá ütötte. 1620-ban Wiltshire parlamenti képviselője lett, majd 1624-ben Marlborough-t képviselte. Erőteljesen támogatta a Spanyolország elleni háborút, de ellenezte a kontinensen folytatandó nagyobb katonai hadműveleteket. 1625-ben ismét Wiltshire képviselője lett, és a parlamentben a király által kért adók csökkentését javasolta. Nem fogadta el a George Villiers, Buckingham első hercegetől érkező politikai ajánlatokat, és hevesen bírálta a kormányzat korrupcióját és a hivatalok árusítását. 1626-ban újra parlamenti képviselőként indult, de Wiltshire seriffjévéA seriff Angliában megyei tisztviselő volt, akit a király vagy a kormányzat nevezett ki, és fontos szerepet töltött be a helyi igazgatásban. Fő feladatai közé tartozott az adók és bírságok beszedése, a bírósági végzések végrehajtása, valamint a választások felügyelete. Emellett felelős volt a megyében a rendfenntartásért és a helyi bíróságok működésének biztosításáért. A polgárháború idején és az azt követő időszakban a seriffek politikai szerepe is megnőtt, mivel lojalitásuk – akár a királyhoz, akár a parlamenthez – jelentősen befolyásolta hatalmukat és befolyásukat a helyi közigazgatásban. nevezték ki, hogy megakadályozzák a részvételét.

1628-ban ismét Wiltshire képviselője lett, és támogatta WentworthThomas Wentworth, Strafford 1. grófja (1593–1641) angol államférfi, I. Károly főtanácsadója, aki az abszolutista kormányzat erősítésére törekedett, de a parlament árulás vádjával kivégeztette. politikáját, többek között a Habeas Corpus törvényjavaslatotA Habeas Corpus törvény (1679) az angol jog egyik alapvető jogszabálya volt, amely megakadályozta az önkényes letartóztatásokat. Előírta, hogy minden fogvatartottnak joga van bíróság elé állni, és az elfogás jogosságát felül kell vizsgálni. A törvény a személyes szabadság védelmét szolgálta, és jelentős lépést jelentett az angol jogrendszer fejlődésében. és a Petition of RightA Petition of Right (1628) az angol parlament által elfogadott dokumentum volt, amely korlátozta a király hatalmát, különösen az adókivetés, a katonai beszállásolás és az önkényes letartóztatások terén. kényszerült aláírni, de később figyelmen kívül hagyta, ami hozzájárult az angol polgárháború kitöréséhez. A dokumentum fontos mérföldkő volt az alkotmányos kormányzás fejlődésében. egyes módosításait. 1639-ben visszautasította a hajópénzA hajópénz (ship money) egy különadó volt, amelyet az angol király rendkívüli esetekben vetett ki a haditengerészet finanszírozására. Hagyományosan csak a part menti városoktól szedték be, de I. Károly 1634-től kiterjesztette az egész országra, parlamenti jóváhagyás nélkül. megfizetését. 1640-ben Wiltshire képviselője lett a rövid parlamentben, majd Marlborough képviselője a hosszú parlamentben. A királypártiakhoz közeledve 1641-ben Trowbridge bárójává emelték. A Lordok Házában ellenezte Strafford gróf kivégzését, és 1642-ben aláírta azt a nyilatkozatot, amely szerint a királynak nem állt szándékában polgárháborút indítani.

A polgárháború idején támogatta , ezért a parlament árulónak nyilvánította. 1642-ben testvérével, Hertford márkijával együtt a Nyugat-Angliában szervezte a királypárti csapatokat, és később a walesi területeken is hasonló feladatokat látott el. 1643 decemberében tiltakozott a skótok angliai beavatkozása ellen. 1645-ben az oxfordi védelemért és kormányzásért felelős bizottság tagja lett, majd részt vett az Uxbridge-i tárgyalásokonAz Uxbridge-i tárgyalásokat 1645 januárjában tartották az angol polgárháború során, hogy kompromisszumot találjanak I. Károly és a parlament között. A parlament radikális feltételeket szabott, köztük a presbiteri egyház bevezetését és a király hadsereg feletti ellenőrzésének megszüntetését, amelyeket Károly elutasított. A tárgyalások kudarcba fulladtak, és a háború tovább folytatódott.. Ugyanebben az évben a Lancaster Hercegség kancellárjává nevezték ki.

Oxford 1646-os megadása után súlyos pénzbírságot kapott, és 1647-ben Hampton Courtban részt vett egy tanácskozáson, de az angol polgárháború további szakaszaiban már nem vállalt aktív szerepet. A monarchia 1660-as restaurációja után ismét kinevezték a Lancasteri Hercegség kancellárjává. 1664-ben hunyt el, és a Bedwyn magnai templomban temették el.

Charles Seymour, Trowbridge Seymour 2. bárója A bárói cím öröklése előtt Charles Seymour (~1621–1665) 1640-ben Great Bedwyn parlamenti képviselője volt a Rövid Parlamentben, majd 1661 és 1664 között Wiltshire-t képviselte.

Első felesége Mary Smith volt, 1654-ben másodszor is megnősült. Felesége Elizabeth Alington (1635–kb. 1691), William Alington, Killard 1. bárójának lánya volt. Charles Seymour két túlélő fia, Francis és Charles egymás után örökölték a Somerset hercegi címet, amely nagyapjuk öröksége volt.

Somerset hercegei Francis Seymour (1658-1678), Somerset 5. hercege, Trowbridge Seymour 3. bárója Charles Seymour (1662-1748), Someset 6. hercege, Trowbridge Seymour 4. bárója Algernon Seymour (1684-1750), Somerset 7. hercege, Trowbridge Seymour 4. bárója

1750-ben a cím kihalt.

Címer Négyelt pajzs. Az 1. és 4. negyed: arany mezőben vörös ék, amelyet hat kék liliom kísér, az éken három arany, járó, szembenéző oroszlán. A címerbővítmény a Jane Seymour számára 1536-ban által adományozott házassági megtisztelés (augmentation of honour). A három oroszlán a Plantagenêt-ház címere. A hat kék liliom (fleurs-de-lys azur) a francia királyi címerre utal, amelyet az angol uralkodók apai ága, a Tudorok, valamint az őket megelőző Plantagenetek is viseltek, mivel hosszú ideig igényt tartottak a francia trónra. 1547. augusztus 10-én király újra odaítélte ezt a címerbővítményt nagybátyjának, Edward Seymournak, Somerset . a wulfhall-i Seymour család címere: Vörös mezőben két egymáshoz csatolt, csapdára állított arany szárny.

A címer kialakulását és fejlődését a Somerset hercege szócikk mutatja be. Megjegyzések

Jegyzetek

Fordítás

Források

Kategória:Seymour család Kategória:Megszűnt bárói címek az angol főrendben